Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
1942-02-21 / 42. szám
szám P, negyedévre 5.70 Előfizetés: hóra egy Postatakarékpénztár! csekkszámla 49.368« szerkesztő: Felelős Hirdetések díjszabás F E R B N C szerint a E R B OI Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal: ff&fasgerazeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 12S Két összehasonlításra nyílik alkalma annak, aki kisebbségeink mai életét és helyzetét vizsgálni lakarja. Olyan, a nemzetiségek helyzete a megnagyobbodott hazában, mint a magyarságé volt kisebbsége idején? Amikor a trianoni busz szűk esztendő alatt elvették a magyartól vagyonát, nyelvét, szabadságát, sőt még (néhol) vallását is? Andrássy Gyula gróf, a monarchia! utolsó külügyminisztere, mondotta, hogy a helyes államvezetés megállapításának előfeltétele: jól felismerni a világot, amelyben helyet kell foglalniuk. Bizonyos az, hogy a nemzetiségi kérdés kezelése is vetített képe a kort uraló eszmeáramlatoknak és a legjobban ismertük fel ezt a világot akkor, amikor kerültük a bosszűállást s testvérkezet nyújtottunk a visszatért nemzetiségeinknek. Ennek következményei meg is látszanak a kisebbségek! államhű viselkedésén s nyugodt, termelő munkájuk zúgolódás nélküli végzésén. A magyarság jól vizsgázott a kisebbségekkel való bánni tudás művészetében. Ezzel az egyik legnehezebb magyar kérdés helyes megoldását segítette elő. A második összehasonlítás is önként adódik, amikor arra gondolunk, hogy előnyösebb helyzetbe jutottak-e a visszacsatolással? Ha kérdezik tőlük, hol volt jobb, csak azt mondhatják, hogy Nagy-Magyarországon boldog világ volt; ha azt kérdezik, hol lesz jobb, csak azt felelhetik, itt, a biztató jövőjű hazában. Nem a legsötétebb Balkánon, sem pedig az áílamalkoiásban megbukott országban, ahol széthúzó népeket, különálló földrajzi és néprajzi egységeket kapcsoltak össze parancsalapon, ezer év históriai összetűzése, a múlt s jelen sorsközössége és nem kis részben — kormányzati gyakorlat nélkül. Oh, micsoda hatalmas, eddig lekötött erők szabadulnak fel, ha a nemzetiségeket a magyarság szolgálatába állítjuk! Láttuk a kőrösmezei hucul favágó: pálforduiását, aki 1939-ben még Nagy-Ukrajnáról álmodott s 1941-ben ukránban, oroszban csalódva a világért sem sandítana a Tatár-hágó felé, csak arra tekint, amerre a Tisza folyik, mert onnan várja sorsa jobbra- fordulását. Jól esett látnunk az újvidéki öreg' szerb gazda csodálkozását, a magyarok nem bántották, nem szedték el földjét, hagyják békén élni, nem néznek csetniket benne. Az új szemléletből eredő bánásmódnak következménye az, hogy most már kisebbségeink is összehasonlítást tesznek volt államuk lakóival s azok politikai és gazdasági helyzetével. S a világot tisztán és egyszerűen látó népi gondolkozás megállapítja, hogy itt rend van, munka éj} kereset van. A magyar katona harcol két világ eposzi küzdelmében a fehér orosz pusztákon, de itt bent a kisemberekkel is törődnek, a szociális gondoskodás is bővül s békés munka folyik. A kisebbségek is észrevették már a magyarság vonzói tulajdonságait s megfigyelték, hogy a magyarok nemcsak prédikálják a szeretetet, ha- vem gyakorolják is s ez lelkűket megelégedés- jsel tölti el. V Keleten különleges harcok folynak a keresztény hitért, családért, erkölcsért és vagy ónért; itt a belső arcvonalon jóleső megér- kezettséggel él a húsz évig idegenben volt testvér. , Átalakították az Az angol kormány átalakításáról kiadott hivatalos közlemény megállapítja, hogy a háborús kormány tagjainak számát kilencről hétre csökkentették. A háborús kormány névsora egyébként most így alakult: Miniszterelnök és védelmi miniszter: Wintson Churchill. Helyettes miniszterelnök és dominiumügyi miniszter: Clement Attlee. A Tanács lordelnöke: Anthony Eden. Tároanélküii miniszter: Oliver Littleton. A munkaügyek és a nemzeti szolgálati kötelezettség minisztere: Emest Bevin. Lordpecsétőr és az alsóház vezetője: Sir Stafford Cripps. Lord Beaverbrockiiak is felajánlották a háborús kormány egy helyét, 6 azonban egészségi állapotára való hivatkozással, elutasította az ajánlatot. A lord rövidesen az EgyeTokié, február 20. Közvetlenül a japán csapatok bevonulása után a japán hatóságok azonnal megkezdték a polgári közigazgatás helyreállítását a meghódított Sonanto (Szingapúr) városában. A japán katonai parancsnok felszólította a városban maradt angol közigazgatási tisztviselőket is, hogy működjenek közre a rendezett viszonyok helyreállításánál. A szingapúri sziget több, mint másfélmillió lakosának élelmiszerekkel való ellátása természetesen nehézségekbe ütközik. Az előző esztendőkben nagyobb esőzések és olvadások alkalmával sok kellemetlenség és kár érte Zalaegerszeget. Nem volt a víznek megfelelő lefolyása, elöntötte tehát a mezőket, kerteket, s ha már vetemények voltak, azokat tönkretette, több utcában megakadályozta a közlekedést, épületeket rongált meg, vagy rombolt le, a mélyebben fekvő területeken mocsarak képződtek és így sok hold föld maradt megműveletlenül. Az 1940. évi nagy áradások végre arra kényszerítették a várost, hogy árvízvédelmi, víztelenítési munkálatokat végeztessen s ezzel szorítsa mederbe a féktelenkedő elemet, amely évekhosz- 6zü során át annyi kellemetlenséget s kárt okozott és folytatta volna tovább is romboló munkáját, ha meg nem zabolázzuk. A munkálatok valóban szakszerű vezetés és irányítás mellett a múlt tavasszal elkészültek, s most, amikor az óriási hava-; zásokra következő olvadás előtt állunk, kíangol kormányt sült Államokba utazik cF folytatja a nemzeti! segélyforrások feltárására irányuló munkáját. Lord Beaverbrook egyúttal teljesíteni fog néhány, korábban kapott megbízást is. A Kairóból visszatérő Littleton azt a feladatot kapja a háborús kormányban, hogy általánosságban ellenőrizze a termeléssel foglalkozó minisztériumokat. Littleton addig latjai el ezt a feladatot, amíg véglegesen meg néni szervezi a hadiipari termelést. Greenwood és Sir Kingsley Wood a kormányátalakítás után nem tagja többé a háborús kormánynak, de a háborús kormányon kívül továbbra is megtartja tárcáját. Néhány nap múlva újabb miniszteri kinevezések várhatók, a beavatottak célzásaiból arra lehet következtetni, hogy LordCran- vorne váltja Lord Moyne-t, a gyarmatüg}rí minisztérium élén. Még komolyabb az ivóvíz kérdése, Nagy gondot okoz a japán katonai hatóságoknak a Csangi erődben internált 60.000 hadifogoly ellátása A japán parancsnokság már több kút fúrását rendelte el, hogy a hadifoglyokat ne kelljen a városi víztartályokból ellátni ivóvízzel. Shenton Thomas, az erőd volt angol kormányzója szerint Sonanto ostrománál nyolcezer brit katona és kétezer polgári lakos sérült meg. J váncsian várjuk, hogy az ríj védelmi létesítmények hogyan állják ki a próbát. Az bizonyos, hogy a városnak a rendkívüli havazások után még kell bizonyos munkákat foganatosítania, hogy a létesítmények használhatóságát biztosítsa. Érdeklődtünk ez iránt Wölfer István városi főmérnöknél, aki szíves készséggel adott felvilágosítást a következőkben: : — Nagyobbarányú olvadás csak erős éa napokon át tartó déli légáramlás esetén következhetik be. lía a nappali olvadást, bármilyen nagyarányú is az, éjjeli fagy váltja) fel, nem kell bajoktól tartani. Hogy azutáni az olvadásból származó víznek akadálytalan! lefolyást biztosíthassunk, a Vizslaréti árkot, továbbá a vasút mellett lévő Avasi árkot, valamint az úgynevezett Feketeéri árkot, a cigánytelep közelében, a törvényhatósági út ét vasút között, ki tiszti itatjuk. A víznek ez árkokban való zavartalan lefolyását bizt09ÍtotSzingapúr ostrománál 8000 brit katona és 2000 polgári lakos setsesliit meg A nagy olvadás előtt Wölfer István városi főmérnök nyilatkozata
