Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)

1941-08-28 / 195. szám

1941. augusztus 28. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 3. ruen Tóth Gyulánál Intézeti kékszövetek L eánykakabátok nagy választékban Zalaegerszeg fölszerelt tejipari üzemekben ma már nem igen nyilik alkalom a tej fertőzésére. Háztartásokban azonban annál inkább fertő­ződhetik a gondatlanul tartott tej, mikor sa- vanyodás vagy tejfölnyerés céljából fclrete- szik és állni hagyják. Aki tehát a maga és családja egészségét szereti, a tejeslábast, te­jesedényt mindig tiszta helyen tartja, ahol por, piszok, idegen anyag nem férhet hozzá. A baktériumok a tej állapotát a legkülön- bözőképpen változtathatják meg. Baktériumos fertőzés jele, ha a tej erjedt, sajtizű, korán, megalvadó, nyulÓ3 vagy nyálkás. Mindez azon­ban még nem olyan nagy baj, mert legföljebb a tej élvezhetősége szenved miatta. Komoly egészségi ártalom, sőt életveszély fenyeget! azonban akkor, ha tisztátlan kezelés, beteg ál­lat. vagy beteg kezelőszemélyzet folytán a diftéria, a vörheny, a lcpfene, a gümőkór, vagy más veszedelmes betegségek csirái te­lepednek meg a tejben. Ezek a gyilkos pará­nyi élőlények vészes gyarsasággal szaporod­nak; megfigyelték például, hogy egy tejmintá­ban, amelyben nem sokkal a fejés után köb­centiméterenként 9000 baktériumot találtak, két óra múlva már 36.000, kilenc óra múlva 120.000, 25 óra múlva pedig már ötmillió ba­cillus hemzsegett minden köbcentiméternyi tej­ben. Képzeljük el, ha ezek történetesen gümő­kór- vagy tífuszbacillusok és az ember gvanűt- lanul iszik ilyen tejből, aztán a felesége ésf a gyermekei is reggeliznek, uzsonnáznak be­lőle...! Pedig könnyű védekezni a veszedelme el­len. Gondosan és higiénikusan vezetett tej­gazdaságban, mint mondottuk, fertőződés ma már nem fordulhat elő. Pasztőrözéssel a tejet teljesen meg lehet szabadítani káros csira- tartalmától. De szükséges még, hogy a tej oda­haza, a háztartásban is tiszta, higiénikus ke­zelésben és tartásban részesüljön, nehogy eset- leg éppen a konyhában vagy az éléskamrá­ban fertőződjék meg. Nemcsak hanyag kezelés okozhatja a tej fertőződését, hanem hamisítás is. Leggyako­ribb hamisítási mód a vizezés. Lelkiismeret­len tejkufárok gyakran piszkos, szennyes tű­zet kevernek a tejhez s ezzel mesterségesen, szinte szántszándékkal fertőzik meg. Ilyen tej különösen apró gyermekekre, csecsemőkre ha­lálos veszedelem. Az ilyen lelkiismeretlen ha­misítók, akiket joggal lehetne »tejgengszte­rek«-nek nevezni, néha nem elégszenek meg a pusztavizezéssel, hanem ráadásul még le is fölözikj s ezzel megvonják tápértékének leg­nagyobb részétől. Nagy baj, hogy ezeket a hamisítási módokat rendszerint csak gyakor­lott szakember ismeri föl, laikus ritkán; a há­ziasszony például még észreveheti, ha a tej nagyon le van fölözve, mert a sovány tej rosz- szabbul tapad az edényhez, a teljes tejnél és kékes színben csillog. Á szódázás is egyik leg­gyakoribb hamisítási eljárás, ezt azonban még aránylag könnyű fölismerni, a tej forralás után sárgás-sárgásbarna színéről és lűgos ízé­ről. Iía pedig beszerzőnk minden vegyeskeres­kedésben kapható u. n. lakmuszpapirost, egy pillanat alatt magunk is meggyőződhetünk a hamisításról, mert az ilyen tejbe mártott vö­rös lakmuszpapiros egy-két perc alatt meg- kékül. P ___ bu ndák rendelésre mérték után. Alá itások, bélelés és gallérozások legolcsóbban ifj. LAKI SÁNDOR szücsmesternél Zalaegerszeg Bethlen Gábor u. 5. A törvény, igaz, szigorú rendelkezésekkel; és büntetésekkel véd bennünket a tej hamisítók! bűnös üzelmei ellen. Ebből a védekezésből* azonban mindenkinek egyénileg is ki kell ven­nie a maga részét, azzal, hog,|y csak megbíz­ható helyen és forrásból vásárol. Aki pedig otthon állandóan nagyobb mennyiségű tejet tart készenlétben, vagy éppenséggel maga is tejtermeléssel foglalkozik, az kétszeresen szív­lelje meg a mondottakat — a maga és em­bertársai egészsége érdekében. Eniyei Frigyes. A furfangos cigányasszony öngyilkossági kísérlete és szökése A nagykanizsai internáló táborba a minap beállított egy fiatal cigányasszony, aki Kani­zsai Oláh Anna néven mutatkozott be és en­gedélyt kért, hogy az egyik internált cigány­nyal beszélhessen. Meg is kapta az engedélyt és elindult az udvaron lévő ismerőséhez. Az egyik rendőrőrszem azonban fölkiáltott, hogy ez az az asszony, akit két hatóság köröz. El is vezették nyomban a kapitányságra, ahol szintén ráismertek és hozzáfogtak megmoto- zásához. Elvették a nála lévő tárgyakat, köz­tük egy bicskát és zárkájába vezették. A ra­vasz cigánynő azonban valahogyan visszalopta bicskáját és a zárkában annyira összevagdalta nyakát, hogy a mentőknek kellett beszállíta- niok a kórházba. Ott azután elvettek mellőle minden ruházatot, csak éppen a szokásos kór­házi köpenyt hagyták meg mellette. Mikor azután mindenki elaludt, a cigányasszony csön­ankönyv szükségletét jegyeztesse elő a a r ni o desen fölkelt, magára öltötte a köpenyt, le­osont az udvarra, a kerítésen át az utcára ugrott és a sötétben eltűnt. Hajnalban vette észre eltűnését az ügyeletes s azonnal jelen­tést tettek a renndőrségen. A furfangos ci­gánynő kézr ekerít és éré széleskörű nyomozást vezettek be. könyvkereskedésben! Mi újság a magyar városokban ? Hajdúszoboszlón a hőforrás fölhasználá­sával meiegágyi gazdálkodást terveznek, me­lyet még a texen üzembe akarnak helyezni. Nagyszalonta gazdasági iskolát es föld­kutató intézetet kap. Debrecenben a vendéglátó iparban zárt számot vezetnek be. Csongrád környékén 600 kát. hold szőlő termését pusztította el a jégverés, a hivatalos meg állapítás szerint. Kolozsváron 50 százalékos lesz a házbér­adók végösszege. Nagyváradon részvénytársasági alapon fö­dött uszodát létesítenek. Gyergyószentmikióson egymillió pengő tő­kével megalakul a villanyerőmű részvénytár­saság. Zombor tanítónőképzőt kap. Péíerréve község a fölszabadulás emlé­kére a gyöngysori tanyákon kápolnát építtet. Nagyvárad szeptember 6-án ünnepli meg a magyar csapatok bevonulásának egy éves évfordulóját. Sopronban rendkívüli közgyűlésen tár­gyalják a műegyetemi építkezéseket, melynek költségeihez a város 140.000 pengővel járul hozzá. Pécsett befejeződött a mecseki kilátó ta­tarozása. Kaposváron 7832 pengős költséggel vágó­hídi laboratóriumot rendeznek be. Tatán három magyar filmet készítenek. Temerinben ünnepélyes keretek között leplezték le a kormányzó mellszobrát. Makó az iskolafogászat céljaira évenként | 2400 pengőt fordít. Ujverhászon 96 pestmegyei gyermek nya­! rak Zomborban megalakult a Levente Égje-

Next

/
Thumbnails
Contents