Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)

1941-10-15 / 235. szám

XX ' (".fölvám. 135. szám. 1941. október 15. SZERDA. Mer ueíközuaponkéni délumö. Veszteség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 128. P 0 L í TI ív AI iN A P í L A P Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC A bolgár minisztefelnSk ma Budapestre érkezett Filov bolgár miniszterelnök ma dél­előtt 11 óra 40 perckor érkezett kíséretével a Keleti pályaudvarra, ahol Bárdossy László miniszterelnök vezetésével a kormány tagjai ünnepélyesen fogadták. Filov miniszterelnök délelőtt látogatást tett a miniszterelnöknél és a kultuszminiszternél, délben 2 órakor Hu­man Bálint ebédet adott tiszteletére. Dél­után megkoszorúzta a Hősök emlékművét, 5 órakor pedig Magyarország kormányzója ki­hallgatáson fogadja. Este fél 9 órakor Bár­dossy miniszterelnök estebédet ad tisztele­tére a Sándor-palotában. Csütörtökön délelőtt a Nemzeti Muze­um dísztermében kerül sor a magyar—bolgár kultúregyezmény megerősítő okiratainak ün­nepélyes kicserélésére. Az ünnepség utánHó- man Bálint kultuszminiszter átnyújtja bol­gár kollégájának a Magyar Történelmi Tár­saság díszoklevelét. Pénteken Esztergomba, Szombaton Fehérvárra rándulnak ki a ven­dégek és szombaton délután 3 óra 40 perc­kor utaznak vissza Bulgáriába. ¥égieg@s iasxémolás Angiiéval rek gyártására, amelyekre a Nagybritannia elleni háború különleges adottságai közepette szükség van. De tudják azt is, hogy Nagy­britannia és az északamerikai Unió mennyi­ségi és minőségi tekintetben még csak meg­közelítő egyenértékű teljesítményre sem képes Németországnak nemcsak több repülőgépe, több tankja, több lövege van, mint amennyit az Északamerikai Unió és Nagybritannia va­laha is termelni remélhet, hanem ezt a ször­nyű hadigépezetet műszaki szakemberek mil­liós hadserege tartja üzemben. Már csak az a kérdés nyílt, milyen időpontban kezdődik meg a Nagybritanniával való végleges leszá­molás. Ez a német hadvezetőség titka s az is marad. Zalaegerszeg a télre teljesen megszépül. Ezen nem is csodálkozhatunk, ha elgondol­juk, hogy kora tavasztól mind a mai napig csak csinosítja, fiatalítgatja magát. Részint új épületek emelésével, részint a régiek tata­rozásával, átalakításával. Ez a munka egyéb­ként körülbelül másfél évtizeddel ezelőtt in­dult meg, amikor a postapalota után új indó- ház épült s ezután gyors egymásutánban a ferences templom és kolostor, majd a zárda és utána sok szép középület. Ez alatt a más­fél évtized alatt nemcsak új utcák, hanem egész városrészek keletkeztek, ami annak a bizonyítéka, hogy a magánépítkezések is nagy lendületet vettek. Az építkezési kedv különö­sen ebben az évben fokozódott annyira, hogy a városnak minden utcájában ott láthatjuk az építési állványokat. Sok esetben a [kőműves­mesterek nem tudtak kellő számú munkást beállítani, annyi munka akadt egyszerre. Meg­javították a városba bevezető úiakat, az ut­cák kocsi- és gyalogútjait, virágosították az utcákat. Ahol csak lehet, csökkentik a por- termő területeket. Tíz-tizenkét évvel ezelőtt lehetetlenül rossz útviszonyok uralkodtak úgy a város körül, mint bent a városban, ahol ütött-kopott, nyomorúságos házak fogadták az idegent. És az a benyomás, amit a leg-> szélső épületeknél szerzett az idegen, végig­kísérte az egész városon. Esős időben több! utcán, sőt még a reprezentáló Kossuth Lajos jutcán is megrekedtek a szekerek, autók. És ma már ott tartunk, hogy — csinosításra gon­dolhatunk, sőt a csinosítás terén is nagy utat tettünk meg. Tehettünk volna ennél még többet is, ha szerencsésebben oldjuk meg a villanykérdést. De épen azért olyan dícsé- retreméltó az eredmény, mert a villanyügy olyan rettenetes súllyal nehezedik a városra. Valamikor azt mondták, hogy Zalaegerszeget nem szereti az állam, nem szereti a várme­gye, sőt még önmaga sem. Ez a mondás ma már nem állhatja meg a helyét. Az állam el­sősorban is építkezésekkel segített a városon, a vármegye is megtette, amit tehetett az át­kelési szakasz megépítésével, a város maga pedig a saját megadóztatásával. Ebben a te­kintetben a város ellen soha sem volt kifo­gás emelhető, mert elsősorban mindig a sa­ját erejére támaszkodott és csak nagynehe- zen fordult máshoz. Most, ha idegen jön a városba, nemcsak nem retten vissza, mint annak idején, hanem szívesen lép be és go­kat, de sokat vár minden lépésénél. Azután megállapítja, hogy a »virágos« Egerszeg csak­ugyan virágos. Egyes utcákba nem igen ér­demes még bepillantani, de a »javulás« je­lei már mindenütt mutatkoznak és így rö­videsen már minden utcánkkal dicsekedhe­tünk. Uj utcák keletkeznek folytonosan. A Petőfi- és Kisfaludy-utcák meghosszabbításá­val, valamint az Átlós-út megnyitásával, a Kálvária körül és az úgynevezett kórház- telken folyamatban lévő parcellázásokkal újabb városrészek épülnek. A belső parkosí­tással párhuzamosan létesült, — amire soha számítani se mertünk volna — a Piózsaliget, Mussolini liget, amelyhez hasonlóval kevés) városban találkozhatunk. Nagy lendületet adott a város csinosításának a Göcseji Hét, mert, ha egyszer már felhívtuk magunkra az egész ország figyelmét, azt akartuk, hogy a ven­dégek ne göcseji nagy faluba, hanem csinos vidéki városba, szép Zalának szép székváro­sába jöjjenek. Ma hivatalosan megkezdődött a zalaeger­szegi szőlőkben a szüret. Azt mondják, hogy, ha talán nem is lesz sok bor, de ami lesz, az jó lesz. A szőlőkkel kapcsolatosan fel akar­juk valamire hívni a város vezetőségének a figyelmét. A szőlőhegyekben mély útakon bo­nyolódik le a forgalom. Ezek a mély utak olyan szélesek, hogy épen csak egy kocsi fér el azokon. Arra valamiképen ügyelnek, hogy ko­csik, szekerek ott szembe ne találkozzanak.. Az utat nem lehet annyira kiszélesíteni, hogy, két kocsi elférjen egymás mellett. Ezt tud­juk. Ámde gyalogosan is járnak arra embe­rek, akik bizony gyakran jönnek össze sze­kerekkel. A veszedelmek elkerülése céljából szükséges lenne ezeken a mély utakon egy­mástól bizonyos távolságra bevágásokat csi­nálni, ahova a gyalogszerrel haladók behú­zódhassanak, lia kocsi jön szembe. Halóporaiban szöktették meg Lenint Moszkvából A Popolo di Roma közli a Journal Ame­rican című lap tudósítójának táviratát, amely szerint Lenin holttestét a Vörös-téren emelt mauzóleumból átszállították egyik uraimenti helységbe. Az átszállítás a legnagyobb titok­ban történt, mert attól tartanak, hogy ha a nép tudomást szerez a holttest elszállításáról, ezt a bukás sötét előjelének tekinti. Moszkvából jelentik, hogy a szovjet fő­városból eltávolították a gyermekeket és az asszonyokat. Egyidejűén a Moszkva elleni had­művelettel a németek rendkívül nagyjelentő­ségű hadműveletet hajtottak végre az Azovi- tenger mellett. A helyzet itt is igen súlyos az oroszok számára. A Reuter-iroda jelentése szerint a moszk­vai rádió kedden hajnalban beismerte, hogy a helyzet Vjazma körül rendkívül súlyos. A németek — mondotta a moszkvai rádió — áttörték a szovjet védelmet több, egymástól különálló helyen és hídfőket alakítottak a szovjet állások között. A németek folytat­ják előretörésüket. A harc éjjel-nappal fo­lyik, állandó fülsiketítő ágyúdörgés hallat­szik. A moszkvai rádió végül bejelenti, hogy a szovjet csapatok »új állásokba vonulnak vissza«. Szovjet jelentés szerint Vjazmát ki­ürítették. Egerszegi pasztell A német külügyi hivatalhoz közelálló Deutsche Diplomatisch-Politische Correspon- denz foglalkozik az állítólagos német béke- tapogatózásról szóló híresztelésekkel és töb­bek között a következőket írja: — Azok az emberek, akik az ilyen hí­resztelésekkel szeretnék gyengíteni a német győzelmek hatását, különösen jól tudják, mi­lyen súlyos Anglia helyzete. Tudják, hogy a bolsevisták leverése után nemcsak Német­ország, hanem az egész európai szárazföld egész katonai ereje felszabadul a Nagybri­tanniával való végleges leszámolásra. — Tudják, hogy Európa óriási hadiipari termelőképessége, amely eddig csak az eu­rópai szárazföldi háború számára készített fegyvereket, akkor átállítható olyan fegyve-

Next

/
Thumbnails
Contents