Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)
1941-08-16 / 186. szám
\ 1941. augusztus 16. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 3. Megtörtént Muraköz járási beosztása is A hivatalos lap pénteki száma közli Zala vármegye egész vsiszafoglalt .területére a járási hewsztást, amit a belügyminiszter áíia- pitott meg. J. Az alsóiendvai járás Leosztását már közöltük. 2. Csáktornyái járás. Székhelye Csáktornya. (Zárójelben azok a községek, amelyeknek egyesüléséből alakultaik a járáshoz tartozó községek.) Községek: Belica (Belica és Muragárdony), Bottornya (Alsóierencfalva, Bottornya és Mura- szilvágy), Csáktornyavidék (Drávaszentiván, Drávaszentmihály, FelsŐpusztafa, Felső vidfalva, Jánosfalva, N)irvölgy, Szentiíona és Zalai!jvai*), Csáktornya, Drávanagyíalu (Dráva- nagyfalu, Tót falu, Százkő és Zrinyifalva), Drá- vavásárhely (Drávavásárhely, Édeskűt és Nvi- resfalva községek), Felsőmihályfalva (Delejes, Farkashegy, Felsődomboni, Felsőmihályfalva, Határörs, Hétvezér, Károlyszeg, Királyiak, Mártonhalom és Zalabárdos községek), Miksa- f vár (Cseresnyés, Drávacsánv, Drávamagya- ród, Drávaóhid és Miksavár községek), Mu- rasíklós (Bányavár, Felsőkirályfalva, Kristóf- falva, Muraréthát, Murasiklós, Muraszentkereszt és Zsidény), Muraszentmárton (Békásd, 1 létház, Lapány, Majoriak, Murafüved, Murányi rád, Muraszentmárton, Szentmargithegv, Tündérlak és Ormós), Muraszerdahely (Bocs- kaihegy, Muraszerdahely és Szelencehegy), Stridóvár (Bánfihegv, Erzsébetlak, Gáborvölgy, Kismagyaród, Ligetfalva, Ráckanizsa, Robácíi- hegy, Stridóvár, Szentorbánhegy, Vashegy és V égfalva), Vízíszentgyörgy (Gyümölcsfáivá, Gyümölcsheg}, Kismihályfalva és Vízíszent- györgy). 3. Perlaki járás. Székhelye Perlak. Községek: Alsódomborii, Dékánfalva (Damása, Dékánfalva, Murai!jfah! és Törölcudvar), Kis- szabadka , (Dezsérlaka, Drávaollár, Dráva- szentistván, Drávaszilas, Felsőpálfa, György- laka, Kisszabadka, Muralövő, Zalabenkő és Drávadiós), Kotor, Ligetvár (Drávafüred, Drá- vasiklós, Ilenisfalva és Ligetvár), Muracsány, Murakirály (Drávaegyház, Murakirály), Mura- szentmária (Alsómihályfalva és Muraszentmá- ria), Muravid, Perlak, Tüskeszentgyörgy (Alsó- pálfa, Alsópusztafa, Csehlaka és Tüskeszent- gvörgy). Légrád nagyközséget a nagykanizsai járáshoz csatolták. FERENCJÓZSEF KESERŰ VIZ A kérdés csak az, hogy ebben az új világháborúban Anglia lesz e a győztes? Mert a győzelmet a nagy tengeri flották sem biztosítják, hacsak nem párosulnak erős szárazföldi hadsereggel. A szárazföldön Németország megsemmisítő fölénnyel intézi el eddigi összes ellenfeleit és amellett a tengeren’ sem szorul háttérbe. Kínálkozó tengeri csatát nem került el és az óceánokon mindenütt támadásban van. A hajóelsülyesztések legalább is ezt igazolják. Anglia nem is kísérelte meg eddig tagadni, hogy a harctereken mindenütt alulmaradt és kedvező eredményt a maga számára nem is fegyverektől vagy katonai hősiességétől vár, hanem az éhségtől, melyet a tengerzárral idézne majd elő, A tengelyhatalmak erre is felkészültek. Mindenki többet fog termelni és kevesebbet fogyasztani. És megverik az angolokat ott, ahol szembetalálkoznak velük és ha kell, bőjtölni fognak addig, mig kibőjtölik a teljes győzelmet. És akkor sok mással együtt meglesz — a tengerek szabadsága is. Szappankiskereskedők Emlékezzünk régiekről... Régiekről, akik nem is egy emberöltővel ezelőtt nagy szerepet játszottak a világ történetében, de a rohanó idők szakadatlan tűnésében emlékük is elhalványodott már. Csak néha néha jutnak eszünkbe, amikor hasonló helyzetek keletkeznek, mint annak idején, amikor ők tündököltek a nemzetközi politika egén. Rosevelt amerikai elnök egyik legutóbbi beszédében kijelentette, hogy Amerika küzd a tengerek szabadságáért és ezen nemes cél érdekében minden áldozatra hajlandó Volt már egy amerikai elnök, aki hasonlóan beszélt. Wilson. Wilson, aki 1917 ben az amerikai szenátusban a tengerek szabadságát követelte. Egy évvel később hírhedt 4i- zennégy pontját hozta nyilvánosságra. Ezekben is a tengerek szabadsága mellett foglalt állást. Úgy, mint most utóda. Roosevelt. Wilson úgy mondoita akkoriban, hogy „a tengerek hajózásának a felségjog alá tartozó vizek, valamint bizonyos nemzetközi megállapodások értelmében nemzetközi erőkkel részben vagy egészben lezárt tengerek, illetve tengerrészek kivételével, háborúban vagy békében egyaránt való teljes és feltétlen szabadságát“ követeli. Amerika akkor is együtt haladt Angliával. A különbség mindössze az, hogy akkor az elnököt Wilsonnak hívták, ma pedig Roose- veltnek. Az ellenfél akkor is Németország volt, ma is az. És Anglia végezetül épen úgy ellene lesz a tengerek szabadságának ma, mint volt negyedszázad előtt. Akkoriban House ezredes volt Wilson bizalmasa, aki erélyesen követelte Lloyd Georgetól, Nagybriíánnia képviselőjétől, hogy a tengerek szabadságának alapelméletét minden fentartás nélkül, ismerje el. Lloyd George mereven elutasította ezt a követelést és az amerikaiak állhatatosságával szemben Clemenceaut hívta se gitségül. House ezredes nem sajnálta a fáradtságot és újra elmondotta — most már Clemenceau- nak, — hogy miért van szükség a tengerek szabadságára. Erre Clemenceau kijelentette, nem látja be, miért ne lehetne ezt az alaptételt elfogadni? Franciaország mindenesetre beleegyezik. Utána odafordult Lloyd Georgehoz és a világ legtermészetesebb hangján igy szólt hozzá: — Nemde ön is ? Lloyd George egy volt megálllapitható, vájjon a kérdés hozta-e zavarba, vagy a puszta feltételezés, hogy Anglia beleegyezhetnék a tengerek szabadságába, kergette arcába a vért — és kereken elutasította a kérést. Amint House ezredes megirja emlékirataiban. Lloyd George igy szólt: — A tengerek szabadságának alapelméletével az angol nemzet soha nem fog egyet ■ érteni... Wilson meghalt, de Lloyd George él és él az angol tiltakozás is a tengerek szabadságával szemben. Hiába hangoztatja az amerikai szenátus előtt Roosevelt. És nem is fog megvalósulni mindaddig, mig Angliának döntő szava van tengeri és tengerészeti ügyekben. És ha Amerika nagyon erőltetné esetleg a dolgot, egy támaszpontért, egy szigetért hajlandó lesz elhalasztani ennek a régi programmpont- nak a megvalósitását. Ha a világ eddig megvolt ennélkül, el lehet még néhány évtizedig. kijelölése a zalaegerszegi járásban Az alispán a zalaegerszegi járás területén a következő kereskedőket jelöltek ki szappankiskereskedőknek : Vaspörben: Németh Ferenc, özv. Németh \ Józsefné, Molnár Vendel, Ozmánbükkön: Kis- vári Jenő, Zalaháshágyon: Benkő Kálmán, Andor János, Németh János, Zalabesenyőn: Kása József, Botfán: Parragi János, Bállá Ferenc, Csatárban: Mátyás János, Héder János, Csács- bozsokon: Cinki József, Nagy Imre, Zalalövőn: Zalamenti Gazdák Szövetkezete, Horváth Mátyás- né, Pejov Ferenc, Herczeg Sándor, Laczó János, Dávid Istvánná, Varga János, Németh József, Zalaszentivánon: Szabó Imre, Ratkovics Ferenc, Alibánfán: Hajdú János, Petőhenyén: Bedő György, Kálmán Zsigmond, Pozván: Gorohov Elek, Zalaszentlőrincen: Bakler Ferenc, Gáspár József, Rákóczi Istvánná. Ezek a kiskereskedők jogosultak szappannak közvetlenül a fogyasztók részére való árusításával foglalkozni. — o — ankönyv szükségletét már most jegyeztesse elő a könyvkereskedésben! 1*111 Jfl kissé elpirult — nem
