Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)
1941-09-27 / 220. szám
1941. szeptember 27. ZALAMEGYEI UJSÁCi Innen-onnan — Erzsikéin, engedd meg, hogy bemutas- tam a bátyámat. — Ó, hiszen én már régebbről ismerem! — Valóban? — Igen! Abból az időből, amikor még az — öcséd volt. Két árdrágító beszélget: — Na, hogy intéződött el az ügyed az uzsorabíróságon ? — Mondhatom, nagyon udvariasan bánt velem az elnök. — Hogy-hogy? — Rögtön leültetett. j — Papa, mi az a dialógus? — Példáid ha két ember beszélget egv- j mással. — Szóval, ha például anyuka veled be- í szélget? — Nem, fiacskám, az csak monológ. Az igazgató az űj kisasszony gépírásos levelét olvassa, amely tele van hibával. Behivatja. — Nézze, galambom — szól idegesen —, a maga munkájával nem vagyok megelégedve. — Igazgató űr elégedetlen és mégis galambomnak szólít? — Ne értsen félre, kisasszony! Ez csak annyit jelent, hogy elsején — repülni fog! is — Bár már a magánháztartásokban bevezetnék az egy tál ételt. — Miért?-— Mert nálunk odahaza sokszor egy tál étel sincs. — Pincér! Hozzon nekem menüt! — Csak egy tál étellel szolgálhatok ma, nagyságos uram. — Jó, hát akkor hozzon egy szép bécsi- szeletet és tegyenek rá hat lekváros palacsintát. Az áruház csomagolóosztályának főnöke rászól az égjük kisasszonyra: — Mindössze harminc csomagot készített el egy óra alatt? És ezt nevezi maga lázas munkának? Jegyezze meg magának, hogy nálam a láz harminchétnél kezdődik ... Zalaegerszeg megyei város polgármesterétől. 65/3/1941. ke. sz. HIRDETMÉNY. A polgármester az érdekelt petróleumfogyasztókat, valamint a kereskedőket értesíti, hogy az 1941. október havi 5. számú petróleum-szelvények egy liter, a 6. számú szelvények egy és fél liter petróleummennyiséggel válthatók be. Zalaegerszeg, 1941. szeptember 27. Polgármester. pnndák, ~T1 J rendelésre mérték után. Alakítások, bélelés és gallérozások legofesébbatn ifj, UfU SÁNDOR szücsmesternél ___ Zalaegerszeg Bethlen Gábor u. 5. y O. D olgozik a Zöldkeresztgyógyul a magyar falu Van-e, aki nem hallott a zöldkeresztes egészségvédelemről? A zöldkeresztes védőnőről, aki ismert alakja a falu és a város társadalmának. Ott van az egészségház tanácsadójában, szerető megértéssel fogadja a kicsiket és nagyokat. Ismeri védenceit, referál az orvosnak, tudja, kinek mi kell, mire van szüksége. Hol van az új élet erőben, kis palánta fejlődőben. Ott látjuk az iskolában, amint mesélve tanítja a tisztaságra, rendre, egészség megvédésére a fiuk és leányok seregét. Részt- vesz a család örömében, de bajában is. Segít a betegek ágya körül, csecsemőtápszert készít a konyhán, pályázni és fürdetni tanít. — Mindig és mindenütt ott van, ahol szükség van rá. Az egészség gondolatának apostola, a bajbanlévőlc jó barátja. Ne legyünk elfogultak. Vannak panaszok is a védőnőre. De a panasz is azt jelenti, hogy tudnak róla. Mert ha nem szakemberek előtt fölvetjük a kérdést, hogy: ki a zöld- keresztes védőnő, legtöbbször ijesztő tájékozatlanságot és naivitást találunk. Ezért szeretnénk most elmondani, hogyan, hol, mikor, milyen indító okok alapján alakult ki az általános egészségvédelmi munka, amelynek lelke a védőnő. * * Az egész szociális fejlődés alapja az erü- bervédelem. Ennek alapja ped^ az általános egészségvédelem és sarkalatos irányelve a prevenció. Ez megtanítja az embereket arra, hogy miképpen gondolkodjanak, éljenek, cselekedjenek, hogy maguk és gyermekeik egészségét, testük és lelkűk helyes fejlődését biztosíthassák. Az eddigi munka eredményeiből a példák egész sorozatát hozhatnék föl, hogy milyen nagy bajoknak lehet elejét venni oktatással, tanítással és neveléssel. Mert borzalmas pusz- j títást idézhet elő a tudatlanság, a babona és j a rossz szokás. Nagyon nehéz küzdelme van, különösen az j elhagyatottabb vidékeken, az évszázadokon | meggyökerezett babonák ellen az egészségügy- hivatásos munkásainak: az orvosnak és a védő- J nőnek. Nehéz a preventív egészségmunkás j helyzete azért is, mert nemcsak magával a j néppel kell küzdenie, hanem sok esetben a \ nép vezetőinél kell kezdeni a küzdelmet, őket kell elsősorban meggyőznie arról, hogy ez a munka fontos, nem hiábavaló, és hogy érdemes ezzel törődni és ezt kiépíteni. Hogy mindez keresztülvihető legyen, olyan egész éa képzett emberekre van szükség, akik átérezve az eszme fontosságát, hivatásérzetből, egész szívvel, egész lélekkel vállalkoznak erre a föladatra. * * Magyarországon 1912-ben létesültek a székesfővárosban a íiidőbeteggongozó intézetek. Az iskolaorvosi szolgálatot 1913-ban vezették be a fővárosi iskolákban, iskolanővéreket azonban már csak a világháború után alkalmaztak. Anya- és csecsemővédelemmel rendszeresen 1916. óta foglalkozunk. A szervezett munkát a Stefánia Szövetség indította meg. 1926- ban újabb arcvonalon indult meg az egészség- védelmi munka az országban és oedig a lemFIGYELEM! A HB wl G-SS 4&S H H ü e ^ hJ A «C * ® ni . H u J « m s ét !® O 0 ARANY J. U. 28. m ÉPÍTÉST VÁLLALOK ÉPÜLETFA k METSZETT 11 ASZTALOS ÁRU W ► TŰZIFA ÉS SZÉN TELEFON 1-69 SZ. ÉPÍTKEZÉSI VÁLLALKOZÓ Faanyag, szén- és tüdfarsagykeres&iedő. Kérem a nagyközönség szives pártfogását. — c —
