Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)

1942-01-31 / 25. szám

1942. január 31. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 3. A Csáktornyái tanítóképzőben szülői ér­tekezlet volt, amelyen úgy a szülők, mint a hatóságok képviselői szép számban jelentek meg. Polesinszki Jenő igazgató megnyitó be­szédében üdvözölte a megjelenteket, majd be­jelentette, hogy a vallás- és közoktatásügyi, miniszter a visszatért Délvidék középiskolai tanulóinak támogatására jelentékeny kész­pénz-összeget adományozott. Ebből az ado­mányból a Csáktornyái tanítóképző nö\ ende- kei részére 5000 pengő jutott. Az intézeti növendékeinek létszama 92. 11 százalék eb­ből muraközi, mégis az összeg 37 százalékát muraközi növendékek kaptak., A muraközi növendékek közül Bolmanacz György 380, Dimitrovics Mária 100, Kardos Géza 100, Megla Ferenc 300, Pécsek Károly 100, Simonka Gizella 300, Sziládi László 200 és Virágh Béla 200 pengőt, míg a másvi­dékiek közül Anylecz László 200, Bedekovics István 150, Bőczé László 150, Gálos Károly 200, Kajtár Miklós 50, Kepe József 50, Ko­csis Endre 300, Németh Elemér 200, Orosz Sándor 50, Pesti János 200, Pongráez Gyula J 200, Kozmán Zoltán 120, Serfőző János 390, i Szijjártó Ferenc 200, Tóth Tibor Ernő 100 és Török István 120 pengő segélyt kaptak. Az igazgató kijelentése szerint a miniszter e segélye nem utolsó, mert ezt az elsőt kö­vetni fogja a második, harmadik, stb. Polesinszki Jenő igazgató ezután ismer­tette az intézet haladását és módját a ma-< gyár nyelv elsajátítására. E mellett — han­goztatta — a muraközi nyelvet is tanulják az intézetben, mert minden egyes növendék­nek, aki Csáktornyán végzi a tanítóképzőt, a magyar nyelvtudás mellett a muraközi nyel­vet is kell tudnia. Továbbá felkérte a szülő­ket, hogy fiaikkal és leányaikkal otthon ma­gyarul beszéljenek, hogy ezzel is elősegít­sék az intézet munkáját és eredményét. Többek között, mint példát a magyar nyelv elsajátításában, megnevezte Vargazon Drágics horvát nyelvű növendéket, aki rövid egypár hónap alatt annyira megtanult ma- gvarul, Iiogv az iskolában a magyar kér­désekre magvar m elven adja meg a fele­letet. A szabadcsapatosokhoz Gyűjtsék össze emléktárgyaikat A magyar embernek egyik legszebb jel­lemvonása a hazaszeretet, amelyért annyi vért áldozott a múltban és fog még áldozni a jö­vőben. A hazaszeretetre mindig szükség volt, de annyira tán sohasem, mint a mostani idők­ben, amikor újra lángba borult a világnak mind a négy tája, újra fellángoltak a világ­háború tűzei, újra veszedelmek fenyegették és fenyegetik az országot. A magyarságot év­ezredek küzdelmei, viszontagságai között a hazaszeretet tartotta, ez adott mindig erőt megújhodásra, reményt a nehéz helyzetekben. A magyar ember jellemvonásához tartozik még az is, hogy a hazafiságot, a hazáért hozott áldozatokat mindig megbecsülte, a hazáért küzdők neveit felírta a történelem lapjaira, vitézi tetteiket bejegyezte a sárgult perga- mantekre, hősi elszántságukról szóltak az apák ajkai a késő unokáknak. Legendás küzdelmek közé tartoznak azok a harcok is, amelyeket még nem is olyan regen hősi elszántsággal, lelkesedéssel, buz­dítással, tettre állással végeztek az országi északi részének, a Felvidék egyes részeinek) visszaszerzése körül a rongyos gárdák, a fel­kelő szabadcsapatok, hogy elinduljanak Csaba királyfi tündöklő útjára... Immár három éve annak, hogy Zalaeger­szegen is arra ébredtek fel az emberek, hogy innen is masírozik az elszánt szabadcsapat' az új honfoglalásra és a kisded csapat lelki szemei előtt kezdtek gyulladozni a sötét ma­gyar éjszakában Kárpátok gerincein a késői kurucoknak tábortüzei és várták a felszaba­dító sereget. Innen is elindult a szabadcsa­pat, annál több lelkesedéssel és elszántsággal, törést, szenvedést magára vállalással, hogy. újra kitűzzék a magyar zászlót a fenyves Kár­pátok bérces ormaira. Megindultak a sza­badcsapatok az ország minden részéből, vo­nultak líttalan útakon, szélben, viharban, éj­nek éjszakáján, kijelölt célpontjaik felé. Tör­ténelmi megmozdulásuk meghozta az ered­ményt, a bécsi döntést, a Felvidék több ré­sze visszatért az ezeréves hazához. A szabadcsapatok megtették azt, amit megkövetelt a haza. Uj idők jöttek. Felosz­lottak a szabadcsapatok, elszéledt a rongyos­gárda, hazatértek a viharvert had fiai. Emléküket, tetteiket mi őrzi? Azóta újabb viharok száguldanak, egyik esemény a másikat kergeti. Újabb küzdel­mek jönnek, amelyek háttérbe szorítják a múltak eseményeit. Épen ezért különös jelentősége van an­nak, a mai válságos időkben, hogy Buda­pesten a hadi-múzeum kiállítást rendezett-az 1938- 1941. évek hadtörténelmi emlékeiből. A kiállításon felvonultatta a szabadcsapatok emlékeit. Ezzel adózott küzdelmeiknek. Emlékezzünk mi is! Az idő elszáll, lesz­nek, akik hamarabb elfelejtik, hogy itt Za- is volt kisded csapat, amely laegerszegen FIGYELEM! <<uj Ü23 tÉ U •S !« * t- O G o ÉPÍTÉST VÁLLALOK ÉPÖLETFA METSZETT ASZTALOS ÁRU ► ► TELEFON 1—69 SZ, ARANY J.-U.28. p ÉPÍTKEZÉSI vállalkozó Faanyag, szén- és tüzifanagykereskedd. Kérem a nagyközönség szives pártfogását. WWWWWWWWWWWWWVWWNAW ment elszántan az új honfoglalásra. Elkal­lódnak az emlékeik, szétszóródnak a csapat­nak tagjai. Minden tárgyuk, emlékük megbe­csülést érdemel! Hazafias szempontból kívá­natos és sürgős feladat, hogy a szabadosa- patosok emlékei megőríztessenek, összegyűj­tessenek és a Göcseji Gyűjtemény kereté^ ben a késő utókor számára ékes bizonyságul szolgáljanak. Induljon meg itt is az emléktárgyaknak! összegyűjtése mielőbb, hogy azokból minél szemlélhetőbb legyen a szabadcsapatosok ál­dozatkészsége. Kövessük mi is a hadtörté- nehni múzeum útmutatását. Ha nem előztük meg őket, legalább kövessük. Felkérek minden szabadcsapatost, a cél érdekében, hogy minden tárgyat, emléket, fényképet, ruhát, ami a Felvidék visszaszer­zésével kapcsolatos, a Göcseji Gyűjteményben helyezzék el! Ezzel nemcsak a Göcseji Gyűj­temény anyaga szaporodik, hanem láthatóvá válnak mások előtt is, hogy mit tettek és az utókor számára is minden szónál jobban beszélne a tett. Fényképeket, más emlékü­ket is helyezzék el a Göcseji Gyűjtemény­ben. A terv az, hogy külön üvegszekrényben leimének elhelyezve a szabadcsapatokra vo­natkozó emléktárgyak, hogy a kisvárdai hon­leányok keze által készített Máriás lobogó alatt szemlélhessék a késő unokák is. Dr. Nagy Károly. >>> o m Modern rádiók, szép csillárok aiügf választékban találhatok! Galvani kft.-né iminmn i Villamossági és Hédié» technikai Vállalat Zalaegerszeg, Kazinczy-tói* 4. Ötvenezer pengő segélyt adott a kultuszminiszter a Csáktornyái tanítóképző növendékei részére

Next

/
Thumbnails
Contents