Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)

1941-08-13 / 184. szám

Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : iiaiaegerszeg, Szcchenyi-tér 4. Telefon 128. POLITIKÁI NAPILAP Felelős szerkesztő : HERBOLY FERENC Hirdetések díjszabás szerint. Előfizetés; egy hóra 2 pengő, negyedévre 5'70 peng Postatakarékpénztári csekkszámla : 49.369, Az örök pánszlávizmus Irta: Sterio Leonidas vációk szabaddá tétele, közép és keleti Tur- kesztán Oroszországról hallani sem akaró nép­tömegei által alapított új államok elégsége^ falat jelentenének a pánszláv gondolat kö­penyege alatt terjeszkedni akaró orosz invpe-1- rializmusnak. E sorok írója a 20-as évek végén több tanulmányban fejtette ki |iz akkor éppemígy ismeretlen és titokzatos Szovjet külpolitikai törekvéseiről-táplált véleményét. A 30-as évek elején, egészen 1939-ig több mint 70 darab cikkben foglalkozott a bolsevizmussal, mint belpolitikai problémával, mint szociálpolitikai motorral a középeurópai népközösségek életé­ben, valamint katonai és külpolitikai jelentő­ségével. A fenti regisztrálás nem holmi érde­mek, vagy prófétai adottságok megörökítését és igazolását célozzák, — sokkal inkább az a törekvés indította őket útra, hogy mégegy- szer megvilágítsa az utat a szarmata síkság politikai útvesztőjében azok számára, akik sem akkor, sem most nem akarják elhinni, hogy a mindenkori orosz politika (legyen az cáriz­mus vagy bolsevizmus erejétől áthatott) vég­eredményben nem más, mint az orosz expanzió kifejezője, a »testvérnépek felszabadításának« erkölcsi álarca mögé bujtatott örök pán­szlávizmus! A. logikus és orosz szemmel érthető mosz- kovita törekvések: szabad tengerhez jutni, már nagy Péter cár óta mozgatói az orosz külpoli­tikának, sőt a belügyi vonalvezetésnek is. Pétervár megalapítása egyenesen a Néva folyó és a Finn-öböl stratégiai helyzetére ve­zethető vissza, amelynek természetes előfelté­tele volt a finn nép leigázása és kikapcsolása mint veszedelmes szomszédnak. A Keleti ten­gerhez való kijárat a Finn-öblön keresztül azonban keskeny és kevés helyet biztosít, leg­feljebb a hadiflotta befogadására alkalmas. Ezért volt szükség a turáni-szittya uráli észt, lett és az erősen szlávval kevert litván ten­gerparti népek leigázására. Tudvalévő tény, hogy a német lovagrendnek baltikumi szerep­lésé mennyire közelhozta a nyugati eszmekör­höz ezeket a népeket és mennyire kihang­súlyozta különállásukat, kulturális hovatarto- zandóságukat a szomszédos muszka tömegekkel szemben. Ugyanez a nyugati kijárót kereső törekvés és nem a puszta hóditási vágy hozta az oroszt n néhai Lengyelország nyakába is. De ez okoz­ta a sürü orosz-török háborúkat is. Oroszor­szág olthatatlan szerelme a Dardanellák, a Boszporusz után már közmondásossá vált az az utolsó évszázadokban. Hitler Adolf drámai erejű kiáltványában a német néphez igen tisztán és pontosan kör­vonalazta azt a veszedelmet, amit az orosz éhség jelenthet Európának. A német küzde­lem a hatalmas orosz kolosszus ellen nem a németség küzdelme egyedül. Ez a harc Európáért megy és talán még az angol had­járatnál is jelentősebb végkövetkeztetései­ben. A pillanatnyi helyzettől eltekintve, a Ber­linben élő külföldi újságíró tekintete akarat­lanul is a jövőbe és az előtte fekvő térképre téved. Mi lesz Oroszországból a német győ­zelem után? Ez a nagy kérdés. Mi a megoldás Európa biztonsaga szem­pontjából? A cikk elején érintett szerény múlt az orosz kérdés tanulmányozásával kap­csolatban feljogosít arra, hogy egyéni véle­ményként megállapíthassam, miszerint az 1 oroszországi — töbnyire turáni —■' nemzeti­ségek felszabadítása és megsegítése egy ön­álló állam alakulásához az alkalmas mód ar­ra, hogy a nem lebecsülendő orosz-szláv tö­megeket féken tarthassuk távolabbi jövőben is. Ukrajna, a Krim, a kaukázusi népek, Bas­kír ia, Beiudzsisztán, Ázsiában a kozák-rezei1­E cikk keretében még túlságosan nyer­sen felvázolt okok és a lehető okozat azon­ban alkalmas anyag lehetne további gondo­latok kifejtéséhez. És a cikkírónak nem is volt más céljai vele. — o — Japán független baráti államot akar Szibériában A Popolo di Roma newyorki jelentése szerint az amerikai sajtó a távolkeleti feszült­ség további növekedéséről számol be. Mind- 1 amellett az amerikai lapok legnagyobb része jelenleg azt írja, hogy Japán törekvései e pillanatban nem dél, hanem észak felé irá­nyulnak. Az amerikai lapok szerint Japán ter­ve az, hogy Szibériában Japánnal baráti vi­szonyban álló új államot létesít. Ezzel szemben a Popolo di Roma bang­koki jelentése szerint délen is egyre növek­szik a feszültség. Megbízható hírek szerint} Csangkaisek tábornagy szintén csapatokat von| össze az indokínai határ mentén. Ülésezett a kisgyűlés A törvényhatósági kisgvűlés ma délelőtt tartotta havi rendes ülését Tomka János dr. vm. főjegyző elnöklete mellett. Elnöklő főjegyző a Hiszekegy elmondása után bejelentette, hogy a főispán és alispán hivatalos ügyekben Budapestre utaztak. Is­mertette azután a vármegye szervezetében be­állott, illetve beálló változásokat. Ezután áttértek a napirend tárgyalására, amelynek során tudomásul vették a kereske­delmi- és közlekedésügyi miniszternek az út- mesteri iskola 1941—42. évi tanfolyamának megtartására vonatkozó leiratát. A tanfolyam­ra küldöttek után havi 100 pengőt kell fizetni. Kútfej és Lovászi községek községi köz­dűlő útjuk kiépítése tárgyában megállapodást létesítettek a MAORT-tal, Szalapa község az úgynevezett Temető-útat a községi közdűlő utak hálózatába vette föl. A határozatok jó­váhagyást nyertek. Zalaegerszegnek határozatait: Bizsók Jó­zsef volt városi kocsisnak ingyen lakás, egy szolgai állásnak II. oszt. altiszti állássá való átszervezése, Korbai Lóránt részére édesanyja után 200 P segély engedélyezése, Németh Jó­zsef törzskönyvvezető elmaradt 270 P mun­kadíjának kifizetése, a Göcseji Gyűjtemény­éé! jaira ingyen helyiség átengedése, a villa­mosmű alkalmazottai előlegszámlájának tör­lése, a katonai átvonulási szállás után fize­tendő térítési díjak rendezése — szintén jóvá­hagyták. A badacsonyi gőzhajókikötőt a vármegye átadta a földművelési miniszternek. Tudomá­sul vették. Felsőrajk a jegyzőlak költségeire 4000 B OKH kölcsönt vesz föl, Pölöske község iskolai célokra ingatlant vásárol és az úgynevezett iskolai földeket 5100 pengőért eladja. Jóvá­hagyták. A hévizszentandrási körjegyzőség közsé­geit illetően a belügyminiszter új szervezeti beosztást eszközölt. Eszerint a hévizszentand­rási körjegyzőség megszűnik és Idévizszent- andrásnak Egreggyel egyesülve lesz jegy- zősége, ;Felsőpáhok és Zalaköszvényes az alsó- páhoki körjegyzőséghez tartoznakl. Egyes köz­ségek más beosztást kívántak ugyan, a kis-» gyűlés azonban tudomásul vette a belügy­miniszter rendelkezését. Keszthely az egyik segédjegyzői állást közigazgatási jegyzői állássá szervezi át, Pa- csa díjnoki állást szervezett. A határozatokat elfogadták és jóváhagyás végett a belügy­miniszterhez terjesztik azokat. Elutasították Kele György sormási lakos­nak a nagykanizsai főszolgabíró ama végzése; ellen benyújtott fölfolyamodását, amellyel a községi legtöbb adót fizetők névjegyzékéből, történt kihagyása miatt előterjesztett £‘ölleb~ bezését elkésés miatt visszautasította. Ortaháza megállapította a temetkezési rendet, Pötréte ingatlant vásárol, Zalaszent- grót a kisegítő munkaerők díjazását 80 pengő­ről 100-ra eme te, a szolgaszemélyzet fizetését újból rendezte, O. M. díjnoki állást szervezett és még néhány kisebb jelentőségű határozatot hozott, Zalaszentbalázs megszervezte a negye­dik tanítói állást, Nagyréese a Gáspárhegyen vagy a Virághegyen és Kisrécse állami iskolát létesít, Balatonszőllős, Nagypécsely, Nemespé- csely, Vászoly, AJsódörgicse, Felsődörgicse és Akaii községek az időszakos nyári napközi otthonok létesítésére 300—300, Kútfej ISO, Tornyiszentmiklós 300 P-t szavazott meg, Ke- ménfa kovácsház építésére a V ármegyei Bank­tól 4000 P hitelt vesz föl, Szepetk az iskola­ajtókat és ablakokat 450 pengőn befesteti, Lovászi a községi iskola hiányainak pótlására 1100 P-t szavazott meg, Zalaerdőd a kisegítő

Next

/
Thumbnails
Contents