Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)

1941-12-24 / 290. szám

1941. december 24. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 13. A velencei üveggolyók Részlet a „Titánok“ c. regényből Kétségbeejtő tipegéssel érkezett meg a tavasz. Nehezen jött, mint a lábatlan hadi­rokkant, aki Doberdón találta felejteni lá­bát s most kezével tologatja magát odébb. De, ha rokkantul érkezett is, mégis felhúzta virágos-ünneplő ruháját és bódult illatot te­rített a falvakra. Kicsordult belőle a remény­ség friss bimbózása. Egy-egy óvatos méh próbálta életremoz- igatni szárnyait. A többiek meg a kaptár nyí­lásán fürödtek az áhított fényben. Megmozdult a falu. Császár Peti hegye eket patdntgatott os­torával. A télen megrokkant tehenek buta egykedvűséggel ballagtak előtte. A színes zöl­déin határ tejet adó zöldje messze álom volt előttük egész télen át. . . Berta Pisti előszedte a színes golyókat, s most golyónagykereskedővé hatalmasodott. Alighanem piszkos úton jutott az anyagiak­hoz, deliát Stavinszkyt sem avatták szentté erényeiért, mégis egy egész országot ránci­gáit orránál fogva. Álljon ki a napfényre, aki­nek nincs vaj a fején és kiabálja hangosan: süss fel, nap! Békés Jóska zsebredúgott kézzel óvatos­kodott oda Berta Pistihez: — Mennyiért adod oda azt a két szivár­ványszínűt? Berta Pisti nagyon felnőtten és rafíináltan lett üzletember: — De bizony van! — büszkélkedett Be­— Nincs teneked annyi pénzed! kés Jóska. — Loptad? — Nem! — llát akkor hun vetted? — A keresztanyám adta búcsúkor. — Keresztanyád? Nincs is keresztanyád! Meghótt! — De bizony van! Tudd meg, van! Sá­godon! — Szóve az adta? Aztán mennyit? — Tíz fillért, tudd meg! Kettőért vet­tem márcot, még vau nyóc fillérem! Berta Pisti kezdte komolyan venni ve­vőjét: — Muti, na, muti! Igaz-e? Békés Jóska ünnepi nekikészülődéssel ko­torászta elő a vagyont. Berta Pisti megvizsgálta minden oldal­ról, rendes pénz-e, nem ólomból van-e, nem rozsdás-e? Hát bizony, egészen rendes, becsületes pénzek voltak azok! És megvolt mind a 8 fillér. Az egyik még csillogott is, új volt! Pisti hányavetin szólt oda Jóskának: — Hát ezt a három szivárványodat oda­adom neked, de csakis neked, másnak nem, hat fillérér! De meg ne mondd senkinek! Békés Jóska nagy, kövér hahotákat dobált ki magából: — A városi zsidó ennyiér nyóeat is ad! Azt gondolod, nem tudom! Berta Pistiben megmozdult a kalmárszel­lem: — Azt mondhatod annak, aki elhiszi! Ez velencei üvegbii van, te mélák! Jóska akkorát biggyesztett, hogy majd­nem leesett az álla: — Velencei? No aztán? Berta Pistiből kibugyborékolt az ötödikes elemista roppant felkészültsége: — Ne karattyujj olyanbá, amihő nem ér­tő! Mit tudod te, mi az a velencei üveg! Te csak harmadikos vagy, Velencém meg csak az ötödikbe tanulunk! Hát nem is adom oda hat fillérér! Semmiér se adom! Megveszik ezt drágábban is! Mint a cukrot! Tudod? Azzal ügyes sértődöttséggel vágta zsebre boltját. Békés Jóska megrebbent. Hátha mégis velencei az a golyó! És hátha tényleg olyan drága a velencei üveg! Hátha igaza van Pis­tinek! ö csak tudja, hiszen ötödikes! Fordított egyet a politikán. — Iszen elhiszem ám, hogy v elencei! Csak vacakótam. Pisti felvágott: — Hát velem ne igen vaeakójj, tudod! Mer mér, azér, hogy én ötödikes vagyok, meg idesapám is erősebb, mint a tied. Katonáék- ná vót egy csillaggya, a tiednek nem! Úgy odamázójja a te apádat, hogy arru kódul, tu­dod?! Jóska kezdte respektálni a magasabb osz­tályt és a nagyobb erőt. Akarta ugyan mon­dani, hogy Pisti apja légnyomásos rokkant, dehát azért lehet erős! Különösen, ha csil­lagja is volt! Megbékéltél! szólt oda Pistinek: — Isten bizony, többet nem! Aztán félve kérdezte: — Na, hát adod hatér? Pisti az irgalmasság cselekedeteit vélte gyakorolni. Csak foghegyről dobta oda: — Csak most az egyszer! De többet ne vaeakójj! Mer akkor én is elintézem a do­godat, meg szólok idesapámnak is! Jóska mohón kapott a drága kincsért. Zsebrevágta és megindult bizonytalanul lassú léptekkel. Jó erősen szorította a golyókat. Ilát- ra-hátrasandított, nem szalad-e utána Pisti. Jaj, ha megbánná az üzletet és vissza­venné tőle a drága velencei golyókat! Mert velenceiek, az bizonyos! Mindjárt látta, csak nem akarta elárulni. Juj, de, ha most mégis visszaveszi! Máskor mégsem vesz velencei üveget, mert azzal nagy a gond! A szomszéd háza kerítésének jótékony el­takarásában futásnak eredt. Most már nem I érné utol Pisti! Berta Pisti félszemmel utána kíváncsis­ZflLflEQER5ZEQI KÖZPONTI TdKdRÉKPÉNZTáR RT. ! ZdLdEQER5ZEQ Alapítva: 1869 évben. Girószámla: Magyar Nemzeti Banknál. Telefonszám: 10. Tostatakarékpénztári csekkszámla szám : 161. Önsegélyző ositályunk XXViiS. csoportja 1942 év január hó lén nyílik meg. Heti betét 40 fillér, vagy annak többszöröse. A befizetés arányához mért kölcsönnel is rendelkezésére állunk csoportunk tagjainak. Betéteket kamatozásra átveszünk és kívánságra felmondás nélkül visszafizetünk. Kölcsönöket házingat­lanokra és földekre folyósítunk Folyószámla nyitása. Exportok finansziro­f átutalások, tőzsdei megbízások ésmindennemű bankügylet leggyorsabb lebonyolítása Máv. Menet jegy iroda és Fonciere Biztosító intézet a székhazunk ban elhelyezve

Next

/
Thumbnails
Contents