Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)

1941-11-21 / 263. szám

/ 2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1941. november 21. Pedagógiai szemináriumi napok Zala megyében A múlt tanévekhez hasonlóan a folyó tan­évben is megtartják Zala megyében a peda­gógiai szemináriumokat. Medve István dr., vár­megyénk kir. tanfelügyelője most adta ki erre vonatkozó rendelkezéseit. Újítás a dologban az, hogy amíg eddig az osztott és osztatlan, vagy részben osztott iskoláknál működő taní­tók részére együttesen voltak szemináriumok, |a folyó tanévtől kezdve az osztott iskolák ama tanítói részére, akik egy osztályt vezetnek, külön szemináriumokat tartanak. Minden já­rási székhelyen az osztatlan és részben osztott* ezenkív ül Zalaegerszegen, Nagykanizsán és Ta­polcán az osztott iskolák tanítói részére tar­tanak szemináriumokat. A letenyei, csabren- deki, keszthelyi és sümegi iskolák tanítói a tapolcai, a zalalövői és zalaszentgróti iskolák tanítói pedig a zalaegerszegi osztott szeminá­riumokon vesznek részt. A részben osztott is kólák egy osztályt vezető tanítói a székhelyük­höz legközelebbi osztott, az osztatlan és rész­ben osztott iskolák több osztályt vezető ta­nítói a járási székhelyen tartandó szeminá­riumokon vesznek részt. Három szemináriumi napot már megtar­tottak: Nován, Lentiben és Letenyén. A IV. nap Nagykanizsán lesz osztatlan is­kolák számára november 25-én, a Teleki-utcai áll. el. iskolában, az V. nap november 26-án ugyanott osztott iskolák részére, VI. nap Keszt­helyen november 27-én osztatlan iskolák ré­szére a községi el. iskolában, VII. nap Tapol­cán osztatlan iskolák részére november 28-án a rk. iskolában, VIII. nap Balatonfüreden no­vember 29-én osztatlan iskolák részére a rk. iskolában, IX. nap Zalaszentgróton december 1-én osztatlan iskolák részére az áll. el. isko­lában, X. nap Sümegen december 2-án osz­tatlan iskolák számára, XI. nap Tapolcán de­cember 3-án osztott iskolák részére a rk. is­kolában, XII. nap. Zalaegerszegen osztott is­kolák részére december 9-én az I. körzeti áll. iskolában, XIII. nap ugyanott az osztatlan iskolák részére, XIV. nap Pacsán december 10-én a rk. iskolában, osztatlan iskolák ré­szére. # Az Eszak-Karóliai bolsevista kegyet­lenségek véres emlékei a budapesti Antibolsevista kiállításon Az erdélyi nyere­ménykötvény vásárlás kezdő napja 5 bekapcsolódva a haza­A MOVE országos elnöksége hónapokkal ezelőtt érintkezésbe lépett Finnországgal, hogy a szovjetpusztítás nyomairól készült fölvéte­leket, emléktárgyakat a nemzetközi Antibol­sevista kiállítás céljaira Budapestre engedje át. A finn kormány készséggel vállalta az anyag összegyűjtését s mint jelezték, az anyag Németországon keresztül repülűútoíi máris Magyarország felé tart. Érdekessége a íbm anyagnak, hogy a finn követ, aid a na_ | polcban néhány napra Helsinkibe utazott, ige 1 retet tett a rendezőségnek, hogy maga is utá- ] nanéz a finn testv ernemzet gyászos bolseviki I emlékeinek, s főképpen a legújabb finn diadal­mas előnyomulás emlékeit biztosítani fogja a kiállítás számára.' Ez az anyag is, a szállítási idő rövidsége miatt, külön repülőgépen teszi meg az útat a fővárosig. kölcsi téren mozog fias nevelés szolgálatába —, érthető az a sze retet, amellyel illetékesek ügyeikkel foglalkoz­tak. Érthető viszont az a meghökkenés is, melv a leanylevente intézmény fölállításának be­jelentését fogadta. Mi lesz a leánykörökkel? — haugzott lep­ton-nyomon a kérdés. Az aggodalmat igazolni látszott az a ténv is, hogy a leányleventék 10—19 évesek, tag­jai tehát éppen a leánykörök sorait bontják meg. Az eltelt nagyon rövid idő is meghozta a megnyugvás lehetőségét. A leventeintézmény vezetősége és a KÁLÓT vezetősége között egy hónap­pal ezelőtt megállapodás jött létre. Pontosan körvonalazták mindkét in­tézmény működési területét. Ennek értelmében a KÁLÓT továbbra is megtartja önállóságát és folytathatja az alapszabályokban körvonalazott tevékenységét. Leányegyesületek és leányleventék Az utóbbi években sokszor halljuk a KÁLÓT és a KALxÁSZ rövidítéseket. Előbbi a katolikus agrárifjusági legény egyesületek ösz- szefoglaló nevének rövidítése, utóbbi a katoli­kus leányegy esül eteké. Pár esztendős múltja van csupán mindkét egyesületnek, de a rövid idő alatt bámulatos fejlődést ért el. Megérezte a kor szavát a mozgalom. Az elindítók, a kezdeményezők, a szervezők meg­******************************* FIGYELE 0 Sk érezték a kör ütőerének verését. Jó orvosok, korszerű orvosok a mozgalom megteremtői, mert inkább megelőzni akarják a bajt, mint orvosolni, gyógyítani. A jelentkező veszélynek, a falusi fiatalság szétesésének megelőzése, elhárítása volt a fő­cél. A többit, amelyek mind a főcélt szolgál­ják, a nagyközönség is eléggé ismeri. \ olt idő, amikor ügy látszott, hogy ez a mozgalom lehengerel minden más — a fiatal­ságot egybefogni törekvő — megmozdulást. Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a két, rokon mozgalom teljesen nevelési, er­Bár a leányleventék és a KALÁSZ között ilyen megállapodás nincs (legalább is eddig), nem látom akadályát, hogy az együttműködés hasonlóan történjék. A leánykörök vezetői álljanak rendelke­zésére a leánylevente intézménynek. Kapcso­lódjanak bele annak munkájába, vegyék át a vezetést és irányítást helyi vonatkozásban, szűrjék át a leánykörök lelkiségén a leány­levente intézményt; mindkét fél nyerni fog vele. A leányleventék kipróbált, jó vezetőket kapnak, a KALÁSZ pedig folytathatja műkö­dését, teljes egyetértésben a leányleventékkel. Legyen ez a két intézmény jó testvér! Egyet akarjon: Zrínyi Ilonának és az egri csillagoknak méltó utóda lenni! Egy legyen a cél: a magyar nőiséget a vallás és haza szolgálatában olyan erkölcsi magaslatra emelni, hogy európai büszkeség lehessen a magyar büszkeség! Ha így dolgozunk, nem elválasztás, szét- forgácsolódás lesz a következmény, hanem te­vékeny, teremtő egység! Huhn Gyula. !:S3 * K £ «Ja J < to 4 H O ÉPÍTÉST VÁLLALOK ÉPÜLETFA METSZETT ASZTALOS ÁRU TŰZIFA ÉS SZÉN ► > > TELEFON 1—69 SZ. ARANY J.-U.28. g ÉPÍTKEZÉSI VÁLLALKOZÓ Faanyag, szén- és tüzifanagykereskedő, Kérem a nagyközönség szives pártfogását. A selyemgubó beváltási árának megállapítása Az Országos Mezőgazdasági Kamara föl­terjesztéssel fordult a földművelésügyi minisz­terhez, hogy a selyemgubó termelése érdeké­ben a gubó. beváltási árakat a mezőgazdasági munkabérekkel arányban állapítsa meg, mert a jelenlegi alacsony beváltási árak mellett se­lyemgubó termelésünk nagy hanyatlást mutat. Míg 1930-ban 772.050 kg volt gubótermelé- sünk, a beváltási árak leszállításával 1935- ben már 236.492 kg-ra esett vissza. A selyemgubóból készített selyemfonál iránti kereslet évről-évre nagyobb méreteket ölt, mert az ipar, de különösen a hadsereg se­lyemfonál szükséglete állandóan emelkedik s ennek következtében a gubó termelés már nem is annyira szociális, mint inkább kisgazdasági, sőt honvédelmi kérdés. A körülöttünk lévő államok éppen az ipar és a hadsereg szükségleteinek biztosítása ér­dekében számottevő anyagi áldozatokat is hoz­nak, hogy szükségletüket saját termelésükkel biztosíthassák. Magyarország magán- és közterületein lé­vő eperiák levélzetének okszerű kihasználásá­val a selyemgubó termelést 1.5 millió kg-ra könnyen föl lehetne emelni, ha a termelők megfelelő árat kapnának a gubóért. Ennek ér dekében kérte az Országos Mezőgazdasági Ka­mara, hogy a jöv ő termelési évre a gubó be­váltási árát kilogrammonként legalább 3.60 pengőben állapítsák meg. Ez az ár serken­tően log hatni a termelőkre és remélhetően olyan méretű selyemgubó-tcrmelés áll elő, amely íödözni fogja a belső szükségletet.

Next

/
Thumbnails
Contents