Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)

1941-08-28 / 195. szám

2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1941. augusztus 28. A második közkutat a városháza udvarán fúrják Az utcán vizcsap lesz. Megírtuk, hogy az Apponyi-utcai fúrt kút elkészült és csak a szivattyút várja, hogy megkezdhesse munkáját: a jó ivóvíz szolgál­tatását. Sor került tehát a második kút fúrá­sára, amit az új városháza előtt kellett volna megkezdeni. Mivel azonban a kiszemelt he­lyen csatorna húzódik!,, s a fúrás ott lehetetlen, lázért bementek a városháza udvarára, ahol már folyamatban is vannak a fúrási munkák. De ebből nem következik az, hogy a közönség rövidséget szenved, mert a vizet fölnyomják a padláson lévő víztartóba s onnan vízcsövet vezetnek az utcára. Azon a helyen, ahol a fú­rást kellett volna eszközölni, vízcsap áll majd a közönség rendelkezésére és így mindenki akadály nélkül élvezheti az új kútnak vízét. A vízcsap környékét szépen kiképezik, hogy valóságos diszkót lesz ott. A fogházból megszökött Dénes Istvánt a zalaegerszegi törvényszék ma ötévi szigorí­tott dologházra Ítélte A zalaegerszegi ügyészség fogházából megszökött Dénes Istvánt tegnap este szállí­tották Kaposvárról Zalaegerszegre és a tör­vényszék egyesbirája ma már Ítélkezett is fölötte. A bírónak első kérdése az volt, miért szö­kött meg, amire Dénes ezzel felelt: Elkesere­désemben, mert ártatlanul akartak visszahur- jpolni a szigorított dologházba. Ezután elmondta Dénes, hogy a 27 rendbeli lopás és csalás bűntettéért még 1936 végén ítélte el a Czikó- tanács négyesztendei szigorított dologházra. Ez év június 4-én a sopronkőhidai büntetőintézet föltételesen szabadlábra helyezte és ő elment lakóhelyére, Karmacsra. Pár napra rá egy ot­tani cselédlánynak eltűnt 14 pengője és en­nek ellopásával őt gyanúsították. A csend­őrök letartóztatták és beszállították a zala­egerszegi ügyészségre. Itt vizsgálati fogságba helyezték. Attól való félelmében, hogy ártat­lanul elitélik és visszakerül a dologházba, megszökött. (Szökését ugyanúgy mondta el, amint azt előző számunkban megírtuk.) In­nen egy tehervonati a szökött föl és azon el­jutott Nagykanizsáig. Az éjszakát a III. oszt. váróteremben töltötte. A szomszédos pádon aludt egy előtte ismeretlen munkás. Annak zsebéből kilopott 40 pengőt s ellopta nikkel zsebóráját is, ezüst lánccal. Most már volt pénze és így elutazhatott Böhönyére, ahol mun­kát akart keresni. Talált is munkát, mint nap­számos és ott tartózkodott augusztus 22-ig. Ezen a napon délután vásárlás végett be­ment Kocsis Gábor húsüzletébe. Az üzletben senkit sem talált, odaugrott tehát a kasszához és annak fiókjából kilopott 154 pengőt. A bíró itt megkérdezte tőle, miért lo­pott, amikor tudta, hogy már volt szigorított dologházban s lopásért megint odakerül? — Dénes erre azzal válaszolt, hogy, mivel állandó munkára ott nem volt kilátása, hazamenni pedig nem mert, mivel tartott attól, hogy viselt dolgai miatt szülei kitagadják, így akart magán segíteni. Tagadta, hogy 183 pengőt lo­pott volna el. 154-et ismételten bevallott. Ezután a bíró megállapította az iratokból, hogy az utolsó lopás óta öt év még nem telt el. — majd meghozta az ítéletet: Dencset visszautalja a szigorított dologházba s ennek legkisebb időtartamát öt évben állapította meg. Mellékbüntetésül még ötévi jogvesztés is jár. Annak a 12 pengős lopásnak vádját, ami miatt júniusban előzetes letartóztatásba került, az ügyész elejtette. Az ítélet jogerős. jó fehér inrtsahtP K ap ható: Rózsa csemegeüzletben Kossuth Lajos utca 29. — Telefon 354. Jó tej) hibás tej) hamisított tej... »Add meg, Uram, mindennapi kenyerűn- j két« — így szól az imádság, inert a kenyér a » dolgozó ember egyik legfontosabb élelmisze­re. Igazságszerint nemcsak a mindennapi ke­nyér, hanem a mindennapi tej is kellene, hogy kijusson minden családnak. Mert a tej nem kevésbé fontos és nélkülözhetetlen táp­lálószere az emberi szervezetnek, mint a ke­nyér. Több annál: erőforrása, hajtóanyaga, mint a gőzgépnek a szén, a motornak a ben­zin. Gazdag fehérje-, zsír- és cukortartalma: iertekes szükséges sói, az élethez nélkülözhe­tetlen icmalkatrészei és vitaminjai olyan sze­rencsés aranyú összeállításban vannak meg benne, mint tán egyetlen más élelmiszerünkben sem. Gyógyítja, erősíti a beteg, elgyöngült j szervezetet, fejleszti, serkenti az egészséges, 1 test életfolyamatait. Élelmiszer és orvosság egyszerre. Persze csak a — jó tej, amely minden tekintetben kifogástalan, semmiben sem hi­bás és nem hamisított. A tejnek ugyanis ezer­nyi hibája lehet és már egyetlenegy is végze­tesen megronthatja táplálóértékét és áldásos orvosságból veszedelmes méreggé változtatja. A tejtermelők és tejszakértők jól ismerik a tej hibáit, de nem árt, ha legalább futólag — a laikus olvasó is tájékozódik felőlük. Hiszen ő vásárolja, ő fogyasztja a tejet és bizonyára nem közömbös, hogy drága pénzért teljes ér­tékű, hibátlan árut kap-e vagy sem. Tudni kell elsősorban, hogy már maga FIGYELE = Á <<•111 |> AJ N-o­* * 5 .H W J * (A < H O ARANY J. U.28 ÉPÍTÉST VÁLLALOK ÉPÜLETFA METSZETT ASZTALOS ÁRU TŰZIFA ÉS SZÉN > > TELEFON 1-69 SZ. ÉPÍTKEZÉSI vállalkozó Faanyag) szén és tűzifa nagy keres kedd. Kérem a nagyközönség szives pártfogását. a tehén sem termel a tejelési időszak egészé tartama alatt egyforma minőségű tejet. Köz­vetlen a leborjazás után kb. 5—10 napig, ke­serű-sós ízű, sárgás, nyúlós, csípős szagú, él­vezhetetlen tejet, u. n. f öcs tejet, vagy ko- loszírumot ad. Főzni nem lehet az ilyen te­jet, emberi élvezetre teljesen alkalmatlan, úgy, hogy a hatóság rendeletileg tiltja is, hogy az eilest követő nyolc nap alatt kifejt föcstejet forgalomba hozzák. A későbbi időszakok fo­lyamán is állandóan ingadozik a tej minősége, változik zsír- és egyéb alkotórészeinek tar­talma, de szakszerűen vezetett tejgazdaság­ban az ingadozások nem nagyon térnek el a megállapított átlagértéktől s így a tej, amíg meg nem hibásodik, ezután már teljes értékű tápszerként, nyugodtan élvezhető. De ha meghibásodik...? Nos, akkor már baj van. Rossz izű és szagú a tej, például fé­mes íze van. Oka? Gondatlan kezelés. A ki­fejt,meleg, vagy savanykás tejet rozsdás kan­nákban hagyták állni. Következménye: oldott vas került bele. Ha a kannamosásra használt szódát nem öblítették ki kellőképpen a kan­nákból, a tej szappanizűvé válhatik. De ugyan­ilyen kellemetlen mcllékzít okozhatnak a le­hűtött tejbe került ammóniát termelő bak­tériumok. A tej faggyúízét renndszerint az okozza, hogy a tej sokáig állt a szabad napfé­nyen és a szabad napsugarak vegyi bomlásit okoltak benne. A tisztátlan kezelés és eltar­tás következtében a tejet ellepő apró csirák megkeseríthetik a tej kellemes, édes ízét. A tej »fűzamata«, istállószaga arra mutat, hogy, sokáig állt nyitott kannában, sajtárban a bű­zös levegőjű istállóban. Répaízűvé válik a tej, ha a tehenet sok répa- és repcetakarmányon tartják. De nem kell a tejet megszagolni, vagy, éppenséggel megízlelni, hogy megállapítsuk, hibás-e vagy sem. Gyakran már puszta színe és állapota is elárulja, hogy »valami nincaj rendben«. Ha a tej szürke, vagy szürkéskék! színezetű, csaknem bizonyosra vehetjük, hogy, rozsdás edényben állott, vagy réz, horgany, esetleg más fémek kerültek bele káros meny- nyiségben. Jól fejlett tőgyű tehenek tőgyében érrepedés folytán vér is juthat a tejbe és pirosra színezi. Ez azonban még nem olyan nagy baj, mintha a színeződést baktériumok idézik elő, melyek esetleg komoly fertőzést okozhatnak. Modern tehenészetben és korsze­Intézeti sapkák, utalványnélküli cipők, ernyők, fehérnemüek Horváth Jenö-nél

Next

/
Thumbnails
Contents