Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
1942-02-13 / 35. szám
1942. február 13. PÉNTEK. XXV. évioham. 35. szám. ÁRA 8 FILLÉR. Megjelenik hétköznaponként délután Szerkesztőség és kiadóhivatal: ^Mftegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 128. p O L IT1K A 1 NAPI L A P Felelős szerkesztő; EKBOL¥ FERENC •' Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 üt* | Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368, Hirdetések díjszabás szerint. Szorongatják a szovjet hadakat A véderő főparancsnoksága közli: Keleten visszav ertük az ellenség meg-meg- üjuló támadásait. A doneci arcvonalon a német, román és Ti orvát csapatok folytatták támadásaikat és -— bár az ellenség szívósan ellenállt — hátravetették. A középső szakaszon kemény harcok árán összébb vontuk a gyűrűt egv, már napok óta bekerített ellenséges csoport körül. A hadsereg műveleteinek támogatására erős német harcigép-kötelékek támadták a középső arcvonalszakasz szovjet állásait és had oszlopait. A repülők bombáikkal és tűzgépeiklcel ellenséges csapatmozdulatokat szórtak szét. Ismételt mélytámadások után több, mint 80 elpusztult, vagy erősen megrongált jármű hevert a szovjet utánpótlási útjain. Légiharcban három ellenséges repülőgépet lőttek le a németek. Keres félszigeten a német harci gépek több telitalálatot értek el pályaudvarokon és több helységet bombáztak. A támadások során a Szovjet emberben és anyagban jelentős veszteségeket szenvedett. val mindenki tisztában legyen, tartja a Tuberkulózis Elleni Országos Szövetség éventei az úgynevezett Tuberkulózis Hetet, amelynek folyamán az ország minden egyes községében és városában szakemberek tartanak előadást mindnyájunk okulására és egészségünk megvédésére. A Zalamegyei Újság holnaptól kezdődően; helybeli orvosoktól szintén közöl tanulságos cikkeket. A japán lobogó Megszakítás nélkül menetelnek Burma felé a japán csapatok Két japán hadművelet folyik tovább friss erőkkel, az egyik Burmában Rangun irányában, a másik a Fülöp-szigeteken, a Batanga- félsziget déli sarka és Corregidor szigeterőd ellen. Mind a brit, mind az amerikai tudósításokból kivehető, hogy a japán csapatok tevékenysége sehol sem csökkent. Burmában Matabantól északra tovább folyik az előrenyomulás. Itt, Taiföldről érkezett, űjabb japán erősítéseket is vetettek harcba. Borneo és Celebesz szigetén ugyancsak tovább folynak a hadműveletek. A jávai partraszállásokról szóló híreszteléseket eddig még nem erősítették meg. A napsugaras japán zászló könnyen felismerhető, épen ezért praktikus. Hagyományos szimbólum, amely már hosszú idő óta a japán császárság jelképe. Nem kitalálás, vagy művészi elgondolás eredménye. Egyszerűen kialakult, amikor arra épen szükség} volt. A császári kormány 1872-ben kimondotta, hogy a naplobogó Japán hivatalos} zászlaja. Ezzel csupán hitelesítette és általánosította azt a szokást, amely a Tokugavákj sogunátusában régóta fennállott. A soguná- tus a Satsuma nemzetségéből származó akkori uralkodó kívánságára már 1853-ban elrendelte, hogy a japán kereskedelmi hajóknak ezt a zászlót kell hasznáiniok. A rendelkezés nem okozott sok nehézséget, mert a legtöbb tengerjáró hajó már eddig is $ naplobogó alatt közlekedett. Uj ellenállási központok az óceánon Szingapúr eleste után amerikai vélemény szerint az angolszász hatalmak fő ellenállási központjai Burma, Ujzéland és Ausztrália lesznek. Holland-India védelmének lehetőségét Amerikában is erősen kétségbevonják. Batá- viai jelentések szerint előkészületeket tettek, hogy a még holland kézben lévő kőolajforrásokat katonai visszavonulás esetén elpusztítsák. Ausztrália védelme egyelőre nagyobbrészt az ausztráliaiakra hárul. Ujzéland védelméhez az Egyesült Államok is hozzájárultak már, amennyiben tengeri és szárazföldi erőket küldtek a szigetekre. Burma védelmével kapcsolatban nagy jelentőséget tulajdonítanak az Egyesült Államokban Csangkajsek indiai megbeszéléseinek. Állítólag azokat az angol erősítéseket is Burmába irányították, amelyeket eredetileg Szingapúrba akartak küldeni, de azok már nem érkezhettek meg idejében. Ezek a csapatszállító hajók állítólag már körülhajózták Afrikát és jelenleg az Indiai-óceánon haladnak. Zalaegerszegi orvosok cikkei a Tuberkulózis Héten A magyarságot leginkább pusztító betegségek közül a legelső, a magyar népszaporodást korlátozó okok közül pedig nem a legutolsó helyen áll a gümőkór. Ez a pusztítói népbetegség, amely a háború előtti Nagy- Magyar országon évente 70.000, a trianoni országban évente átlag 20.000, majd egyre csökkenően 1940-ben tizenötödfélezer magyar időelőtti halálát okozta, a megnagyobbodott haza Számára ezidőszerint évi 20.000 főnyi vér- veszteséget jelent. Ez a szörnyű érvágás, amelyen át szünet nélkül folyik el a nemzet életereje, cselekvésre kényszerítette a kormányzatot, de a társadalmat is. [ A gümőkór ismeretesen fertőző betegség, amely főként emberről emberre terjed. A fertőzés ellen tehát védekezni lehet és kell. Tekintettel azonban arra, hogy hazánk jelen területén mintegy 100.000-re tehető azoknak a honfitársaknak a száma, akik fertőző gü- mőkórban szenvednek, akik ennek ellenére munkájukat ellátják, az egészségesekkel együtt élnek, együtt dolgoznak, nyilvánvaló, hogy a fertőzés elkerülésére az egyéni védekezés, ha szükséges is, nem teljesen elegendő. Ezért >, adta ki törvényhozásunk az 1940. évi VI. jj törvénycikket, amelynek többek között az a ) fő célja, hogy a gümőkór elleni védekezésben mindenki segítségére legyen. Azért, hogy a törvényes és az egyéni védekezés szabályai- | A naplobogó származását tulajdonképerf a kínaiaknak lehet köszönni, mivel Japánt] mar ősidők óta a »Felkelő nap országának«} nevezték. A japán tennónak a kínai császárhoz intézett üzenetében 607-ben a következői sorokat találhatjuk: A »Felkelő nap országának császára üdvözli a Lenyugvó nap országának császárát«. Amióta Japán a kínaiakkal kapcsolatot tart fenn, a »Felkelő nap országa« elnevezés általános használatra! tett szert. Egészen természetes tehát, ha a napkorong szimbólumát Japánban már ősidők óta alkalmazták. A legrégibb napzászló a tizennegyedik század elejéről származik. Amikor a tizenhatodik szazad közepén a hatalmaskodó földesűrak végső leszámolásra készültek és fegyveres erőkkel állottak egymással szemben, csodálkozással állapították meg, hogyj mindkét fél napdíszítette zászlót vall magáénak. A harci lobogók egyike ma is megvan. A tizenhatodik században Koreába küldött' japán haderő több köteléke ugyancsak a napzászló alatt harcolt. Ősi képek szerint a kereskedelmi hajók, amelyek Délkínával, Annámmal, Kambodsá- val, Sziáminál és más területekkel rendszeres összeköttetést tartottak fenn, általában] napzászlót vontak árbocra. A kereskedelemi fejlődését a tengerentúli hajózás megtiltásai 1633-ban teljesen megbénította. Később, amikor a hajóforgalom ismét kezdett megindulni, a birtokos fejedelmek visszatértek az ősi szimbólumra, míg végül is a sogun, a hűbéri nemesség vezérének rendeletére hivatalos zászló szerepét töltötte be. A naplobogó tehát ősi időkre visszan yúló természetes fejlődés után lett a japán császárság hivatalos zászlaja.
