Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)
1941-09-20 / 214. szám
1941. szeptember 20. ZALAIMEGYEI ÚJSÁG 5. Belügyminiszteri rendelet a visszafoglalt délvidéki és az azzal szomszédos területek közigazgatási szabályozásáról A hivatalos lap két fontos belügyminiszteri rendeletet közöl, amely vármegyénket is érdekli. Az egyik a visszafoglalt délvidéki területen új község alakításáról, továbbá egyes községek egyesítéséről és ezzel kapcsolatban egyes községnevek megállapításáról szól. Ez a rendelet egyesíti Csáktornyát és Felsőpusztát Csáktornya, továbbá Drávaóhidat és Édeskutat Drávaóhid névvel. A jugoszláv uralom alatt történt községegyesítésből 21-et érvényben hagy, köztük Alsólendvának és Lend- vahosszúfalunak egyesítését is Alsólendva néven. Az így megszűnt 63 község mint lakotthely szerepel a nyilvántartásban. 93 község pedig, amelyeket a jugoszláv uralom szintén egyesített más községekkel, újból önmagukban alkotnak egy-egy községet. A másik rendelettel a miniszter a visszafoglalt délvidéki részeken a járási beosztás újabb megállapítása, valamint a visszafoglalt területen lévő községek szervezetének és kör- területen lévő községek szervezete és körjegyzői beosztása felől intézkedik. Az erre vonatkozó miniszteri rendelet csak az alsólendvai, Csáktornyái, lenti, nagykanizsai, perlaki járásokat érinti. Ezen a területen van egy megyei város, Nagykanizsa, 13 nagyközség községi jegyzőséggel és 51 körjegyzőség. Í Minden este : JOengysl énekel a Központi kávéházban ríti a kísérlet megismétlésére és talán még életébe is kerül, ha nem tud nagy mennyiségben aranyat gyártani. Böttger jobbnak kittet Szászországba menekülni. Wittenberg városának szigorú vámőre a Berlini-kapuban csodálkozva csóválta fejét: »Hát sohasem ér már véget ezeknek a gyors- futároknak áradata, akik nap-nap után érkeznek sürgős megbizatással a porosz rezidenciából?« A kancellária azonban nem ily nyugodt szemlélődéssel vett tudomást a futárjárásról. Megérkezésük mindig nagy izgalmat váltott ki és hamarosan új futárok indultak útnak, titkos okmányokkal, most már a drezdai udvarba. Ott is izzó arccal futottak össze a magas állású urak, hogy végtelen kéziratokat fogalmazzanak, melyek a lengyel koronáért versengő király táborába, vagy ismét \\ it- tenbergbe indultak. Nem volt másképpen Berlinben sem, ahol I. Frigyes király bosszús arccal adta ki a parancsot egy katonai expedíció megszervezésére, mert ezt a »rendkívül fontos személyiséget« minden körülmények között ismét porosz földre kell hozni. Nos, ez a rendkívül fontos személyiség, aki oly bonyolult diplomáciai háborút szabadított útjára, egy 19 éves gyógyszertáros ta- nonc volt, aki akkoriban éppen a wittenbergi egyetemen tanult. Természetesen Böttger nem volt egészen közönséges gyógyszertaros tanonc. A hir az ásványtan és kémia, vagy amint akkor nevezték, az alkémia terén rendkívüli ké-í pességeket tulajdonított neki, sót azzal a képességgel is fölruházta, hogy értéktelen fémekből aranyat tud csinálni. Berlinben, a híres Zorn-féle gyógyszer- tárban, ahol évek óta dolgozott, szavahihető es nagytudományú férfiak jelenlétében tudományát állítólag teljes sikerrel be is mutatta. Arany!—Ez volt az akkori idők, a XVII. ás XVIII. század fordulójának varázsszava. Valósággal nyüzsgött akkoriban Európa a komoly tudományos lázban dolgozó aranykereso tudósoktól, sarlatánoktól es kalandoroktól. Az arany varázsszava ejtette a fiatal Johann Friedrich Böttgert is hatalmába. Éveken át foglalkozott éjt nappallá téve az akkori idők minden »tudományos« fölkészültségével az aranycsinálás problémájával. A berlini Zom-féle gyógyszertárban Mostohaatyjánák közvetítésével Böttger Berlinbe került, a Zorn-féle gyógyszertárba, Eáy élet az arany átka alatt ahol a család barátjával, a híres Kunkel professzorral szoros barátságot kötött. Mint oly sokan mások, Kunkel is az arany előállításán dolgozott. Arany! Akárhová került is a fiatal Böttger, sehol sem hallott másról. I itokban, amikor a gyógyszerészcsalád már mély álomban szendergett, a laboratóriumban lázas munka kezdődött. Böttger és hasonló láztól kergetett barátja egész éjjeleken át főzött és kotyvasztott. Hónapok, évek munkája után végre megtörtént a csoda: megjelent az első aranyszemecske. De vájjon tényleg előállította-e az aranyat, vagy csak) a kísérleti fémekből váltott ki? Éjjel-nappal kínozta Böttgert a nehéz probléma. A közönség azonban, mely a kísérletről tudomást szerzett, ezzel a kérdéssel nem foglalkozott. A fiatal tudós csodálatos sikere Berlint valósággal forradalmasította. Százak tolongtak a Zorn-féle gyógyszertár körül, hogy vásárlás ürügyével szemügyre vehessék a rendkívüli ifjút. Egy csapásra ráeszmélt Böttger mindazok borzalmas sorsára, akik aranycsiná- lók hírébe kerültek. Esetleg a király kényszeA szász udvar is érdeklődik Ha azt remélte, hogy Wittenbergben mint egyetemi hallgató elmerülhet az ismeretlenségben és megmenekülhet a nagy urak önkényétől, éppen csöbörből Vödörbe került. Aj|. porosz király hónapokon keresztül tartó fenyegetőzése a szász udvar figyelmét is fölkeltette és a szász király elhatározta, hogy az értékes madarat most már saját kalitkájába zárja. Böttger fogságba került. Éjnek idején, titokban hozták a drezdai kastélyba, ahol a rendelkezésére bocsájtott laboratóriumban királyi parancsra az arany előállításán kellett dolgoznia. Szabadságának vége volt. Kezdetben még az ablakot sem volt szabad kinyitnia és jóakarójának, Tschirnhaus fizikusnak csak nagy sokára sikerült szívós közbenjárással elérnie, hogy időnkint legalább egy kicsiny, magas falakkal körülzárt udvarban sétálhasson. Hiányt semmiben sem szenvedett, egy asztalnál evett az udvar magas, uraival, saját kiszolgálószemélyzete fölött rendelkezett. szabadsága azonban szobája ajtajánál végződött, mely előtt éjjel-nappat fegyveres őrök léptei kopogtak. A királynak minden áron pénzre van szüksége Erős Ágostnak, a szász királynak pénzre, sok pénzre van szüksége. Szerencsétlen lengyel hadjárata a kincstárt kiürítette, udvartartása és építkezései mértéktelen összegeket nyeltek el. Böttenbergnek kellett volna a kincstárat megmentenie. Már éveket töltött ebben a kínos helyzetben. Fáradhatatlanul dolgozott, újra és újra megismételte kísérleteit. Az udvar már több tízezer tallért költött rá. Rettenetes nyomással nehezedett rá azoW i n d e n árkás rádiót eghallgathat Galvani Kft azelőtt Polgár Endre Kft. villamossági vállalatnál Városháza-épület Részlet Csere Csinálj aranyat — mondotta a király — és Böttger feltalálta a porcellánt
