Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)
1941-08-16 / 186. szám
Z AL AMEG YE I ÚJSÁG 1941. augusztus 16. A mezőgazdasági szakismeretek elsajátitásának fontossága Nemzeti érdek, hogy gazdasági ismereteinket fejlesszük Miniszterek kijelentései, a parlamentben elhangzott felszólalások, a szak és napisajtó, mind a szakoktatás, a gazdasági ismeretek fejlesztésének szüksége mellett szólanak. A gyakorlati élet is azt mutatja, hogy gazdasági továbbképzés nélkül a kisgazda sem tud tovább dolgozni és eredményt felmutatni. Ma az ismeretek gyűjtése kenyeret jelent éspe dig annál nagyobbat, mennél többet sajátít el az illető gazda, mennél több oldalú a gazda sági ismerete. Ma sehogyan sem helyezkedhetünk arra az álláspontra mint régen, hogy apám is igy csinálta, nekem is jó. Nekünk a korral haladni kell, mert a megállás, az hátra- menés. Ezt a gyakorlati élet mutatja legjobban. Ahol ma ezüst és aranykalászos gazdák gaz dálkodnak, ott feltűnően jobb és szebb a tér més, többoldalú a gazdálkodás, jobb és hasz- nothozóbb az állattenyésztés, ott már nemes verseny alakult ki, ott a népies verseny felveheti a versenyt az uradalmi tenyészetekkel, de export szempsntjából is tetemesebb az eredmény. Ma már a külfö d is elfogadja a népies állatállományt, el fogja fogadni a háború után még jobban, mert a hadbanálló nemzetek és népek állatállománya a háború folytán nagyon lecsappant. Látjuk, hogy a népies anyagunkat ma is keresi a külföld és jó árat ad érte. Ránk a háború után még nagyobb feladatok háramla* nak, nekünk haladnunk kell s ezt a haladást megfelelő szakintézmények biztositják. Téli gazdasági tanfolyamaim alkalmával láttam, hogy a kisgazdák nem is tudják, mennyi lehe tőség nyílik különböző iskolatípusok révén a továbbképzésre. Mennyire alkalmazkodnak ezek az intézmények a gazdaközönség életéhez, mennyire belekapcsolódnak ezek a gazda életébe. Valljuk meg őszintén, nagyon sok más ember sem tudta eddig, melyek ezek az intézmények, hisz tőlem is sokan kérdezték „ho gyan és hová tudnám adni a fiamat tovább tanulni“. Ma már hála Isten, a falusi gazda a sok téli tanfolyam révén tudatára jutott, hogy fiának máskép kell a gazdálkodást megfogni, ha boldogulni akar. Erre a nagyon fontos kérdésre felel a mostanában Csíki László gazd. akadémiai tanár, kiváló szakíró tollából megjelent szakmunka, ameiy a maga nemében páratlan és amely hivatva van a gazda közönséget megfelelően útbaigazítani. Ennek a könyvnek minden gazda asztalán ott kellene lennie, de legalább a község vezetőinek kezében, hogy pon tos útmutatást tudnának adni. Csíki tanár vérTói h Gyi ilai iái Intézeti kéks?övetek L eánykakabátok nagy választékban Zalaege meg beli szakember, akinél jobban senki sem ismeri hazánk mezőgazdasági szakoktatásának történetét, fejlődését. Kiváló szakmunkájának címe: Mezőgazdasági szakoktatásunk kialakulása, fejlődése és msi helyzete. Ő miniszteriális beosztása folytán abban a helyzetben van, hogy ismerheti hazánk mező- gazdasági szakoktatásának minden kérdését. Mindjárt munkája első íejezetében résziete- tesen foglalkozik hazánk szakoktatásának kialakulásával, történetével, már 1570-ből sorol fel adatokat, hogyan alapított a hires Pázmány Péter bíboros iskolákat, egyetemet, hogy vetette meg a gazdasági ismeretek alapját is. Ebből a munkából tudjuk meg, hogy Szarvason 1779- ben alakult hazánkban az első gazdasági iskola, hogy azt Tessetik lelkész a maga pénzéből tartotta fenn és fejlesztette. Remekül sikerült képekben mutat be mindent és igy az olvasó ez utón is tájékozódik. Megtudjuk ebből a munkából, hogy mezőgazdasági szakoktatásunk 3 tagozatú, felsőfokú (akadémiák, érettségi előképzettséggel). Középfokuak, (ahol érettséginek megfelelő képesítést nyernek, a hallgatók), amellyel elmehetnek az egyetemre, akadémiákra, karpaszományos katona lehet stb. Ismerteti azok tantervét, beosztását, szervezetét. A harmadik, az aisófoku mezőgazdasági szakiskolák fejezete, felöleli mindazt, amit a kisgazda közönségnek tudnia kell. Ebben a fejezetben ismerteti, sőt képekkel mutatja be az összes iskolákat, időszaki tanfolyamokat (férfiak, nők számára), ismerteti a feltételeket melyek mellett ezek és meddig látogathatók, mire képesítenek. Ebből a fejezeiből ismerjük meg igazán azt a rengeteg alkalmat, amelyet eduig kihasználatlanul hagyott a gazdaközönség. Túlságosan eltérítene a tárgytól az iskolák felsorolása, de meg ilyen szűk kereiben nem lehetne erre kitérni és mindenre felvilágosítást adni. Most van itt az ideje annak, hogy, akik fiaikat, leányaikat gazdasági pályára akarják adni, azok, részletesebben foglalkozzanak e kérdéssel és olvassák el annak tartalmát, talán egy életre kiható útmutatást nyernek ez utón, talán sok fiatal lélek megtalálja jövő boldogulását. A remek munka, megkapható Budapesten a Pátria Irodalmi és Nyomdai vállalatnál Üllői ut 25 IX. kerület. Dr. K—c. A fogakkal általában úgy vagyunk, hogy csak akkor vesszük észre őket, amikor már fájdalmat okoznak vagy amikor — nincsenek. Ez ellentmondás, de csak látszólagos, mert többnyire azokra az élőlényekre is, akik egy utón járnak velünk, csak akkor szoktunk gondolni, ha már örökre elkerültek mellőlünk. Akkor sóhajtozunk utánuk. Valahogyan igy vannak az emberek a fogakkal is. Addig, amig megvan az a jó 32 egészséges fog, nem törődnek vele. Természetesnek tartják, hogy. ott van a szájukban, elvégzi a rendeltetését, mint az emberi szervezet bármelyik más része. De arra, hogy a fogakat kezelni, ápolni is kell, hogy a fogat elhanyagolták, hogy a foggal nem törődtek, erre legtöbbször akkor jönnek csak rá, amikor a fog, hogy ügy,, mondjuk «életjelt» ad magáról. Pedig a fogak helyes kezelése, ápolása ^rendkívül fontos és nagyon sok súlyos, sokszor halálos kimenetelű betegséget akadályoz meg. A fogak romlása tulajdonképpen már akkor megkezdődhetik, amikor azok a szájüregben megjelennek. Oka ennek különböző lehet. Például a hajlam. Más szóval — ahogy mondani szokták — a rosszíogu szülő gyermekének fogai is gyorsabban romlanak. Ezen azonban lehet segíteni azzal, hogy az ilyen gyermeknél különösen nagy gondot fordítunk a helyes táplálkozásra. Fontos továbbá az ilyen gyermeknek a napfény és az egészség- ügyi követelményeknek megfelelő lakás. A szervezet erősödésével erősödnek meg a fogak is. Felnőtt korban a fogak korai romlását legtöbbször a szervezet legyengülése idézi elő. A hiányos táplálkozás, vérszegénység és különböző fertőző betegségek. Körülbelül negyvenéves korig az úgynevezett szuvasodás (lyukasfog), azután pedig a foginysorvadás okozza a fogak megbetegedését és meglazulását. A fogszuvasodásnál a zománc baktériumok ezzel egyre nagyobb mennyiségben jutnak be a fogba, A fogideg ekkor lassan érzékeny kezd lenni hidegre, melegre, cukorra és sóra. Később azután jelentkeznek a fájdalmak, majd íogideggyulla- dás,támad. Hosszabb idő múlva az ideg meghal és elekor a rossz fog környéke elgenye- sedhet. ami bizony még halált is okozhat. Az egyszer már gyulladásban volt (genyes) fog, ha a beteg már nem is lórez fájdalmat* még mindig genyes állapotban lehet, amit fsak szakorvos kezelhet ki. Ezek a már egyszer gyulladásos és orvosilag ki nem kezelt fogak sokféle betegséget okozhatnak- (Izületi csúz. izomreuma, szív-, bőr-, szem-, gyomor- stt). megbetegedéseket). A fog szempontjából a táplálkozásnál arra kell vigyázni, hogy olyan ételeket vegyünk magunkhoz, ^amelyek a szájban erjedést keFIGYELEM! Á KI ARANY J.U.28 ÉPÍTÉST VÁLLALOK ÉPÜLETFA METSZETT ASZTALOS ÁRU TŰZIFA ÉS SZÉN TELEFON 1—69 SZ ÉPÍTKEZÉSI vállalkozó Faanyag, szén- és tüzifanagykereskedő. Kérem a nagyközönség szives pártfogását. üépszerü tudomány A fogak egészségének megőrzésével sok betegségnek elejét vehetjük
