Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)
1941-07-19 / 163. szám
-WIN . évfolyam. 16a- szám. ÁRA 8 FILLÉR 1941. július 19. SZOMBAT NEGYEI« Megjelenik hétköznaponként délután. * Szerkesztőség és kiadóhivatal : Eaíaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : HERBOLY FERENC Előfizetés : egy hóra 1.50, negyedévre £ B Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári csekkszámla: 49,368. Muraköz egyházi élete Irta: Pehm József Muraköz egyházi hovatartozása körül sok küzdelem folyt századokon át. Eredetileg nem tartozott Muraköz a csak Szent László ki- rály-alapította Zágrábhoz. Ezt bizonyítja Ort- vay, a fopographia című mű, sőt Sisic is. Zágráb egyházmegye határa a Dráva. Ezt az álláspontot foglalja el Bíró Márton és Koller Ignác is. Emellett szól Muraköznek Zala megyéhez tartozása is. A pápai tizedszedők idejében, a AI\ . században azonban a Muraköz is, a Kerka-vidék is már Zágrábhoz tartozik. Ortvay szerint a zágrábi kapcsolat a XIII. század elejéről való. Amikor Albert osztrák herceg elfoglalta Muraközt, a terület 1219-ben a seckaui püspöki joghatóság alá került. Seekaufól jutott ez a terület Zágrábhoz: de, hogy mikor és hogyan, arra Ortv ay nem tud v álaszolni. Lehetne lassú elbirtoklásra is gondolni; de lemondásra, 'agy békés birtoklásra sémmikép sem. A török időkben Veszprémnek a török és hitújítás következmény ekép beállott aléltsága idején az elnéptelenedett anyaország területére beszivárgott horvátság nyomában akadálytalanul jöttek egyre északra Zágráb papjai. Ä XVIII. században Bíró Márton küzd Zágráb v isszaszorítása érdekében el a királyi megrovásig. Ekkoriban még magyar püspökök ülnek a zágrábi székben, mint br. Klobusiczky és Thauszy. Lehet, hogyha idegenek vannak helyükön, Bíró több sikert ér el. A magyar közvélemény indokoltabbnak látta volna a küzdelmet. így is visszaszerezte a még későbbi foglalásokat, Kanizsa, Babócsa vidékét. 1777-ben, Szombathely egyházmegye elindulásakor az ő még friss emlékezetű harcai elérték azt is, hogy a Kerka-vidék (Bánok- szentgyörgy, Páka, Pusztamagyaród, Cseszt- reg stb.) Zágrábtól Szombathelyhez került az alapítólevél szerint. Ezután a Muraköz feletti lelki hatalom ügye nem alszik el. 1793-ban gróf Festetics György, a Georgicon alapítója, a Muraközben a régi Zrinyi-birtok akkori tulajdonosa a vármegye közgyűlésén sürgeti, hogy Muraközt szakítsák el Zágrábtól és csatolják Szombathelyhez. Gróf Batthyány József prímást levélileg kéri fel a vármegye. Az 1825-ös években az erősen ébredező magyar érzés itt is jelentkezik. Zala vármegye 1828-ban oly kérelemmel fordult az uralkodóhoz, hogy Muraközt Zágrábtól csatolja át Szombathelyhez. A kir. Helytartó- tanács véleményes jelentést kér Bőle András szombathelyi püspöktől. Bőle javasolja a kérelem teljesítését egyházi és politikai szempontból. A Dráva gyakori áradása miatt a muraköziek inkább megközelíthetik Szombathely t, mint Zágrábot. Ha Muraköz politikailag Magyarországhoz tartozik, ne tartozzék egyházilag se más államhoz. Az uralkodó és i a nemzet közös vágya, hogy a magyar nyelv j és magyar kultúra hazánkban mind jobban | terjedjen. Erre Zágráb magjaiul nem tudó | papjai bizonyára kevésbé alkalmasak, mint j Szombathely horvát anyanyelvű, de magyarul | is tudó papjai. 1 Az átcsatolás elakadt. 1848-ban a Honvé- j delim Bizottság Szombathelyhez csatolta a | Muraközt. Rövid ideig tartott. A szabadság- | harc leverése után — tudjuk — még a ma- j gyár főhatalom is elveszett Muraköz felett. Amikor Muraközt I. Ferenc József visszacsatolta v ármegyénkhez és hazánkhoz, a Jelki hatalom v áltozatlanul Zágrábé maradt. Ekkoriban még voltak Muraközben magyar papok. Pl. Perlak plébánosa és káplánja: Foky István és Frideczky György. A kanizsai gimnázium még megbirkózott a zágrábi papi neveléssel. A kiegyezés után a katolikus autonómiai kongresszuson szóbahozíák Muraközt, az országgyűlési interpellációk, a vármegye felirata az országgyűléshez ébren tartották az ügyet. Trefort Ágoston vallás- és közoktatás- ügyi miniszter előterjesztésére I. Ferenc Jó zseí királyunk elvileg hozzájárult ahoz, hogy a Muraköz a zágrábi érsekségtől a szombat- helyi püspökséghez csatolandó át. A vármegye 1876. évi február 10-i közgyűlésén olvasták fel Trefort miniszter leiratát, illetőleg az apostoli király 1875. novembér 24-én kelt vonatkozó felsőbb elvi hozzájárulását, elhatározását a ki- és bekebelezésről. A vármegye hálás köszönettel, örvendetes tudomásul veszi. Az érdekelt két egyházmegye képviselőinek értekezésére királyi biztosként Si- mor János bíboros, érsek küldetett ki. Zágráb nagy súlyt jelentett Bécsben vagy a magyar körökben nem volt annyira fontos, mint Zágrábnak. Az átcsatolás nem történt meg. Most az ügynek a kulcsa Budapesten és Rómában van. Horvátország külön útra lépett, nincs ok, miért gyakoroljon egyházi jogokat itt idegen állam főpapja. Vájjon harcolunk-e azért, hogy az 1918-ig Pécshez tartozó valkói esperesség 6 és a miholjáci es- peresség 7 verőcei plébániája visszakerüljön? Ezt a horvátok aligha engedik.
