Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)
1941-11-21 / 263. szám
Megjelenik hétköznaponkéqt délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal: ftűaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefom 128. POLITIKÁI NAPILAP Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC Hirdetések díjszabás szerint. Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368. Újabb rokonszenv-sztrájk Amerikában Két összehasonlításra nyílik alkalma annak, aki a megnagyobbodott, de még csonka Magyarország nemzetiségi kisebbségeinek mai életét és helyzetéti vizsgálja. Az első: olyan-e a nemzetiségek helyzete itt, mint a magyarságé volt a kisebbségi ^ sors idején? Amikor a trianoni húsz szük- esztendő alatt elvették a magyartól vagyonát, nyelvét, szabadságát, sőt még (néhol) a vallását is? Andrássy Gyula gróf, a monarchia utolsó külügyminisztere mondotta, hogy a helyes államvezetés megállapításának előf öltétele: jól fölismerni a világot, amelyben helyet kell foglalnunk. Bizonyos az, hogy a nemzetiségi kérdés kezelése is vetített képe a kort uraló eszmeáramlatoknak és a legjobban ismertük föl ezt a világot akkor, amikor kerültük a bosz- szúállást s testvérkezet nyújtottunk a visz-, szacsatolt nemzetiségeinknek. Ennek következményei meg is látszanak a kisebbségek államhű viselkedésén és nyugodt, termelő munkájuknak zúgolódás nélküli végzésén. A magyarság jól vizsgázott a kisebbségekkel való bánni tudás művészetével. Ezzel az egyik legnehezebb magyar kérdés helyes megoldását segítette elő. önként adódik a második Összehasonlítás is, amikor arra gondolunk, előnyösebb helyzetbe jutottak-e a visszacsatolással? Ha kérdezik tőlük, hol volt jobb, csak azt mondhatják, hogy Nagymagyarországon boldog világ volt; ha azt kérdezik tőlük, hol lesz jobb, csak azt felelhetik, itt, a biztató jövőjű hazában. Mi csoda hatalmas, eddig lekötött erők szabadul nak föl, ha a nemzetiségeket a magyarság szolgálatába állítjuk! Ismeretes a kőrösmezei hucul favágó pálfordulása, aki 1939-ben Nagy- ukrajnáról álmodozott és 1941-ben ukránban, oroszban csalódva, a világért sem sandítana a Tatár-hágó felé, csak arra tekint, amerre a Tisza folyik, mert onnan várja sorsának jobb- rafordulását. Jól esően vettük tudomásul az újvidéki öreg szerb gazda csudálkozását, amikor azt tapasztalta, hogy a magyarok nem bántották, nem vették el földjeit, hagyták békén élni, nem látnak csetniket benne. És a vendvidéknek, a Muraköznek népe milyen bizalommal van új, de régi hazája iránt, amely minden téren iparkodik javát szolgálni. Azok a »fölszabadítok« mást sem tettek, mint szidták előttük a magyarokat, mint megbízhatatlan elemeket kezelték őket, mert tudták, hogy legnagyobbrészt ragaszkodnak régi hazájukhoz, régi testvéreikhez, akikkel egy sors- közösségben éltek, akikkel együtt elérhettek a régi hazában minden pozíciót, amelyre egyéniségük jogosította őket, tekintet nélkül nemzetiségükre. Az új szemléletből eredő bánásmódnak következménye az, hogy most már kisebbségeink is összehasonlítást tesznek volt államuk lakóival s azok politikai és gazdasági helyzetével. S a világot tisztán és egyszerűen látó népi gondolkozás megállapítja, hogy itt rend van, itt munka és jó kereset van. A magyar katona harcol két világ eposzi küzdelmében a fehér-orosz pusztákon, de itt bent a kisemberekkel is törődnek, a szociális gondoskodás is bővül s békés munka folyik.'A kisebbségek is észrevették már a magyarság vonzó tulajdonságait s megfigyelték, hogy a magyarok nemcsak prédikálják a szeretetet, hanem gyakorolják is s ez aggódó lelkűket megelégeMint az Associated Press Pitsburghból jelenti, Pennsylvania nyugati és középső vidékén. 18 szénbánya munkássága rokonszenvsztrájkba fogott. Ugyanez a hírszolgálati iroda közli meg, hogy 48 órán belül Nyugat-Virginia valameny- nyi szénbányájában rokonszenv-sztrájkra számítanak. A szénbányákban támadt sztrájkok, valamint Roosevelt és Lewis fcüzdelme a sajtóban minden más esemény előtt foglal helyet. A lapok részletes washingtoni jelentéseket köbölnek s közlik egyúttal Rooseveltnek MurrayStockholmi jelentés zerint, a Szovjetunióból érkező hírek azi. mondják, Szíaíin parancsot adott a szovjet hadseregnek, hogy öljenek meg minden németet. A vörös hadseregnek nem szabad többé foglyokat ejtenie. Herbert Hoover, az Északamerikai Egyesült Államok volt elnöke rádióbeszédében kijelentette, hogy az Egyesült Államok népének többsége ellenzi amerikai expedíciós hadtest kiküldését akár Afrikába, akár Európába. — Ilyen vállalkozás nemcsak amerikai emberélet céltalan pazarlását jelentené, hanem egyúttal veszélyeztetné a gazdasági szabadságot az Egyesült Államokon belül. Arra a kérdésre, vajion Amerika az angol katonai erőkkel egyesülve, létrehozhatna-e katonai fordulatot Európában, Hoover válaszképpen utalt arra, hogy a Szovjetunió tízmillió katonájával, húszezer tankjával és ugyanannyi repülőgépével saját földjén és erődítések mögött nem tudta legyőzni a német hadsereget. Amerikai expedíciós hadtest küldése Európába ezúttal nem mehetne végbe úgy, mint a világháború idején történt. Akkoriban a csapatokat fokozatosan tudták átküldeni Európába, most azonban egyszerre öt—nyolcmillió Réssel tölti el. Megértik, mert hiszen tapasz- ! talják, hogy ma, a szociális fölemelkedés korában vezetni igyekszik őket az új haza nagy célok egyakaratű végrehajtására, boldogabb jövendő felé. hoz, a Cio-szakszervezetek elnökéhez intézett üzeneteiét. A New-York Herald Tribune washingtoni távirata szerint Roosevelt lassanként elveszti türelmét és kész »Lewisre ütni«. Roosevelt nem akar engedni. A New-York Herald Tribune jelenti Detroitból, hogy Murray, a Cio-szakszervezetek elnöke helyeselte ugyan Roosevelt külpolitikáját és a totális fölfegyverkezést, det helyeselte a szénbányász-sztrájkot is. í Fölszólítják a megszállott területek lakosságát is, hogy mindenütt öljenek meg minden német katonát, ahol csak lehetőség kínálkozik erre. — O— I ségre volna szükség a brit erők hozzászámí- tásával. Az ilyen szállításokhoz szükséges hajó- teret is csak öt esztendő alatt lehetne megépí1-. teni. Egy katonai szakértő sem hiszi azonban, hogy ilyen hadsereg, ha az Atlanti Óceánon át is jutna, partra szallhatna-e Európában. mm******************************** Bartha Károly és Werth Henrik német kitüntetése A Kormányzó Ur megengedte, hogy vitéz nemes dálnokfalvi Bartha Károly szkv. vezér- ezredes, magyar királyi honvédelmi miniszter és Werth Henrik vezérezredes elfogadhassa és. viselhesse a német birodalom vezére és kanod-* lárja által adományozott német Sasrend nagykeresztjét a kardokkal. Keleten szociális harcok folynak a keresztény hitért, családért, erkölcsért és vagyonért, itt a Belső arcvonalon jóleső megérkezettség- gel él a húsz évig idegenben élt testvér. Hoover az európai partraszállás céltalanságáról amerikai katonából álló, döntő erejű harci egy* A német katonák legyilkolását parancsolja Sztálin
