Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
1942-02-21 / 42. szám
2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1942. február 21. tűk már azzal is. hogy a hidakat nagyobb/ méretre vettük. A város belső területén a hóeltakarítás- rol a következőket mondotta a főmérnök űr: — Bent a városban nem tehetünk mást, mint szabaddá tesszük a folyókákat, hogy a ivúznek lefolyást biztosítsunk. Arra azonban tiem gondolhatunk, hogy a havat az utcákról kihórdathassuk, mert erre nincs költségvetési ffedezetünk. Nagy összegre volna szükségünk & hókihordatásnál, de azt előteremteni nem ivagyunk képesek. Még annyit sem tudunk megtenni — költségek híjján —, hogy a folyókák és az űt közötti részről elhordathassuk la havat. A város főmérnökének nyilatkozatából megtudhatjuk tehát, hogy a város fővédelmi .vonalait — minden eshetőségre elkészülve — jókarba helyezik, másrészt pedig azt, hogy azoknak a hatalmas hófalaknak, amelyek ott emelkednek az utcákon és tereken, bent a városban kell elolvadniok, mert nincs pénz kihordatásukra. Ezt megértjük és azért ne £s zúgolódjék senki sem, ha végig kell néznünk a hóhegyek olvadását. Zalai képek A magyar nótát tettem tarisznyámba karácsony után. Farsang idején itt is, ott is kirakódtam. Érdeklődve vártam: milyen lesz la hatás? Sikerül-e a vásár? Izlik-e a jó magyar kenyér a sok pancsolt sütemény után?; Nem panaszkodhatom! Azaz: nem lehet pka panaszra a magyar nótának. Szívesen fogadott vendég volt mindenütt, kedves ismerősként üdvözölték mindenhol. Igáz, hogy ebben az esetben a magyar nótát Hajba Kálmán segítette még nagyobb diadalra! Nagy értéke Hajba Zalaegerszegnek is, a megyének is. Bízom benne, hogy szélesebb körök is megismerkednek énekművészetével. * * * A pacsai magyar nótaest megkezdése előtt édes jelenet játszódott le az iskola egyik tantermében. Én, Hajba Kálmán és Gombos Károly tanító, a Pacsai Dalkör karnagya, az est fáradhatatlan rendezője, az egyik tanteremben vártuk a cigányok megérkezését. Egy kis próbafélét akartunk tartani. Teljesen idegen cigánnyal mégsem állhatunk a közönség elé. Nagysokára megérkeznek a füstösök. A szánkón alaposan megfázhattak, mert igen »to- porzékoltak«, amikor beértek a meleg terembe. Lassacskán sor kerülhetett a próbára is. Hát bizony gyengén álltak létszám dolgában! Hárman voltak összesen: a prímás, a kontrás és a bőgős. A tudománnyal is gyengécske volt a rokonság. Hajba rámnéz, én őrá. No, majdcsak lesz valahogy. Gombos Karcsi vigasztal bennünket: jó banda ez, csak még nincsenek! együtt Az már más! Mivel azonban bizonytalan a többiek érkezésének ideje, a próbát megtartjuk. ; Hajba megmondja, melyik nótát milyea hangnemben játsszák. A háromtagú banda rázendít. Hajba megteszi észrevételeit. Különösképen azt köti a prímás lelkére, hogy a kíséret halk legyen és alkalmazkodjék az énekhez. A prímást tűvel szúrták meg. Felnéz Haj- bára és azt mondja félrebiggyesztett ajakkal: — Kísértünk mi már rendes énekest is! No, hát ezt megmondta! Újra eljátszák a nótát. Az öreg, pohos kontrásnak pár irányító szót én mondok most. Merthát, hogy a nótakíséret más, mint az anélkül való játszás. Az öreg harciasán rámmordul: — Ha Cseíényinek jó vót!... Én is megkaptam hát a magamét! Fúrta ugyan az oldalamat, hogy mikor, hol és hogyan volt jó Cseíényinek, de hát sietnünk kellett. Az öreg kontrás így azzal a boldog tudattal mehetett haza Dióskálra, hogy alaposan megmondogatott annak az úrnak, aki beleszólt az ő dolgába. j * * * Hamarosan mégis mentünk annyira, hogy az ének is próbálhatott. Testhezálló nóta volt, Hajba is otthon volt: szárnyalt is a nóta. A prímás, meg a kontrás nem szólt attól kezdve egy szót sem. Csak nézték Hajbát. És igyekeztek simulni az énekhez. * * * Az előadás megkezdéséig megérkezett a pótlás. így már azután eléggé tűrhető kíséretet kapott a szebbnél-szebb magyar nóta. Nem is fukarkodtak a pacsaiak a tapsokkal. * * * A Pacsai Dalkör ez alkalommal rendezte FIGYELEM! G A ÉPÍTÉST VÁLLALOK ÉPÜLETFA METSZETT ASZTALOS ÁRU TŰZIFA ÉS SZÉN TELEFON 1-69 SZ. * K tol o © ARANY J.-U.28.e» ÉPÍTKEZÉSI VÁLLALKOZÓ Faanyag, szén és tüzifanagykereskedő. Kérem » nagykfizötisép' «adves nártfogását. meg szokásos évi dalestjét. Gombos Károly karnagy megelégedéssel mondhatja el, hogy dalköre megállja helyét. A dalosok szívvel-lélekkel ápolják a dal sze- retetét és szép bizonyságát adták annak, hogy fegyelemmel, kitartással és faradhatatlan munkával még a mai nehéz helyzetben is leheli kiváló eredményeket elérni! Huhn Gvula. Védőoltások Zalaegerszegen a diftéria ellen Az 1942. évben diftéria elleni első véd- oltásra kerülnek a második életévükben lévő kisdedek, tehát azok, akik 1940. március 1. és 1941. év március elseje között születtek. Az oltás úgy a Zalaegerszegen született, mint máshol született, de városunkban tartózkodó kisdedekre kötelező. Az oltás helye az Anya- és Csecsemővédő intézet, Tüttőssy-utca 32. Az oltások ideje: március 3, 5, 10, 12, 17, 19, 24, 26, és 31. délután 2—3 óra között. Az oltásra azok, akik Zalaegerszegen születtek, valamint, akiknek az ideköltözése átjelentetett, névreszóló idézőt fognak kapni, annak a feltüntetésével, melyik napon tartoznak megjelenni az oltáson. De ezenkívül mindazok kötelesek megjelenni az ^oltási napok ) valamelyikén, akik a fent jelzett időponton belül születtek, de eddig még bármi okból nincsenek beoltva. Az oltást magánorvossal is el lehet végeztetni, de ezt a körülményt a városi orvosnál idejében be kell jelenteni és megfelelően igazolni kell az előírt mintájú igazolványon. Betegség miatt indokolt esetben az oltást a városi orvos elhalaszthatja, de azok, akik az oltásról elmaradtak, kötelesek pótlóan a megjelölt időben alávetni magukat az oltásnak. Felhívják az oltásra kötelezettek szülőit és törvényes gondviselőit, hogy az idézésen feltüntetett időben pontosan jelenjenek meg gyermekeikkel az oltáson, mert az indokolatlan elmaradás kihágást képez és a törvényes rendelkezések szerint büntetést von maga után. rendelésre mérték után. Alakítások, bélelés és gallérozások iegoksébban ífj. LAKI SÁNDOR szűcs mesternél Zalaegerszeg Bethlen Gábor u.5. Hogy óvhatjuk meg magunkat a súlyos és nagymértékben elterjedt betegségtől, a gümőkórtói? Irta: Dr. Hagymásy Andor m.kir. tisztiorvos Ismeretes, hogy az egészségügyi kormányzatunk a gümőlcór gyógyítására és megelőzésére több korszerű rendelkezést tett es különféle intézményeket hívott életre. Egy köz- intézmény, úgynevezett tüdőbeteggondozó intézet Zalaegerszegen is meg fog nyílni, az erre vonatkozó előmunkálatok már a vármegyén és az OTT helyi szervénél folyamatban is vannak. A jövőben Zalaegerszegen s az egész környéken elsősorban ez az intézet fogja a gürnőkór elleni védekezés ügyét szolgálni. De emellett célszerű az egyéni védekezésnek a módjait is ismerni, azért az alábbiakban ismertetem az ebből a szempontból fontos tudnivalókat. Az orvostudomány megállapítása szerint gürnőkór akkor keletkezik, ha megfelelő hajiam és fogékonyság mellett gümőkórbacillus fertőzés éri a szervezetet. A gürnőkór elleni védekezés alapelveit tehát ennek a három tényezőnek az alapos ismerete szabja meg: a hajlam, a fogékonyság és a bacillus. Vegyük ezeket sorban szemügyre. A hajlam a gürnőkór iránt általában igen elterjedt az élők világában. Állatnál, embernél egyaránt előfordul, de egyes állatfajok! (például telién), valamint egyes embercsoportok különösebben hajlamosak rá. Ismeretes egyes családok nagyfokú hajlamossága s hogy azon belül is egyes egyének nagyobb mértékben hajlamosak rá, mint mások. Úgy látszik, ezr velünk született, azaz átörökíthető tulajdonság, amely tőlünk teljesen független, általunk a tudomány mai állása szerint egyáltalán nem befolyásolható. Egyéb átörökíthető betegségek mintájára feltehetjük azonban, hogy például
