Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
1942-02-13 / 35. szám
2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1942. február 13. Szingapúr szigetének megtisztitása .Japán katonai körökben a szingapúri és maláj löldi birodalmi csapatok eredeti létszámát százezer főre becsülték és c hadsereg háromnegyed része vagy megsemmisült, vagy [fogságba esett. Szingapúr városának bevétele Után a sziget közepén körülzártan mintegy (tizenöt—harmincezer főnyi brit katona tanúsít elkeseredett ellenállást, de a sorsuk már megpecsételődött. Ezek a csapatok már nincsenek összeköttetésben sem egymással, sem a főparancsnoksággal. Ellenállni csak azéi't tudnak, mert közvetlenül a vízgyűjtőmedence mellett van az állásuk. — o — Zalai földben pihen a hősi halált halt budapesti próbarendőr Szerdán délelőtt ünnepélyes gyászpompá- | val temették a kötelességteljesítés közben hősi i halált halt Takács 7. József próbarendőrt a Mosonvi-utcai rendőr főparancsnokság udvaráról. A rendőrség hősi halottjáról Brisits Frigyes dr. tanügyi főtanácsos, főigazgató gyászszertartása után Török János dr. főparancsnok vett búcsút. — Órákig folyt a nehéz küzdelem Rákos- palotán megtámadott emberek életéért. Úgy adódott, hogy a mások élete megmentessék p azért egy fiatal magyar rendőr, Takács 7. József élete essék áldozatul, — mondotta a rendőrfőparancsnok. — Tragikus véletlen, hogy a nehéz küzdelemben saját magunkat sebeztük meg! — A Legfőbb Szolgálat nevében köszönöm a megdicsőültnek, hogy kötelességét hűségesen teljesítette, — fejezte be beszédé# a főparancsnok. — Az egész rendőr testület nevében mélységes megindultsággal búcsúzunk tőle. Ragyogó emlékét kegyelettel és szeretettel fogjuk megőrizni! A szép gyászszertartás után, amelyen a belügyminisztert Tomcsányi Kálmán államtitkár, a honvédséget Ruszkiczay-Rüdiger Imre altábornagy képviselték, az elhúnyt rendőr koporsóját a gyászkocsira helyezték. Takács 7. József holttestét szülőfalujába, Iklód-Bördő- cére szállították s ott helyezték ma örök nyugalomra. »»» o <<« Statisztika az állatállományról, a mezőgazdasági gépekről és a legelőkről A hivatalos lap csütörtöki száma közli a kormány rendeletét az állatállományra, a mezőgazdasági gépekre és a legelőkre vonatkozó [1942. évi statisztikai összeírás tárgyában. A rendelet szerint az állatállományról, mező- gazdasági gépekről és a legelőkről statisztikai összeírást kell készíteni. Az összeírás kiterjed az ország területén bárhol található ösz- szes szarvasmarha-, bivaly-, ló-, szamár-, öszvér-, sertés-, juh- és kecskeállományra, a használható állományban lévő fontosabb mezőgazdasági gépekre, valamint minden köztulajdonban és birtokosság vagy legeltetési társulat tulajdonában lévő, illetőleg közösen használt legelőre. Az adatszolgáltatásnál általában az 1942. február 28-án fennálló állapotot kell alapul venni. Az összeírást 1942 március 4—18. között hajtják végre. Mindenki köteles az adatgyűjtő nyomtatvány kitöltéséhez szükséges adatokat az adatszolgáltatást elrendelő felszólításnak megfelelően szolgáltatni. Érdemes-e gyümölcstermeléssel foglalkozni Az ország területét majdnem teljesen behálózó aszaló és lekvárfőző üzemek 5—60U vágón gyümölcs feldolgozását teszik lehetővé, a gyümölcstermelők részére biztosított befőzési cukor további 150—200 vágón gyümölcs feldolgozását biztosítja, a kiépülőben lévő gyümölcscsomagoló és téli gyiimölcsel- tartó helyiségek pedig a gyümölcs jobb éröltözködhet TÓTH GYULA divatházában Tekintse meg fővárosi Riivéju kirakataimat tékesítését teszik lehetővé. Ha tehát a gyümölcsös telepítésénél az eddiginél gondosabban választjuk meg a területet, a gyümölcsnemeket és fajtákat, úgy, hogy gyümölcsösünk faállománya katasztrofális pusztulásnak kitéve nem lesz, úgy előreláthatóan az elkövetkező évtizedben a magasabb anyag- és munkabérek mellett is jövedelmező lesz a gyümölcstermelés. Érdemes tehát telepíteni, de különösen érdemes a meglévő gyümölcsösök termelőképességét minden rendelkezésünkre álló eszközzel fokozni. Gondoljunk tehát elsősorban gond os talaj művelésre és azzal egyidejűén gyümölcsfáink bőséges trágyázására. Ha csak lehet, használjunk istálótrágyát és egészítsük azt ki műtrágyával. Ne felejtsük el, hogy míg ezelőtt 3 évvel 1 kg’ műtrágyáért 2—3 kg gyümölcsöt kellett adnunk és még így is kifizetődő volt a használata, addig ma 1 kg gyümölcs áráért 4—8 kg műtrágyát vásárolhatunk. Gondoljunk arra is, hogy az utolsó évek magas talajvízállása és a gyakori esőzések a tápanyagok nagy részét kimosták a talajból, tehát bőséges pótlásra van szükség. Trágyázás előtt mindig végeztessünk talaj- vizsgálatot és így a leghelyesebb arányban é9 megfelelő mennyiségben szórhatjuk ki. Megemlítjük, hogy több nagy gyümölcsösünk adatai szerint katasztrális holdauként 6—8 FIGYELE---- ■ jS? A < ^ 4ti H N N |-°S! * « £ < * B V ui J 3 <0 C H O ARANY J.-U.28. ÉPÍTÉST VÁLLALOK ÉPÜLETFA METSZETT ASZTALOS ÁRU TŰZIFA ÉS SZÉN jf > > TELEFON 1—69SZ. ÉPÍTKEZÉSI vállalkozó Faanyag, szén- és tűzifa nagy kereskedő. Kérem a nagyközönség szives pártfogását. mázsa műtrágya használata kifizetődő volt. Sokan azt fogják mondani, hogy mit érünk a trágyázással, ha nem lesznek védekező anyagok, így elsősorban rézgálic. Több' rézgálicot teremteni nem tudunk, de a mész- kénlével, amelynek alapanyagai ma is beszerezhetők, mindenkor megvédhetjük gyümölcsfáink lombját és termését, ha nem is mindig azzal az eredménnyel, mint a rézgálic- cal. Célszerű és sok helyen bevált a kétszeri téli mészkénlevezés, az egyiket ősszel adjuk közvetlen lombhullás után, a másikat pedig rügyfakadás előtt. Az őszibarack kivételével minden gyümölcsnemünknél biztosíthatjuk fáink fejlődését a mészkénlé gondos és gyakori alkalmazásával. A termelési költségeket jelentősen fokozza a munkabérek emelkedése. A munkabérek csökkenése nem várható és emberi szempontból nem is kívánatos, viszont a termelőnek a költségek csökkentése végett arra kell törekednie, hogy ahol nincsen napszámos, az eddiginél nagyobb mértékben használja gyümölcsösében a fogatos és gépi erőt. összefoglalva a fentieket: mindent kövessünk el gyümölcsfáink termőképességének fokozására, mert most remélhetjük, hogy az elszenvedett csapásokért a várható bővebb termésű évek kárpótlást fognak hozni. A csesztregi Kalász leánykor első nyilvános szereplése Alig három hete alakult meg a csesztregi leányok Kalász egyesülete s máris megmutatta életképességét azzal a szórakoztató farsangi esttel, amellyel vasárnap, 8-án, este nyújtott kellemes szórakozást Csesztreg közönségének. Bognár Lajos színművét, »A fonóban szól a nóta« — mutatták be igen ügyes betanításban. Előadták még Bánsági Gyulától a »Pletyka« című két íelvonásos színművet is. A betanítás érdeme a Kalász lelkes, ügy- buzgó vezetőjét, Bruszik Anna csesztregi tanítónőt illeti. Említést érdemelnek Alsó Baba és Kardos Irma lelkes Kalász-tagok énekszámai. Kellemes, meleg hangjukkal világhíres katonadalokat szólaltattak meg a közönség nagy örömére. A nagy hatással előadott dalokat a közönség lelkes tapssal köszönte meg. Mókás farsangi táncok fejezték be a hangulatos estet.
