Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)

1941-12-10 / 278. szám

Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal: ^iaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 128. ; POLITIKAI napilap Felelős szerkesztő: BERBOLY F E R E NC Hirdetések díjszabás szerint. Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 R, Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368. XXIV. évfolyam. 278. szám. Ünnepélyek a kormányzó névnapján A kormányzó névnapjának megünneplé­séről az alábbi tudósításokat kaptuk: Zalaapátiban az ott működő 37. sz. téli mezőgazdasági, tanfolyam hallgatói, valamint a község in­telligenciája, gazdaközönsége és az iskolák meleg ünnepség keretében ünnepelték meg a ko rmányzó névnapját. A régi apátsági templomban 9 órakor Erdélyi László dr. ny. egyetemi tanár, per­jel ünnepi szentmisét mondott. Utána a kon- vent tagjai s a község elöljárósága Arató Sán­dor dr. főjegyzővel az élén, a község egész intelligenciája, valamint az iskolák, fiú- és le- ányleveníék az iskola udvarára vonultak, ahol Kukul jevic József dr. tanfolyamvezető mon­dott ünnepi beszédet. Méltatta a kormányzó országlását, országgyarapító működését, ho­gyan szerezte vissza a trianoni béke által el­szakított országrészeket, megemlékezett a kor­mányzó főparancsnoksága alatt álló honvé­dek dicső tetteiről, végül Isten áldását kérte a kormányzó személyére és működésére. Ezután a leány- és fiúleventék Kovács Sándor tanító, t. hadnagy, levente főoktató vezénylete alatt díszmenetben vonultak el a zászló előtt. Utána a tanfolyam hallgatósága és az újonnan alakult leánylevente-csapatkü- lön-kül.ön lefényképezhette magát. Csáktornyán kettős ünnep volt, mert december 6 a temp­lom búcsújának ' is napja. Délelőtt 9 óra­kor az ünnepi misén az összes hivatalok és intézmények testületileg vettek részt a hely­őrséggel egyetemben, majd az összes iskolák és testületek saját helyiségeikben emlékeztek meg a nap jelentőségéről s hódoltak a kormányzó szellemének névnapja alkalmából. Este fél 6 órai kezdettel a Zrínyi Rend Vitézi Csoportjának Csáktornyái helyi szerve­zete rendezett nagyszabású és igen jól sike­rült ünnepséget, amelyen a Csáktornyái új g magyar kultúrtényezők mutatkoztak be a le- í venteotthont zsúfolásig megtöltő közönségnek, | amelynek soraiban Muraköz vidéki közönsége i is nagy számmal volt jelen. A több mint kétórás hatalmas program összeállítása felejthetetlen élmény lesz Mura­köz kultúrtörténetében, mert megindítója kell, hogy legyen egy életerős kulturális folya­matnak. zetésével katonanótákat adtak elő. Mindjárt a függöny felgördülése után felzúgott a taps­vihar s a pattogó és szívbemászó katona- nóták elhangzása után — újrázás után — se akarták leengedni őket a színpadról. Méltó folytatása volt a nagysikerű honvéd-énekkar után fellépő Zrinyi Zenekar játéka, amely Hajnal Ernő karnagy vezetésével Keiler Béla szerzeményét: a Magyar vígjáték-nyitányt adta elő s bár első szereplése volt ez a színpa­don, máris szép jövő elé néz, mert min­den kellékkel rendelkezik, amely eljövendő sikerét biztosítja. Az ötperces szünetet Pölöskei Ferenc karp. honvéd szavalata követte, aki Ábrányi Emil versét, A magyar nyelv-et adta elő szép kidolgozásban. Ezután ismét a már szép si­kereket: elért Katolikus Énekkar lépett a szín­padra és énekelte el’ finom kidolgozással a Bujdosó dala című énekszámát. A kedves me­lódiák elhangzása után egy honvédönkéntes olvasta fel a beteg szerző helyett Gráf Ernő novelláját Zrínyiről: Ihol a veszedelem cí­men. A novella elhangzása után ismét a Zrinyi Zenekar lépett fel s adta elő a Magyar egy­veleg c. zenedarabot, amit a Himnusz hang­jai követtek nyomon s* a Csáktornyái 'ün­neplő közönség igazi kultúrértékekkel gaz­dagon s örömmel telt szívvel távozott. Alsólendván az Alsólendvai Közművelődési Egyesület ál­tal december 6-án a 9 órai mise után a leventeotthonban szép ünnepélyt rendezett a következő műsorral: Bevezetőül a Hiszekegyet énekelte az if­júság. Szili Szabó Károly: Légy üdvözölve c. költeményét szavalta Kovács Ferenc tanuló. Ünnepi beszédet mondott Küronya Jenő pol­gári iskolai igazgató. Énekszámok: Toborzó. Szól a kakas már. Horthy Miklós én is a tiad vagyok. Horthy Miklós ha felül. Énekelte az elemi iskola ifjúsága. Köszöntés dicső Had­úrunkhoz. Szavalta Rózsai S. tanuló. Zongora­számok: Erdélyi induló. Horthy induló. Előr adta Látrányi János tanuló. Énekszámok)? Horthy Miklós táborában, Toborzó stb. Elő­adta a polgári iskola énekkara. Vitéz Somogy- vári: Memento. Szavalta Szép Ilonka. Ve- csey T.: Waise Trist. Hegedűn előadta Kresz- lin József, zongorán kísérte Bonáti József., Himnusz. Énekelte a közönség. Az ünnepély fényes sikerrel folyt le. A leventeotthon helyisége tömve volt hallgató­sággal. Ebben a helyiségben ilyen nagyszá­mú közönség még nem volt. Cserföldénl a hatalmas templomot az ünnepélyes szent­misén zsúfolásig megtöltötte a hívek soka­sága. A szentmise után a tüzoltózenekar ma­gyar indulóinak hangjai mellett vonult be négy község diáksága — közel ezer gyer­mek — és az ünneplő közönség a kultúrte­rembe. Itt a Himnusz eléneklése után Her­man Nándor plébános vend nyelven ismer­tette a kormányzó életét és lelkes szavakkal ecsetelte nemzetépítő munkáját. Azután vend! gyermekek szavaltak és énekeltek magyar, nyelven. Majd a Hiszekegy eléneklése után ugyancsak zeneszó mellett vonult ki az ün­neplő közönség. Murabesztercéni a kormányzó névnapján ünnepelték Szent Mik­lóst, a molnárok védőszentjét és zászlószen­telést tartottak. A község áldozatkész polgá­rai magyar, címeres zászlót ajándékoztak a honvédségnek. A zászlószentelés a község ki­csiny kápolnája előtt folyt le. A szentelést és ünnepi beszédet Herman Nándor plébános tar­totta, aki a község polgárainak nevében ezek­kel a szavakkal adta át a zászlót a honvéd­ség képviselőinek: Ezt a zászlót mi nem a Kárpátok legmagasabb bérceire tűzzük, ha­nem lobogjon itt a megtépett, megkínzott Mu­ra-mentében,, az ország legnyugatibb részén, de szívünkben a legmagasabb csúcsra he­lyezzük és, ha kell, életünket adjuk érte. A katonaság képviselője meleg szavakkal kö­szönte meg a zászlót. Az ünnepély végén a tűzoltóság eljátszotta a Rákóczi-indulót. Muraköz együtt ünnepelt Nagykanizsával Pehm József prelátus ünnepi beszéde Az ünnepély első számaként a Katolikus Énekkar a Hiszekegyet énekelte el, amely után Szilágyi Sarolta polg. isk. tanárnő alkalmi verset szavalt el nagy tetszéssel és rutinnal. A szavalat után ismételten a Katolikus Ének­kar vonult fel a színpadra és énekelte el a Tavasz elmúlt című énekszámát Nagy Ká­roly polg. isk. igazgató vezénylésével. Ez­után Barabás Győző áll. tanító mondotta el ünnepi beszédét, mély gondolatokkal telített párhuzamot vonv a az általunk egy napon ün­nepelt két azonos keresztnevú hadvezér: Zrí­nyi és Horthy között. A beszédet többször szakította félbe a lelkes közönség örömujjon­gása és éljenzése, majd a Leszed végén há­romszoros éljen tört fel a lelkekből az első magyar Miklós-nap örömekepen. Egy kedves jelenet következett ezután műsoron. Honvé­dek sorakoztak fel — ezúttal a színpadon — S Babinszky László főhadnagy, karnagy, ve­'* A Szociális Missziótársulat nagykanizsai szervezete szombaton délután a városháza dísztermében nagyszabású Horthy-díszünne­pélyt rendezett, amelyre meghívták a mura­közieket is. A muraköziek között ott voltak Csáktornya vezető egyéniségei is. Az ünnepélyt Vegele Károly gimnáziumi tanár nyitotta meg. Utána Puszta Sándor pap­költő saját költeményeiből adott elő néhá­nyat. Az ünnepi beszédet Pehm József prelátus, zalaegerszegi apát­plébános mondotta. Beszédében mindenekelőtt utalt a pén • teki megyegyúlésre, amikor az egész várme­gye — a tizenkilencedik század legnagyobb vármegyéje — az integer Zala vármegye ün­nepelt. A megye legnagyobb városa nem si­ratja többé Hinterlandját és Mura­köz népét boldogítja szeretetével. Ezt az örömöt most csak az növelné, ha a jó Isten visszaadná a többit is... Beszélt a’ sötétség hatalmáról, amikor két évtized előtt egy gyalázatos kéz tőrrel meghúzta a demar- kációt, amely torzót csinált a magyar élet­ből és a torzóról leszakadt egy tagja a ma­gyar életnek. Amikor egész térképén sötét­ségbe került a muraközi táj... és fájt a lé­lek itt is, ott is és minél jobban éreztük! gyengeségünket. És szerb katonák kólót jár­tak a pálos-kolostor felett. És elborult a szí­vünk. Majd megrázó szavakkal ecsetelte a muraközi nyelvű hős magyar csendőr, Ke- serice Vendel tragikumát, akinek, hiszi, meg­találják még a sírját a Varga csendőrvér-

Next

/
Thumbnails
Contents