Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)
1941-08-13 / 184. szám
2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1941. augusztus 13. Keszthelynek, a fürdővárosnak új vasútállomást kell adni Tóth Gyulánál Intézeti kékszövetek L eánykakabátok nagy választékban Zalaegerszeg munkaerőnek díjazásához 280. Dabronc 880, Hetyefő 60 P-t utal, Sormás az elemi iskola és tanítói lakás építési munkálatait 36.000 pengőért kiadta, Tapolca a volt községi szegényházat 11.000 P költséggel leventeotthonná alakíttatja át, Kisapáti a rom. kát. iskola de- logi kiadásaira 3629 P -t szavazott meg. — A határozatokat jóváhagyták. Utóbbinál megjegyzik, hogy 1928-ig az összes költségeket a politikai község viselte. A kisgyűlés a Somogy- Zalai Lótenyésztő Egyesületnek 200, a hordó- hitelesítők részére 330 P-t szavazott meg. Ebből a balatonfüredi és keszthelyi 50—50, a tapolcai és nagykanizsai 80—80, a zalaegerszegi 70 P-t kap. Jóváhagyták Nagykanizsa határozatait is. A keszthelyi vasútállomás kibővítését már hosszú évek óta tervezik, de a kérdés nem jutott még egy lépéssel sem előbbre. Pedig a viszonyok sürgetően követelik a kibővítést. A község forgalma a fürdő-időszakban egyre emelkedik s a forgalomnak nagyobb része a vasúton bonyolódik le. Tapasztalatok igazolják és illetékes körök is elismerik, hogy a mai állapotok tarthatatlanok. de a mai idők neiti alkalmasak arra, hogy nagyobbszabású tervek legyenek végrehajthatók, hogy végleges megoldás történhessék a dologban. Mindezeknek ellenére is rá kell mutatnunk egy olyan körülményre, amely a megoldást sürgeti. Az állomásépület előtt lévő tér nem alkalmas annak a sok járóműnek befogadására, amelyek ott megfordulnak. Kocsik. autók, autóbuszok a napnak minden percében érkeznek oda, indulnak onnan, gyalogszerrel százan meg százan mennek az állomásra, a szállodába és távoznak onnan és j igazán csak a jószerencsének köszönhető, hogy ' nagyobb szerencsétlenségek még nem történtek ott. Akkora forgalomnak veszélytelen lebonyolítása legalább kétszer akkora területet kívánna. Ott van a Mávaut kocsiparkja is, ami szintén erős megterhelést jelent. A teret azonban bővíteni nem lehet, tehát a végleges megoldás alig vihető keresztül a mai helyen. Egyébként, ha az állomás bővíthető volna ott, ahol van, természetesen olyan mértékben, hogy a község és a fürdő későbbi fejlődésének is megfelelő legyen, akkor nem volna akadálya a részleges bővítésnek. Mivel azonban vannak elgondolások, hogy az állomást a községnek másik részére helyezzék át, de ez ma tényleg kivihetetlen: bele kell nyugodni a mai helyzetbe, vagyis abba, hogy Keszthelynek,nincs olyan vasútállomása, amely jelentőségéhez képest megilletne. A harmadik állomás legyen már Keszthely »fürdővárosé«. Be kell jelenteni a sertésbénulást Művészest a sümegi kegytemplom javára A sümegi Szent Imre-rend házfőnöke, P. Kocsis Ödön fő védnöksége alatt Albert Ferenc világhírű hegedűművész, zeneakadémiai tanár, Bajnok Jenő országoshirű költő, Marton István (operaénekes (Bécs) és Murgács Kálmán országoshirű magyar dal- és zeneszerző estje lesz augusztus 16-án, szombaton fél kilenc órakor a sümegi Csodatevő Szűz Anya kegytemploma javára, a Korona nagytermében. Közreműködnek: Albert Mária énekművésznő, zeneszerző, Almássy Szilárd színművész, Bölcskey Zsuzsika, a Nemzeti Színház tagja, tilmszinésznő, Horváth Borbála előadóművésznő, Szepessy László színművész. Zongorán kísér: Kassay Elemér zongoraművész. Rendezi a Marnitz Zeneműkiadó és llang- versenyrendező Vállalat, Budapest, VIII., József-körűt 37/39. FI G Y E L E IM ! H N N |-o* tt U , H U J < (0 <1-0 ARANY J.U.28 ÉPÍTÉST VÁLLALOK ÉPÜLETFA METSZETT ASZTALOS ÁRU TŰZIFA ÉS SZÉN > > TELEFON 1—69 SZ ÉPÍTKEZÉSI vállalkozó Faanyag, szén- és tüzifariagykereskedő. Kérem a nagyközönség szives pártfogását. Kész női ruhák cs ruhaanyagok, kész férfi Ingek és inganyagok nagy választékban TÓTH SZABÓNÁL. A földművelésügyi miniszter rendeletet adott ki, amely kimondja, hogy a fertőző sertésbénulás is bejelentési kötelezettség alá esik. A rendelet részletesen intézkedik a betegség- megállapításakor szükséges tennivalókról és előírja, bogy a fertőző sertésbénulásra vagy betegségre gyanús sertést köz- vagy magán- fogyasztás céljára levágni csak a helyi állategészségügyi hatóság engedélyével és csak ál- latorvos-húsvizsgáló jelenlétében és vizsgálata mellett szabad. Az ilyen sertéshúst fogyasztásra föltételesen alkalmasnak kell minősíteni, ami '<azt jelenti, hogy a húst főzés vagy párolás, a zsírt pedig olvasztás utján kell fogyasztásra alkalmassá tenni. A levágott sertések egyéb nyerstermékeit (szőrét, ser tej ét, körmét, csontját stb.) is csak félóráig tartó főzés után szabad fölhasználni Vagy forgalomba hozni. A fertőző sertésbénulás sertések ragadós betegsége, amely leggyakrabban a malacokat és süldőket támadja meg. A betegségre legjellemzőbbek a bénulásos tünetek. A széki magyar édesanyák nevében Megható szövegű táviratot kapott az Egyetemi önkéntes Munkaszolgálat főparancsnoksága Székről, Szolnok-Doboka vármegyéből, 'Erdély földjéről. Itt szolgált hat hétig a »Teleki Blanka« önkéntes női munkatábor. így hangzik a távirat szövege: »Községünkben lévő munkatábort kérjük itthagyni. Községünk égő kívánsága ez. Magyar községünk az oláh tengerben ezt ügy hisszük, megérdelmi. Széki magyar édesanyák. » Néhány óráv al a távirat megérkezése után jött az express-ajánlött lehél az EÖM főparancsnokához címezve. Hatvannyolc széki édesanya írta alá ezt a levelet, amelyet az íráshoz nem szokott dolgos kezek szeretete es hálája küldött. »Nem állottunk az érkező leányok elé virágokkal — olvassuk ebben a levélben —, mert népünk bizalmatlan lett mindenkivel szemben. Árván éltünk. Mi csak néztük őket, ezeket a munkatáboros leányokat s arra gondoltunk, vájjon mit akarnak? És ahogy teltek a napok, úgy éreztük napról-napra mind jobban és jobban, hogy ők valóban közénk jöttek. Nemcsak megjelentek közöttünk, hanem beléptek családi hajlékainkba, reszt kértek maguknak a mindennapi életünkből és velünk együtt dolgozva, lángoló magyar érzést loptak a szívünkbe. Mert bizony a 22 évi rabság alatt alaposan elaléltak a magyar szívek az oláh tenger közepén. Úgy érezzük, az Isten küldte hozzánk ezeket a munkatáboros leányokat, akik velünk együtt dolgoztak és az életünket gazdagították meg. Nem tudunk szavakat találni annak kifejezésére, hogy mit jelentett' számunkra ez a munka. .. És most visszafojtott könnyekkel magunk elé meredünk, hát lehetséges, hogy ez a munkatábor ne legyen itt közöttünk? Kérjük a Nagy-méltóságú Főparancsnok urat, kegyeskedjék községünkben hagyni a munkatábort« . . . A női munkatáborok azonban elköltözködtek, mert sok-sok száz magyar falú hívja sebeivel, fájdalmával a gyógyító kezű munka- szolgálatosokat. A »Kanizsay Dorottya« tábor Kistoronyáról Imregre, a »Lórántffy Zsuzsanna« Karosáról Tiszakarádra, az »Emese« Magyarbélről Óhajba, a »Dobó Katica« Csúzról Nagysurányba, a »Sarolt« Szépkenyerűszent- mártonról Galgóra, a »Szilágyi Erzsébet« No- szolyból Somkerékre, a »Gizella« .lánokról Jászómindszentre, va »Bozgonyi Cecilia« Ma- gyardécséről Felőrre, a »Teleld Blanka« Székiről Kérőre, a »Zrínyi Ilona« munkatábor pedig Ördöngősfüzesről Nagyiklódra költözött áu zött át. / Az áldásos munkát itt folytatják tovább a hajadonok s a megsegített nép áldó imája bizonyítja, hogy szükség van rájuk és itt az ideje, hogy valamennyi értelmiségi hajadon a kötelező munkaszolgálat bevezetésével eljuthasson a magyar falvak szegény elhagyott magyarjaihoz. GARANTÁLTAN SZÍNTARTÓ NEMZETI ZÁSZLÓK kaphatók a Schütz Áruházban,
