Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)
1941-09-27 / 220. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1941. szeptember 27. rá. Modern mezőgazdasági gépek, melyek megkönnyítik és eredményesebbé teszik a földművelő munkáját Naponta elmondjuk imánkat: — Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma! A Biblia írja, hogy amikor az Ur a bűnbe fesett első emberpárt kiűzte a paradicsomból, iodadörögte Ádámnak: — Verejtékkel dolgozz meg kenyeredért! Mindennapi kenyerünk előteremtésére az Isten a földművest rendelte, aki verejtékkel dolgozza meg a földet és különösen nyáron hajnaltól éjszakáig fáradozik azon. Földművesnek lenni ma sem könnyű, de gondoljuk csak meg, milyen nehéz lehetett a régi korban, amikor még emberhűzta faekével- szántottak és amikor a többi gazdasági szerszám is a legkezdetlegesebb volt. A faeke és társ- szerszámai ma már a múzeumban pihennek és helyettük a modern motoros földművelési gépek vették át a munkát. El kellett jönnie ennek a fejlődésnek, mert ha elmaradt volna, úgy ma az egész emberiség éheznék és évente milliószámra halnának éhen az emberek a földkerekség minden részén. Gondoljuk csak meg, hogy 1780-ban 700 miihó ember lakott a földön, ma pedig 2100 miihó az emberiség száma, vagyis százhatvan lesztendő alatt éppen a háromszorosára emelkedett. A földművelés a másfél század előtti kezdetleges szerszámaival képtelen volna any- íiyi gabonát termelni, hogy az elég legyen ilyen sok embernek. Azonban a Teremtő segítségére jött az embernek, tudósokat, mérnököket és föltalálókat megihletett és rávezette őket a modem mezőgazdasági motorok és gépek föltalálására. Ezek segítségével óriási területek művelhetők meg, a munka pedig gyorsan és könnyen megy. A szántást ma már sok helyen motoros eke, és gázzal, gőzzel, vagy villamossággal fűtött sütőkemencék egyszerre annyi friss kenyeret ontanak ki magukból, hogy azokkal sokezer ember jóllakhatok. A mezőgazdasági gépek között nem utolsó a kukoricavetőgép, amely a vetett kukoricaszemeket fészekbe rakja és azokat nyomban fölhantolja. Az érett kukoricát ugyancsak gép szedi le a szárról, a csőről lehántja a levelet és a megtisztított csövet a mögötte járó gyűjíőkocsiba dobja. A kukoricamorzsoíás sem úgy történik, hogy az emberek zsámolyra ülnek és annak szélébe belevert tompa késfokon ráncigálják ide-oda a csövet. Ezt a munkát motoros gép végzi, amely néhány óra alatt annyi kukoricát mór- i zsol le, amennyit kézzel ezer ember tíz nap alatt sem volna képes. Ugyancsak elmés szerkezet a burgonyavetőgép. Megássa a vetőfészket, felnégyeli és elveti belé a burgonyát és a fészket nemcsak betakarja, hanem kupacot rak föléje. Mikorra a burgonya megérett, jön a szedőgép, föltúr ia a fészket, kiszedi belőle a termést, letisztítja róla a földet és a burgonyát a gyűjtő- kocsiba dobja. A szőlősgazda és a gyümölcstermelő ma már motoros permetezőgépeket használ a pe- ronoszpóra és a sokféle kártévő rovar pusztítására, ami gyorsan megy és pár órás napsütés alatt rászáradt a levelekre, holott a lassú és ember által végzett permetezés alatt gyakran jön az eső és lemossa megszáradás előtt a drága permetező anyagot. A mezőgazdasági gépek sorozatába tartozik még a költőgép, amelynek segítségével sokezer mindenféle baromfi egyszerre és biztosabban költhető ki a tojásból, mint azt a kotló teszi. A villamos fejőgép úgy feji meg a tehenet, hogy emberi kéz nem ér a tejhez és ez a tápláló folyadék tisztán, egészségesen és minden fertőző bacil- lustól mentesen érkezik a fogyasztóhoz. Az emberiség egyre szaporodik. Száz év múlva már talán 4000 millió ember fog a földön élni. Bizonyos azonban, hogy tökéletesedni fognak a mezőgazdasági gépek is. Nemcsak az eddigieknél is nagyobb területeket művelnek majd meg, hanem egészen új területeket is alkalmasakká teszitek majd a földművelésre. traktor végzi. Egy nap alatt sokkalta nagyobb mezőt szánt föl, mint amennyit a vaseke egy hét alatt képes volna. A motoros mezőgazda- sági gépek között azonban olyanok is vannak, amelyek makacs és terméketlennek tartott területeket is megművelhetőkké tesznek. Ilyenek a traktorok által vont talajmarók és a kultivátorok. Ezek nyomán élet kél ott, ahol azelőtt kopárság uralkodott. A motoros eke munkáját folytatja a motoros borona és a motoros vetőgép. Nagy területű búzatáblákat már nem képes bevetni a magvető, aki kötényében viszi a búzavetőmagot, gyalog jár ja végig a barázdákat és a markával vet. Vetőgépek gyorsan és egyenletesen végzik ezt helyette. Sőt óriási területeken, mint például Kanadában és Argentínában, már a vetőgép sem elegendő, hane(m repülőgépek szállanak föl a fölszántott mezőségek fölé és elmés szerkezet úgy szórja le a vetőmagot, hogy egyetlen szem sem megy veszendőbe. Természetes, hogy a mezőgazdasági munkagépek következője a motoros kaszálógép, amelynek forgó kései olyan száguldó gyorsasággal tarolják a kalásztengereket, amilyenre a legizmosabb karú aratók sem volnának képesek. Az aratógép által lekaszált kalászokat cséplőgép csépeli ki. Azonban nagy gazdaságokban már ez is kezd fölöslegessé válni, mert szerkesztettek már olyan aratógépeket, amelyek a learatott gabonát mindjárt ki is csépelik. Mező- gazdasági. gépek voltaképpen a malmok is, amelyek a kicsépelt búzaszemet lisztté őrlik. És gépekkel dolgoznak a nagy pékségek, a kenyérgyárak is, ahol a tésztát gépek gyúrják A 2000 éves hadiposta A rómaiak viasztáblájától a modern idők táboripostájáig Már az ókorban is megtaláljuk a hadi hírszolgálat kezdetleges formáját: Marathónból futár vitte Athénbe a győzelmi hirt. Már ebben az időben is, még inkább azonban később, a római uralojm idején nagyon elterjedtek voltak a viasztáblák, amelyeket gyorsfutárok juttattak rendeltetési helyükre. Ez akkor már fontos hadiposta berendezésnek számított. I. Maxmiíián császár a táboriposta megteremtője A középkorban hírnökök járták körül az országot és közvetítették a fontos híreket. — I. Maxmiíián császár 1496-ban hiteles történeti adatok tanúsága szerint az itáliai Sondrio és Németország között rendszeres tábori postaforgalmat állított föl. Ez a berendezés nem maradt egyedülálló. A poroszoknál és az osztrákoknál a 18. században a sok hadjárat mis.tt nagymértékben tovább fejlődött. A porosz hadseregnél I. Frigyes Vilmos állította föl a táboripostát. A hétéves és később a napóleoni háborúban szabályszerűen beosztott postahivatalnokok látták el ezt a munkát. A német—francia háború hatalmas fejlődést mutatott föl, a világháborúban pedig már óriási teljesítményekről beszélhetünk. „— A német táboriposta, mely 740 központtal és több mint 13 ezer hivatalnokkal rendelkezett, a frontról 11 milliárd, megfordítva pedig 18 milliárd küldeményt kézbesített. Három nappal a lengyel hadjárat megkezdése után a német táboriposta ebben a háborúban is megkezdte áldásos működését. A teljesítmény szemléltetésére említsük csak meg 1940 decemberének forgalmát: 66 millió csomagot és 240 millió levelet, levelezőlapot juttattak a katonák kezéhez. Ez a harcoló csapatok és az otthon közötti állandó kapcsolat az, amely a német népben gond és nehézségen át minden körülmények között ébren tartja a közösség gondolatát. A modern technika mint segítőeszköz Nem minden katona képes önmaga írni: sebesülteknek gyakran bajtársaikat és a Vöröskeresztes nővéreket keli megkérniük, hogy] ők vessék papírra otthonnak szánt gondolataikat. Ezek a katonák azonban nagy vágyat éreznek, hogy a hazával személyes kapcsolatba léphessenek. A német Vörös Kereszt ennek megvalósítására egészen újszerű és modern berendezést honosított meg: egy szép napon hangfölvevő gépet hoznak a terembe. A beteg élőszóval mondja mikrofonba, amit nem tud leírni. Szobárói-szobára gördül a készülék. A fekete masina lemezeken örökíti meg azt a rengeteg óhajt, kérést, üdvözletei és vágyódást, választ és kérdést, amely egy nappal később, mint »beszélő táborilevél«, oly nagy örömet és meglepetést kelt a hozzátartozók körében. A sebesült számára örömet, az otthon- lévőknek boldogságot hoz a beszélő tábori- posta, amely erősíti a front és az otthon egységét, amely az idő és a (nagy események szimbóluma. BUNDÁK nagy választékban: valódi perrssía, valódi perzsaláb, ízipper macska, seal bundák, bucnok, panofix. Schütz Áruház. i
