Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)
1941-07-05 / 151. szám
1941. július 5. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 3. Ha Horvátországhoz barátságot akarunk szőni, keresse azt az új 4^am és, ha keresi és mi szíve en viszonozzuk, kereskedelmi szerződés keretébe’, anyagiakban tegyük, de ne elidegeníthetetlen javakban. Nincs ma magyar földön senki, aki egyeuen tapodtat, eg\ etlen leiket odaajándékozni, elcserélni jogosítva volna. Az ezeréves vármegye hűséget kí_ vánt Muraköztől. Muraköz két évtizedes rabsága idején ragyogóan hűségesnek találtatott. Revíziós mozgalmaink komolyságán rést nem''hihetünk; az országrendezés kezdetén magunk ellenében egy lemondással a legborzalmasabb fegyvert ki nem szolgáltathatjuk. Az egyetlen lehetőség a történelmi jog alapján adva van: kifejleszteni és kimélyíteni a Jelenlegi helyzetet minél előbb és vonuljon be a varmegye az ő ősi területére. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Elnézést kérek a széles mederben történt fejtegetésért. Nem mondtam eíminA német véderő főparancsnokságának jelentése szerint amikor a német hadsereg 'bevonult Lembergbe, óriási bűnténynek jutott nyomára, amiket a GPU emberei követtek el. A hadjárat első hetében kibocsátották börtönükből az összes letartóztatottakat s helyükre ukrán férfiakat és nőket zártak, akik közül sokat meggyilkoltak. Samborban is 5 ezer ukránnal kegyetlenkedtek a GPU-isíák. Lettországban szintén ezerszámra börtönöz- ték be a lakosságot, elsősorban is a tekintélyesebb polgárságot. A magyar csapatok már elvégezték tisztító munkájukat a Kárpátokban és most már a galíciai síkságon a német jobbszárnnyal egyesülve üldözik a menekülő szovjet csapatokat. Az iskolánk!vüli népművelési oktatóképző tanfolyamán pénteken Németh Sándor tanügyi főtanácsos »Nemzeti irodalmunk anyaga és módszere« címen azt fejtegette, hogy az igazi magyar irodalom nemzetet és lelket nemesítő, aminek főleg nevelő hatásúnak kell lennie az esztétikai hatás mellett. A nemzeti lélek művelése a fontos, mert ez ösztönöz és mert nemzeti ösztönünk nem elég erős. A német tudja, miért küzd, tudja, hogy ettől nemzete fennmaradása függ. A magyar embernek mindenben tudnia kell, hogy dent, maradt a Muraköz nagy napjára is. Mi Zrínyi Miklóssal kiáltunk az áfium ellen. Nehéz hivatal ez, de áll- juk, mert nemzeti szükségesség, hogy előhívásunk miatt a nagy Isten és a történelem í é.őszéke nemzetünk és Muraköz vérét ne kérje elő. A megnyilatkozott kormányzói tekintély, a szentistváni birtokállomány, benne Muraköz minden hantja és élete felett a felelős magyar minisztérium lelkiismeretes őrködését kívánjuk. Megmondotta Deák 1860-ban: Most gondos vigyázattal párosult szilárdság inkább szükséges, mint bármikor volt. ’ Kérem indítványom elfogadását. A közgyűlés hatalmas éljenzéssel és tapssal fejezte ki megelégedését és helyeslését a nagyszerűen felépített beszédért s az indítványt nagy lelkesedéssel egyhangúan elfogadta, majd az egybegyűltek fölálltak s elénekelték a Himnuszt. Utána egyik muraközi testvérünk hálás köszönetét mondott a Muraközben kifejtett munkáért. A napirendnek még hátralevő pontjait gyorsan letárgyalták és a közgyűlés befejeződött. A német légi haderő, miután a szovjet légihaderejét olyannyira megsemmisítette, a földi haderőt támogatja előnyomulásában. Hatásosan bombázza a visszavonuló szovjet csajotokat, megakadályozza újabb csapatoknak a frontra szállítását, — ha ugyan szovjet frontról még beszélni lehet — elpusztítja a vasútvonalakat* ezzel a különben is ’gyenge szovjet vasúthálózatnak teljesítőképességét a legalacsonyabbra csökkenti. A német csapatok már elérik az úgynevezett Sztalin-vona- lat, amely azonban előrehaladásuknál gátul nem szolgálhat. A Minszknél bekerített szovjet hadseregnek 20 ezer főnyi csapata a politikai biztosok meggyilkolása után megadta magát. magyar, hogy rajta múlik minden. A továbbiakban azt fejtegette, milyen irodalmat ’és hogyan nyújtsunk. A magyar irodalom olyan gazdag, hogy csak azt nyújtsuk. A leggazdagabbak vagyunk e téren. A népművelési előadások időszerűek, helyi vonatkozásiak legyenek, például Zalában Kisfaludy munkáival foglalkozzunk, mert azt ismeri a nép és így könnyebb a tanulságokat levonni. Szólt a szerelmi költészetről, kitért részletesen az évfordulókkal kapcsolatos irodalomra. Használjuk fel a fontos évfordulókat. Második előadásában foglalkozott azza], hogy univerzális polgár nincs, bár világhírneve lehet. Petőfi, Zrinyi, avagy Dante (mindig olasz). A költőnek, írónak mindig a nemzethez kell alkalmazkodnia. A továbbiakban a nyelv sajátságait fejtegette. Szűnni nem akaró taps követte előadását. Dr. Nagy Amadé bencés plébános afrikai utazásaiból mondott el részleteket állandó tetszésnyilvánítás mellett. Példákat sorolt fel, hogy a magyar az' egész világon ismert vezetőszerepet játszik, élelmes, mindenütt szeretik, mindenben '"érvényesül és alkot s a magyarok munkája mindenütt kirí. A rögtönzött előadás igen nagy hatást váltott ki s látszott, hogy világjárt ember értékes megfigyelésekkel. Markos Jenő népművelési titkár azután teljesen gyakorlati alapon útmutatást adott a népművelés eszközlésére. Andrássy Lajos »Háziiparunk feladatai és jövője« címen tartott igen érdekes előadást. Rámutatott a háziipar történetére, hogy már az ősember is iparos volt, amikor tüzet csiholt, vadászott, halászott, fegyvereket csinált és azokat tökéletesítette. Vázolta a háziipar célját, múltját, jelenét és jövőjét, annak kihatását a népiélekre, a nemzetre, annak építő hatására, az egyes nemzetek, népek népművészetét ismertette, főleg a magyar népművészet kialakulását és a ’külföldre tett hatását, ennek eredményeként a külföld érdeklődését. Dr. K—c. A fölebbezés Pörös nemzet vagyunk. Nem is kell rajta disputáim, mindnyájan igen szeretünk pör- lekedni. Talán magyar természet ez? — lehet, nem tudom. Sajnos, néha magamon is tapasztalom. Szidom is utólag eleget magamat érte. Ilyenkor azonban már csak »eső után köpönyeg« ez a szidás. Czompó János bátyánk nem ilyen természet ugyan, de az igazát ő sem hagyja. Nem bizony! Hát ez természetes is. Sőt bizonyság is van rája. — Amerikás korában ugyanis itthon úgy elbitangolták a birtokát, hogy ^nemrégiben még két telekkönyvi ezető, három jegyző, no meg négy ügyvéd dolgozott a »vissza-reparáláson«, ö maga is úton-útfé- len csak erről beszélt, lármázott, vitatkozott és — szuszogott. Mert csak igen tud szuszogni! Végre is nyolc vagy tíz a törvény labirintusaiban jártas ember el is »igazította« a keresetét a bírósági tárgyalásra’. , Kihallgattak ott talán 100 tanút is. Felolvastak valami harminc miriád oldalnyi jegyzőkönyvet, tanúvallomást, szakértői szemrevételezést és véleményt, stb. stb. Nem akarom ezt itt mind leírni. De ki is győzné írással! Pláne tintakulival! Szóial — nekünk elegendő tudni annyit, Rogy a bíróság meghozta az ítéletet. Czompó János bátyánk megkapta a legteljesebb elégtételt és reparálást. Már amilyen teljeset a Földön egyáltalán kapni lehet. Megítéltek neki száz százalékban mindent. T. i. a követelését hiány nélkül. Az ítélet kihirdetése után az ítélőbíró mégis a szokásos módon megkérdez\ tőle: , — Czompo bácsi, megnyugszik-e az ítéletben ? János bátyánk 15 évig volt Dél-Ameriká- ban, nem csoda, hogy most minden spanyolt megszégyenítő lánggal rikkantotta: — Nem, fölebbezek! Az egész törvényszék megdermedt. Na hogyne! A magyar igazságszolgáltatás történetében — azt hiszem — nem sokszor fordulhatott még elő, hogy valaki a megnyert pőrét megfölebbezte. Az ítélőbíró is szörnyen meglepődött, csuklóit egyet, azután imigyen rö’ífentett rá János bátyánkra: — Miiii? Fölebbe-hez? Elment a leend esze? Aztán miért akar kend fölebbezni? János bátyánk most meg előkelő svéd hűvösséggel biccentette rá: — Azért bíró úr, hogy ott följebb is hadd tudják meg, — milyen nagy, az én igazságom! _ — gy — Győzelmes előnyomulás a keleti harctéren Hirek a GPU kegyetlenkedéseiről A magyar csapatok egyesültek a németek jobbszárnyával A keszthelyi népművelési oktatóképző tanfolyamról Harmadik nap
