Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
1942-02-27 / 47. szám
1942. február 2?. ZALAMEGYEI IJJ8ÁG 3. Emlékirat a keszthelyi öböl megmentéséért Ismeretes, hogy Cholnoky Jenő clr ny. egyetemi tanár egyik fővárosi napilapban cikkeket írt, amelyekben a keszthelyi öböl rohamos eliszaposodására rámutatva a keszthelyi fürdőkultúra megmentése érdekében emelt szót. A cikkek nyomán támadt izgalom még nem ült el és a közvélemény türelmetlenül várja az illetékes hatóságok, elsősorban Keszthely üdülőhely bizottságának állásfoglalását. Most, amint a Balatoni Kurír híradása nyomán értesülünk, Reischl Richárd kisbalaton- melléki birtokos, keszthelyi takarékpénztári igazgató, Keszthely volt országgyűlési képviselője, a hévízi gyógyfürdőt bérlő r. t. volt igazgatója, a balatoni, sőt kisbalatoni ember alapos helyismeretével, a mezőgazda több évtizedes tapasztalatával emlékiratot szerkesztett, amelyben a kérdést megvilágítani és az orvoslás módjait megjelölni igyekszik. Az emlékirat a bevezető részben kifejti, hogy az alsó Zala-völgyének, illetve a Kis- Balatonnak mai ármentesítési, illetve vízszabályozási rendszere sem az ármentesített községek, sem a keszthelyi öböl partján lévő emberi települések, sem a balatoni halászat, sem a madárvédelem érdekeinek nem felel meg. Amíg ugyanis a Zala folyót mai, szűk medrébe nem szorították és a Kis-Balatonon át párhuzamos töltések közé nem fogták, az ármentesített községekben még termett zsíros széna, még virágzott az állattenyésztés, még buján nőttek az európai hírű, exportra alkalmas nádasok, még érintetlenek voltak a Balaton halállománya szempontjából olyan fontos természetes halívóhelyek és a természet- tudomány által nyilvántartott madárrezervátumok és a keszthelyi öböl pompás föveny- fürdőiben még sár- és hinármentesen lehetett üdülni. A mai ármentesítési, illetve yz- szabályozási rendszer óta azonban a Kis-Ba- laton egykori árterületén osztozó községek az elszegényedés, maga a keszthelyi öböl pedig a gyors feltöltődés, elmocsarasodás útján van. A valósággal mesterségesen kilúgozott árterületeken ma teljesen hasznavehetetlen, takarmányozásra alkalmatlan vadsás terem, az egykor nagyértékű nádasokban csak silány minőségű, csupán tetőfedésre való nád. A természetes halívóhelyek és madárrezervátumok már csak foltokban találhatók. A gyermeknyaral tatás szempontjából annyira kiváló keszthelyi, herényi, máriai, fenyvesi, sőt ío- nyódi fövenypartokon pedig megjelent a mocsár előhírnöke, az iszap, a hínár, a sás és a nád. Ezeknek előrebocsátása után az emlékirat néhai Rieger Antalnak, a szombathelyi kultúrmérnöki hivatal egykori vezetőjének harminc év előtt készült, akkoriban meg nem érett, avagy szándékosan mellőzött terve, mint olyan terv mellett foglal állást, amelynek végrehajtásával az alsó Zala-völgyének, illetve Kis-Balatomiak és keszthelyi öbölnek közgazdasági katasztrófája elkerülhető lenne. Rieger ugyanis, mint köz- és mezőgazdasági érzékkel bíró mérnök, váltig azt hangoztatta, hogy öltözlcödlie TÓTH GYULA divatházában Tekintse meg fővárosi nivájis kirakataimat a Zala folyónak temérdek iszapot hordo vizét nem szabad közvetlenül es gyorsan a Balatonba ereszteni, hanem a Zala-víz előbb a Kis-Balatonba, illetve annak árterében tároltassák és csak az iszapjának nagyrészétől, megtisztult víz eresztessék a Balatonba. Az emlékirat végül hangsúlyozza, hogy az alsó Zalavölgy, illetve Kis-Balaton vízrendezésének kérdésében nem csak lokális érdé- j kékről van szó, mert az emlékiratban felpanaszolt kérdések rendezéséhez, a Balaton révén országos érdekek fűződnek. Ennek következtében kéri az emlékirat a földművelésügyi minisztert, hogy a már égetővé vált kérdések megoldása céljából egy, mérnökökből, geológusokból és gazdákból álló értekezletet hívjon össze, amely határozzon a következő teendők felett: 1. A Zala folyó felső szakaszának küszöbön álló rendezését függesszék fel addig, amíg a Kis-Balaton Vízrendező Társulat munkálatai be nem fejeződtek. 2. A Zala folyó mederszelvényét szélesítsék ki legalább 50 százalékkal. 3. A víztárolás kérdését oldják meg a Rieger-féle terv szerint. 4. A Zala folyó egész vízgyűjtő területén a mezőgazdaságban rendeljék ei az úgynevezett sáncolási munkálatokat. 5. A keszthelyi öbölben. a hercegi strandfürdő táján, az iszap! északra való hullámzásának megakadályozása céljából egy, 300—400 méter hosszú mólót építsenek. 6. Ugyanebből az érdekből a jelenlegi hajókikötőgátat (móló!) bontsák le és helyette a régóta kérelmezett állami mólót építsék meg a vasútállomással szemközti kotróit öböl nyomán. Tüzelőjét a legelőnyösebben Németh József tüzelő és építkezési enyagkereskedőnél szerezheti be. Megbízható pontos kiszolgálás. Kossuth L. Telefon Épületfa, metszettáru, Tűzifa asztalosáru, mész, ce Kőszén ment, terméskő, szige Brikett telő és fedéllemezek, Kox és stokaturnád stb. Kovácsszél A Zrínyi szellem tudományos és irodalmi kialakítása A Vitézi Rendház dísztermében tartották meg az első Zrínyi-estet. Ezeken a rendszeres összejöveteleken a Vitézi Rend Zrínyi Csoportjainak munkatársai és a meghívott vendégek sereglenek egybe, hogy meghallgassák a szeminárium-szerű előadásokat. Minden e ő- adást hozzászólások alapján vita követ s így j ez a módszer igen célravezető a helyes fo- J galmak és tennivalók tisztázására. Uymódon a magyar műveltség és műalkotás kívánatos ! szellemének kialakításához jutunk el. Az első j Zrínyi-esten az általános célkitűzéseket a köz- j ponti csoportvezető ismertette, majd vitéz Dar- : vassy István festőműt ész-tanár a képzőművé- ! szeti alkotások helyes értékeléséről tartott előadást vetített képekkel, Kiszely Gyula zeneszerző pedig a magyar zene időszerű kérdéseit ismertette. Közben Bartucz Sándor előadta egyik katonai versét. Az első Zrínyi-est a legteljesebb siker jegyében zajlott le. A következő esten irodalmi kérdések kerülitek megvitatásra. Figyelem! Tavaszi és átmeneti női k: hát- újdonságok naponta érkeznek, várjuk sd.es látogatásukat. Schütz Áruház. 1 FIGYELÉSI 'iií % ^ tó J & tn IHO ARANY J.-U.28 D €£ ÉPÍTÉST VÁLLALOK ÉPÜLETFA METSZETT ASZTALOS ÁRU TŰZIFA ÉS SZÉN V ► > TELEFON 1—69 SZ, ÉPÍTKEZÉSI vállalkozó Faanyag, szén* és tQzifanagykereskedö, Kérem a nagyközönség szives pártfogását. Zalaegerszeg megyei város polgármesterétől. 3050/1942. HIRDETMÉNY. Az 590/1942. M. E. sz. rendelet 12. §- ában kapott felhatalmazásom alapján közhírré teszem, hogy azt a lakást, vagy lakás céljaira használt egyéb helyiséget, amelynek bérlete, vagy egyéb jogcímen fennálló használata felmondás következtében, vagy más okból megszűnik, a 6740/1941. M. E. sz. rendelet 10. §-a értelmében bérbeadni, vagy saját használatba venni csak akkor lehet, ha a polgármester a bérbeadó, vagy a használat átengedésére jogosult személy kérelmére nyilatkozatot adott arról, hogy a lakást, vagy a lakás céljaira használt helyiséget igénybevenni nem kívánja, illetőleg saját használatbavétel esetén megállapítja, hogy igénybevételnek nincs helye. Ha a polgármester a kérelem előterjesztésétől számított 8 nap alatt az igénybevétel tárgyában nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy az igénybevétel jogát gyakorolni nem kívánja. Az eme rendelkezés ellenére kötött szerződés érvénytelen és az a lakás igénybevételét nem gátolja. Lakás, vagy lakás céljaira szolgáló helyiségek bérlői bérelt lakásukat kölcsönös megegyezés alapján a bérbeadó hozzájárulása nélkül is elcserélhetik, ha a csere következtében a bérbeadó hátrányosabb helyzetbe nem kerül, s ha a csere a felek életviszonyait tekintve méltánylást érdemlő érdekeik szempontjából indokolt. Ennek megállapítása végett a feleli a tervezett cserét a polgármesternek előre bejelenthetik. Ha a polgármester megállapítása szerint a csere nem indokolt, a felek a cserétől elállhatnak. Ha a polgármester a bejelentéstől számított 8 nap alatt nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a csere indokoltsága tekintetében nem merült fel észrevétel. Az a bérbeadó, vagy a lakással rendelkezni jogosult az a személy, aki eme rendelkezések megszegésével ad lakást bérbe, vagy, engedi át használatra másnak, vagy veszi saját használatába, aki a rendelkezések kijátszása végett hamis bejelentést tesz, vagy a hatósággal hamis adatokat közöl, aki a kijelölt bérlőt a lakás használatában jogtalanul akadályozza, — amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, — kihágást követ el és két hónapig, háború idején pedig hat hónapi elzárással és 8.000 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Zalaegerszeg, 1942. február 24. Polgármester.
