Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)
1941-12-13 / 281. szám
2. ZALAMEGYEI UJSÄG 1941. december 13. Ma éjjel kifosztották a plébániatemplom Szent Antal-perselyét Pintér Henrik, a zalaegerszegi plébániatemplom sekrestyése, ma reggel fél 5 óra tájban a sekrestyébe ment, hogy munkáját a hajnali miséig elvégezze. A sekrestyeajtóba illesztett kulcs azonban, legnagyobb meglepetésére, nem fordult a zárban. Erre megnyomta a kilincset s az ajtó kinyílott. Nem gondolhatott mást, mint azt, hogy az ajtót valaki álkulccsal kinyitotta, mert ő este a rendes időben bezárta azt. Ugyancsak bezárta a sekrestyéből a templomba nyíló ajtót is, a kulcsot pedig lehúzta és elrejtette, de ezt az ajtót is csak betéve és nem bezárva találta. Megállapította tehát, hogy ott gonosztevők jártak és azért mindjárt a Szent Án- tal-perselyhez sietett, mert annak a tartalma rendszerint meghaladja a többi perselyek tartalmát. Közben sáros lábnyomokat vett észre, holott ő este kiseperte a templomot, tehát az éj folyamán járt ott valaki. A perselyt feltörve és üresen találta. Mivel így) minden kétséget kizáróan megállapíthatta, hogy perselyfosztogatás történt, a főtéren szolgálatot teljesítő rendőrőrszemnek jelentést tett, akivel végignézték a többi perselyt, azok azonban érintetlenek voltak. Megtörtént ezután a feljelentés a rendőrkapitányságon s a detektívek nyomban hozzáfogtak a munkához és megállapították, hogy csakugyan zártörést követtek el a tettesek, mégpedig hajnali 2—3 óra között és a perselyből 150 pengő körüli összeget vittek el. A perselyeket ugyanis a hó közepén és végén szokták kiüríteni és a tartalma körülbelül ennyi volt. A nyomozás széles körben megindult a templomot megszentségtelenítő perselyfoszto- gatók kézrekerítésére. A nyugtalan időkben terjed a szellemidéző láz leg, okulásunkra fordítjuk. A lelkünk mérhetetlen birodalom. A legtisztább szemű ember sem láthatja át önmagát. Hányszor lepődünk meg önmagunkon. Milyen váratlan leleplezésekre, fölfedezésekre vezet az önismeret villámként belénkcsapő fénye! A gazdag, a kimeríthetetlen lelki világ rendkívüli, különleges megnyilatkozásai magára a médiumra is úgy hatnak, mint idegenszerű kinyilatkoztatások, mintha valami külső való- I ság, külső erő szólalna meg bennük. A szellemidéző láz legfőbb oka a nyug- \ tálán idő. llűsz—huszonöt évvel ezelőtt, a f mostaniakhoz hasonló körülmények között jj szintén gombamódra szaporodtak a spiri- | tiszta körök, Ki ne értené me« és ki ne kísérné részvéttel a távollevő kedves után epedő női szíveket, a gyermekükért aggódó anyákat, a szeretett halottukkal mindenáron érintkezést, kapcsolatot kívánó lelkeket? Hideg elítéléssel, zordon tilalommal még nem oldottuk meg lelki problémájukat. A mélyebb és komolyabb vallási élet, az eleven Istennel való személyes találkozás vágya él az emberekben. Ez a vágy elferdül, célját véti a szekták, a spiritizmus valláspótlékában. Sokszor, sokhelyütt megismétlődik az, ami Szabó Zoltán szerint kardon történt. »Nem az elszakadás szándékával indultak... Valószínűen épen annyira lehettek volna a többieknél jobb katolikusok, ahogyan végül baptisták lettek« . .. (Tardi helyzet, 147. 1.) ' *-i Halottainkkal igazán csak Istenben találkozhatunk. De ehez kell, liogv Isten jelenlétében, örökkévalóságában, mindent átjáró hatalmában sziklaszilárdan higyjünk, hogy Istenről elmélyült, átélt fogalmaink begyének. Az Egyház gyászmiséi, búcsúi, szen- telményei összekötnek a másvilággal: de nem elég mindezekkel csupán gépiesen élni, nem elég ezekben csak valami társadalmi aktust, vagy formaságot látni. Meg kell érezni, hogy a gyászmisében a halálba induló és a halál fölött diadalmaskodó Krisztus áldozata lesz a mienk, hogy mikor »ezt eselekedjük az ő emlékezetére«, akkor amellett teszünk tanúságot, hogy' a szeretet erősebb a ha-j Iáinál. \ annak azután természetes eszközök, a lelki kultúrának egyszerűbb megnyilvánulásai,is, amelyek a halottakkal való egészséges kapcsolatot biztosíthatják. Ha megőrizzük kedveseink írott emlékeit, jeles mondásait, jó szokásait. Ha megtartjuk azt a szentképet, amely előtt közösen végeztük esti imádságunkat. Ha törődünk azokkal a szegényekkel, akiket ő gyámolított. Ha nem mellőzzük irtózva és bizonyos félénkséggel a halottra való emlékezést, ha nem gyakoroljuk az agyon- hallgatás félszeg álkíméletét a hátramaradottakkal szemben. Akik Istenben haltak meg, elevenebbek, mint mi. Ne próbáljuk őket méltatlan módon lehúzni az égből, a mi kicsiny es és alantas kérdéseinkkel igénybevenni. Inkább mi próbáljunk felemelkedni az örök igazságok világába, abba az országija, amelynek ők, Isten kegyelméből, immár örökké boldog lakói. Ervin Gábor. y Újra divat a szellemidézés. Százakra megy a budapesti spiritiszta körök száma. Egy — különben sok tekintetben elfogult és kritikával olvasandó — minap megjelent szakmunka szerzője kiiencszáz olyan szerencsétlen emberről tud, aki médium gyanánt szerepel ezekben a körökben, s idegegyensúlyát, lelkiegészségét elvesztette. E médiumok társadalmi állása, műveltsége a legnagyobb változatokat mutatja. Találunk közöttük falusi cselédlányt és nyugalmazott magasrangú állami hivatalnokot. Vannak ingyenes, vannak Ötpengős, vannak jóval magasabb beléptidíjú körök. A megidézett »szellemeket« mindenféléről kikérdezik: mi legyen holnap ebédre, igaz-e a legújabb zamatos pletyka Jancsira és Bözsire vonatkozóan? Kihúzzák-e holnap a sorsjegyemet? Vegyek-e részvényt és milyent?... Ezekre a kérdésekre Kossuth Lajos, Napoleon, Dante és más hasonló notabili- tások felelnek, igen »komolyan és lelkiismeretesen« . Néha azután új médium után kell nézni, Jnert a régi teljesen megőrül. Nem baj. »Úgyis megfizetjük. És hát primitív lény. Ha tönkre is megy, nem nagy kár érte« — mondja) egyik szeánszlátogató »előkelő úr« (Szirmai K.: Okkultisták, stb. c. művéből). Szomorúan be kell vallanunk, hogy az Egyház kifejezett tilalma és szigorú ítélete a szellemidéző üzelmekkel szemben nem mindig hat. Akárhány an nem akarják tudomásul venni, mások — s ez már igen nagy baj — dacosan inkább szakítanak az Egyházzal, távolmaradnak a szentségektől, de a szellemidézéssel nem hagynak fel. Mi ennek a jelenségnek a magyarázata? Hogyan lehet rajta segíteni? Bár a spiritiszta körökben sok csalás történik, vannak jóhiszemű médiumok és körvezetők is. Előfordulnak bizonyos rendkívüli lelki jelenségek, amelyeknek hitelessége minden kritikát elbír. Ezek főkép gondolatolvasásból keletkeznek. Ilyen például a sokat emlegetett »halottlátó asszonyok« teljesítménye. Azt mondják, amit a látogató tőlük* vár, amire a látogató maga gondol. Ilend- kívüli és rejtélyes, de nem természetfölötti, nem csodás jelenség ez. Bizonyos, kisebb fokban minden jó pedagógus gondolatolvasó. A látszólag okkult jelenségek a tudatalatti lelki világból is származhatnak. Bármennyire el is utasítják a mindent csak az érzékiségre visszavezető pszihoanalitikus irányzatot, a tudatalatti lelki mozdulatoknak, a lélek rejtett életének gazdagságát nem tagadhatjuk, nem is akarjuk tagadni, hanem ellenkező14°|0-kal kamatozó ÁLLAMI NYEREMÉNYKÖLCSÖN (ERDÉLYI NYEREMÉNYKÖLCSÖN) jegyzése megkezdődött. Egész nyereménykötvény ára Fél nyereménykötvény ára Negyed nyereménykötvény ára Kisorsolásra kerül: P 200* P 100* P 50 25779 drb nyeremény, összesen P 46,532.500 értékben. Huzáss már 1942. év január hó első hétköznapján. Az első húzás főnyereményei P 750.000*— Az összes kibocsátott Nyereménykölesönkötvény legkésőbb 1961. év július hó első hétköznapjáig beváltásra kerül. Bővebb felvilágosítást nyújt a jegyzési hely: ZALAEGERSZEGI KÖZPORTI TAKARÉKPÉHZTAR RÉSZVÉRTTÁRSAS ÁG. Telefons 10. Telefons 10.
