Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)
1941-09-06 / 203. szám
r4. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1941. szeptember 6. FERENCJÓZSEF KESERŰVIZ Haldokolnak a szagos sarjúrendek, legények vágják, lányok gereblyézik s vidám zaj veri föl a réti csendet. De az alkonyat néha mintha sírna, mert a tar réten álmosan világít az első kikericsnek sápadt szirma. * * Szent István ünnepének fényben fürdő reggele. A falunak várva-várt napja: ma van a »búcsú«. A gyermeknép már hajnalban ébred és álmos szemmel siet a térre, ahol most lállítgatják föl sátraikat az árusok. Aztán a gzöszke Nusi lelkendezve fut haza: — Megjöttek a lövői bábosok! Már kezd búcsúformája lenni a falunak . .. * # A kicsi templom virágdíszt öltött. Piros meg sárga szirmok simulnak az oltárszekrény ajtajához, amely fölött az első magyar király palástos alakja magasodik kezdetleges vonásokkal, de annál több áhítattal festve. — Aztán fölcsendül az ének és századok könyörgése sír a karkamelléki magyarok ajkán: »Hol vagy István király ...« A napfény árad és árad az Isten kegyelme, amely a mai napon bőséges aranyzuhata- jgával készségesen mossa tisztára a jóakaratét lelkeket, akik ezen az ünnepen valóban dúskálhatnak az isteni kegyelem kincsesházában. Mert a hivő lelkeknek: ez a búcsúi. Aztán a délelőtt áhítata bőséges, zsíros ebédekbe fullad és litánia után a tömeg ott zsibong a sátrak körül. Fejünk fölött színes! toliakkal megtűzdelt babákat libegtet a szél, cukrok tarka serege kínálja magát és boldogságtól fényes arcú gyermekek bábszívet, lovacskát szorongatnak. Apró játékkürtök ri- leoltoznak, fagyialtos csenget, a piros cukor- pipokra napsugár tűz és darazsak zúgnak a márcos poharak fölött. A gyermekeknek: ez a búcsú. •* é * A kocsma udvara fölé cserlombokból készítettek boltozatot, alatta, a deszkából ösz- Bzerótt asztaloknál együtt van a falu. Zene cincog s néhány borízű hang egy kis kiváncsi kacsa históriáját próbálja tudatni a közönséggel, de eme vállalkozás teljes kudarcba fullad. A közönség most egy csöppet sem kíváncsi arra, hogyan jár az, aki másnap megy haza, mert maga is legjobb úton van ahhoz, hogy gyakorlati életté váltsa a zeneszóval beléje- plántált elméletet. A sörös- és borospoharak gyorsan ürülnek, muzsika szól és az omló- vakulatú istállófal mellett csontos német falusi legények táncoltatják az izzadó haj adóitokat. Csípős legyek kellemetlenkednek az asztalok mellett ülőknek s az istállóban türelmetlenül dobognak a lovak. Fonnyadt cserlombok borulnak az udvar fölé és csendőrszuronyok villannak meg a lassan leszálló alko- nyatban. És vannak, akiknek: ez a búcsú. Az élő falu mulatságába belefáradva, szelídfényű, békés délutánon látogattam meg az akác-sövénnyel kerített »halott falut«. A temetőkapukon mindig megilletődéssel lépek be, — olyanféle mélyről feltörő, meleg érzéssel, amellyel hosszú út végén (hazaér az ember, — de ez a látogatás minden eddiginél más volt. Mert ebben a temetőben nekem nem nyugszik ismerősöm, nem hullottak könnyeim, ez a temető az én számomra eddig nem voft gy ásznak, szenvedésnek helye, de a nagy Szenvedőnek a keresztről felémsugárzó tekintete alatt ebben a temetőben is meg kellett hajolnom .,. Virágos kakukfüvek szőnyegére térdelek most és úgy írom le azt, hogy minden vádló keserű panaszt zárjunk mélyen szívünkbe emberek. Mert jönnek percek, mikor múlandóság szele csap felénk! s érezzük: a jóság egyetlen erőnk, míg éltünk pereg. — Ezek a percek nekem megadattak: falusi temetőben térdelek. í -£■' Itt lehetne összegyűjteni a szállongó szóbeszédeket, amelyek apáról-fiúra maradnak az eldugott falucska lakóinak ajkán. Az érdeklődőnek készséggel megmutatnák -— ahogyan nekem megmutatták — a »hom- pot«, amely alatt az aranykecske van elásva. Érdeklődésemre a kutasi legényke elmondta, hogy törökfutáskor rejtették el ide, tele aranypénzzel és azóta sem ásták ki újra... Megmutatnák neki a »Paptemetés-útját«, ahol valamikor a sötét rengetegben beteghez siető papot öltek meg a betyárok, pedig mindössze csak két krajcárt találtak nála... Itt temették el az erdőben és azóta minden arrajáró egy galyacskát dob a régesrégen besüppedt sírra. (Többfelől is érdeklődtem a történet hitelessége iránt: évszámra, névre senki nem emlékszik, de a két krajcárt mindenki változatlan pontossággal állítja.'! Milyen kár lenne, ha egyszer megszűnnének ezek az izgalommal telített suttogások és helyüket egészen elfoglalnák az egy kis kacsához hasonlóan üres és népieden divatos szólamok. •7: :i: * Kerkaparti nyár: nyugalom, napfényes béke. Benne van ebben a nyárban a lcerka- menti rétek illata, fenyvesek zúgása, patakok csobogása, gémeskútak nyikorgása és a cseszt- regi templom szelíd harangszava. Ablakommal átellenben a kutasi torony ágaskodik. Ablakszeme kíváncsian tekint reám. Talán azt nézi részvevőén, hogy az én szemem könnybelábad: hogyan is kell itthagynom holnap, e kedves, szép zalai tájat?... Háry Emma. A Philips 550 B telepes szupervevő nagy teljesítményű, szelektív készülék. Kis éramffogyavztés. Fűtése 1 vagy 2 Voltra átkapcsolható. Ára b 307 P. Részletre is kapható az Rádió és Vili. Vállalatnál Zalaegerszeg, Kossuth-u. 8 Telefonszám: 206. i HU H W N - ° (L * * 5 ■ UI J < 09 < H O ARANY J.-U.28. ÉPÍTÉST VÁLLALOK ÉPÜLETFA METSZETT ASZTALOS ÁRU TŰZIFA ÉS SZÉN ► > TELEFON 1-69 SZ. ÉPÍTKEZÉSI vállalkozó Faanyag, szén- és tUzifanagykereskedé. Kérem a nagyközönség szives pártfogását. Zala vármegye közigazgatási bizottságának ki- ___________sajátítási albizottsága. 43 96/1941. kb. szám. Tárgy: A m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 119.754 1941. számú rendelete Szentimre- falva község közönsége általacsab- rendek—szentimrefalvai bekötő út céljaira szükséges ingatlan területek megszerzése érdekében kért kisajátítási eljárás elrendelése tárgyában. HATÁROZAT. A m. kir. kereskedelem- és közlekedés- ügyi miniszter úr a vármegye közigazgatási bizottságához intézett 119.754/1941. XI. számú rendeletével a csabrendek—szentimrefal- vai bekötő út céljaira szükséges ingatlanok megszerzésére az 1881. évi XLI. t. c. 33. §-a alapján ^ kisajátítási eljárást elrendelte. A vármegye közigazgatási bizottságának kisajátítási albizottsága erre való tekintettel a kisajátítási eljárás lefolytatására a kisajátítási küldöttséget fölhívja. A küldöttség elnöki teendőinek ellátásával a vármegye alispánjának akadályoztatása esetén a vármegye főjegyzőjét bízza meg, a küldöttség tagjaiul pedig a vármegye t. főügyészét és /az államépítészeti hivatal főnökét rendeli ki. Az albizottság a tárgyalás idejéül 1941. évi szeptember hó 26. napjának délelőtt 10 óráját tűzi ki és az összejövetel helyéül szent- imrefalva község bíróházát jelöli meg. Erről a közigazgatási bizottság kisajátítási albizottsága a zalagalsai körjegyzőt — a kisajátítási terv és összeírás egy-egy példányának, valamint a határozat két példányának kiadása mellett oly meghagyással értesíti, hogy a tervrajzot és összeírást azonnal és legalább1 15 napon át közszemlére tegye ki. Erről, valamint a tárgyalás idejéről a kisajátítási ösz- szeírásban fölsorolt érdekelt feleket, vagy azok törvényes képviselőit tértivevény mellett azonnal értesítse azzal, hogy a küldöttség a ki- . sajátítási terv megállapítása fölött akkor is érdemben határoz, ha a tárgyaláson nem jelennének meg. A közigazgatási bizottság kisajátítási albizottsága ezt a határozatot a kisajátítást kérelmező község terhére a »Zalamegyei Újság« c. napilapban három ízben, a »Budapesti Közlöny«-ben pedig egy ízben közzététeti. A kisajátítási albizottság e határozatáróf a vármegye alispánját, a vármegye főjegyzőjét, a vm. t. főügyészt, az államépítészeti hivatal főnökét és megfelelő további eljárás céljából a zalagalsai körjegyzőt értesíti. Az utóbbit azzal, hogy a közszemlére tett tervet, ösz- szeírást és kézbesítést igazoló bizonylatot a tárgyalásra hozza magával. Zalaegerszeg, 1941. szeptember hó 5-ón- Dr. Brand Sándor alispán, mint a közig, biz« kisajátítási albizottság h. elnöke. A kiadmány hiteléül: Grubics s. fc., vm« irodaigazgató.
