Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)

1941-12-10 / 278. szám

2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1941. december 10. ;; A legszebb jjmc 2S+* karácsonyi ajándék 9 szép prima minőségű férfi puplin ing HORVÁTH JENŐ diíatárniizletéből tanúéval együtt. Valljuk be őszintén, mon­dotta, hogy 23 év előtt bennünket is kí­sértett a gondolat: Mátyás halála óta más a magyar sors... És a magyar nem látta a Gondviselés kezét. Pedig a Gondviselés a ma­gyar történelemben nemcsak hihető, hanem markolható, úgy, ahogy Tamás apostol is meg­markolta^ a Megváltó szent sebeit. Majd be­szélt arról, hogy Muraköz sohasem akart elszakadni a magyar testvértől. De jött Trianon. És gyászba borult a Mura tája. És amikor ütött a szabadulás órája^ jöttek a muramentiek és kérték a honvédek bevonulását Muraközbe. Majd jött a Csák­tornyái dekrétum, hogyha kell, hát fegyver­rel is megvédik és megmutatják Magyaror­szághoz való tartozandóságunkat. És jött a perlaki dekrétum. Majd a magyar honvéd­ség bevonulása. (Óriási taps és éljenzés.) Mu­raköz népének hűsége megnyilatkozott. Zrí­nyi Miklós határ-népe, Casparics Kilit iva­dékai. a két folyó közepén... a gazdag me­zők... annyi kedves arc... és a bekapcsoló­dás a magyar testbe, a magyar vérkerin­gésbe... és összeforrott a magyar testvér. Majd Nagykanizsa város közönségéhez fordult: a megye egyetlen pontja sem forr­hat úgy össze Muraköz népével, mint ahogy Nagykanizsa össze van forrva Muraközzel. Azért indítsa meg a szívek munkáját Mura- - közben. Az első tél — 23 év múltán. Ez az első tél nehéz, kemény tél lesz odaát. Gon­doljunk azért arra, hogy ne legyen éhezd) az első karácsony ünnepén, ne legyen rongyos ruhájú ember, ne legyen senki, akinek ne lenne meg a karácsonya. Mert mindenkinek kell, hogy jusson karácsony: a testvérülés, az jösszeforrás, a régi testvéri közösség visszaál­lítása után. Azért minden nagykanizsai le­gyen egy muraközi pártfogó, egy muraközi­nek a védője, pártfogója, segítője. Segítsük muraközi testvéreinket pénzzel, ruhával, láb­belivel. Mutassuk meg a kis Jézus szeretetét Muraköz népével szemben... Majd a muraközi hitélet problémáiról be­szélt. A hitélet terén is el kell jönnie az élet ritmusának, — hangsúlyozta. A katolikus hit­élet kimélyítését sürgette. A nagyhatású ünnepi beszéd után Sáfráu László, a Csáktornyái magyarság egyik kitűnő­sége beszélt, örvend a szíve — mondotta — hogy 23 év után ide jöhettek és ünnepel­hették a legelső magyar ember, Horthy Mik­lós kormányzó névünnepét. Ma Csáktornyán ezer és ezer munkás, fiatalok és öregek, fér­fiak, nők egyaránt összejöttek és összetett kézzel kérték Istent, tartsa meg nekünk a Kormányzó Urat hiszen, hogy ma Muraköz népe békében és megelégedetten élhet, hogy nem sodródott be a vérzivatarba, Kormányzó Urunk bölcs országlásának köszönhető. Mura­közben ma is büszkék arra, hogy a világhá­borúban a nagykanizsai háziezrednél, a 48- asoknál szolgáltak. A muraközi munkásoké gy órai munkabérüket ajánlották föl a honvé­deknek. Utána a papköltő üdvözölte Muraköz né­pét, majd Krátkv István dr. polgármester szólalt föl. Rámutatott arra, hogy Nagykanizsa, boldogsággal vette tudomásul Muraköz test­véri szeretetének megnyilatkozását, örömmel és büszkeséggel látja Magyarországhoz való törhetetlen ragaszkodását. Indítványára hó­doló táviratot küldtek a kormányzóhoz. A főváros és a vidék vetélkedése N alamikor, nem is olyan régen, valósá­gos politikai divat volt a falu és a sáros, a vidék és a főváros egymással való szembe­állítása. Ez a korszak, hála Istennek, lejárt, a nemzet egészének egységes összefogása sors­döntő időkben nem tűr ilyen megkülönböz­tetéseket és szembeállításokát. Most mégis mintha bizonyos vetélkedést tapasztalnánk a főváros és a vidék között. Ne ijedjünk meg: ez egyszer nemes vetélkedésről van szó s amiben megnyilatkozik, nem más, mint az erdélyi nyereménykötvények vásárlása. Eddig befutott értesüléseink szerint pil­lanatnyilag a főváros v an előnyben: itt mu­tatkozik viharosabb érdeklődés a jegyzés iránt. Persze, a végeredményt csak karácsonykor, a jegyzés lezárásának időpontjában fogjuk látni. A fentemlített tényre azonban mégis jónak tartjuk felhívni a vidék figyelmét, ne­hogy abba a helyzetbe kerüljön, hogy a bu­dapesti jegyzők felvásárolják előle a kötvénye­ket. Az erdélyi kötv ény kitűnő befektetés, kü­lönösen a vidéki kisegzisztenciák számára, akik vagyoni gyarapodásuk útját nem kereshetik merész és bizonytalan spekulációkban, csak ilyen biztos és gyümölcsöző tőkeelhelvetés­ben, mint az erdélyi kölcsön, amilyen azon­ban egy emberöltőben csak egyszer adódik. — o — / • Harmiitcexer pengőn jegyez erdélyi nyereménykötvényt Zala megye A kisgyülés előkészítette a törvényhatósági bizottsági közgyűlés tárgyait A törvényhatósági kisgyülés ma délelőtt ülésezett vitéz Teleki Béla gróf főispán elnök­letével. Napirenden 269 tárgy szerepelt, ame­lyek közül 112 a csütörtöki megyegyűlés tár­gya. Ezek kisgyűlési előkészítést igényel­nek. A főispán a Hiszekegy elmondása után igaz szeretettél üdvözölte az újonnan megala­kult kisgyülés új tagjait, elsősorban a vis­szatért részekről választott és megjelent tag­jait s kérte őket, hogy a kisgyülést közérdekű munkájában támogassák. Ezután rátértek a közgyűlés tárgyaira. Ezeknek tárgyalása során tudomásul vet­ték az alispánnak a vármegyre tisztikarában és szervezetében történt változások ügyében tett bejelentéseit. Javasolja a közgyűlés, hogy a törvényhatósági bizottság Zalaegerszeg tiszt­újító székének helyettes elnökévé Telman Sán­1 dór dr.-t, Nagykanizsa tisztújítószékének he­lyettes elnökévé Bentzik Lajost, Zalaegerszeg igazoló választmányának helyettes elnökévé Briglevics Károly dr.-t jelölje ki. Ezután több törvényhatósági átiratot tárgyaltak s javasol­ják, hogy a megküldött határozatokhoz pár- tolóan csatlakozzék a vármegye. A vármegyei közúti alap költségvetését 5,697.165 pengőben javasolja a kisgyülés. Kézi napszám 4.50, igás napszám: tehén után 10, ló, ökör után 15 P, útadó kulcsa 21 szá­zalék. A vármegyei háztartási alap költségve­tését 963.841, nyugdíjakat 913.106 pengőben javasolják. Várható pótadó városokban 23.61, községeiméi 47.99 százalék. Az állattenyész­tési alap költségvetését 800 ezer, az ebadó alapét 47 ezer pengőben javasolják megál­lapítani. Horváth Gergely szólt a költségve­téshez, amelyet magasnak talál, különösen a (ERDÉLYI NYEREMÉNYKÖlCSÖN) jegyzése megkezdődött. P 200- — P 100«­Egész nyereménykötvény ára Fél nyereménykötvény éra Negyed nyereménykötvény ára Kisorsolásra kerül: Húzásé már 1942. év január hé első hétköznapján. Hz első húzás főnyereményéé P 750.000*— Az összes kibocsátott Nyereménykölcsönkötvény legkésőbb 6961. év július hó első hétköznapjáig beváltásra kerül. Bővebb felvilágosítást nyújt a jegyzési hely: ZALAEGERSZEGI KÖZPONTI T KANÉKPÉNZTÁR Telefoni 10. RÉSZVÉNYT ÁR ■ ‘ S Á Gi Telefeni 10.

Next

/
Thumbnails
Contents