Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)

1941-07-05 / 151. szám

W% i-' szagos vonalon és magaslaton harcol itt és íennebb országos erő tény ezők közbe­vetésével a Muraköz egyházi hovatarto­zása és az ottani magyarság megerősítése ügyében. Deák úgyis, mint a vármegye, ele úgy­is, mint a nemzet vezére, a xPesti Nap­lóban, Tarányi Józsefhez (1860) írt le­velében és tárgyalásaiban Muraköz or­szágos mentoraként szerepel. Ö ugyan nagyon messzire elment a magyar-nor- vát közjogi alaptörvények tárgyalásai­ban, de Muraköz hovatartozását soha vi­tássá tenni nem engedte. És fennen hir­dette 1860. december 30-án: »Muraközt Magyarország és Zala vármegye bizo­nyosan vissza fogja kapni«. (Levele Ta­rányi Józsefhez). Ekkor Í3, máskor is Mu­raközt elsősorban országos szemszögből nézte. Mindhármukból az ezerév történelmi joga szólott Muraközzel kapcsolatban. Történelmi jog. 896 óta magyar volt ez a föld; az ab­szolutizmus idején a 10 éves horvát és Trianon után a 23 éves jugoszláv birtok­lás együtt 33 év az 1045 "evvel szemben múló epizód. Határvédelem. Komoly határvonalakra rendezkedjünk be! Az elmúlt negyedszázad alatt ellen­ségtől 4 oldalon övezett nyitott ház volt a szomorú Csonka-Magyarország. Szőreg- nél és Rédicsnél a libaőrző magyar kis­lány libái nem vettek észre a fűben futó demarkációt és magyar kislány pi­ros vére festette azt láthatóvá. A Mura nem határ, nyaranta átgázolható. A Dráva komoly határ. A Mura mellett nincs em- bererdő, tömött embersöv ény, megette az egyke, a Dráva mellett 8—10 gyermekes családok élnek, évszázados Zrinyi-kato- nák. Zalának egyetlen honvédelmi övezete a Muraköz. Van hosszú természetes határ, élet és vitézi hajlam. Alig kerestek elő sietőb- ben valamit a ládákból, mint a magyar viíézségi érmeket, álig várnak valamit inkább, mint a vitézzé avatást. Vitathatatlan tehát a történelmi jog, a katonai, halárvédelmi, hozzá a gaz­dasági, néprajzi, külön muraközi nyelv és művelődési stb. szempont. ~Ezek mind régi indokok. De a mi érveink nemcsak pergame­nekben élnek, be vannak írva a derék v allásos, szorgalmas és családszerető nép szívébe és lelkiségébe. 1910-ben a 90.000 lakosból 9.000 a magyar és még 22577 (25 százalék) a magvarul beszélő. Muraköz hűsége. A Muraköz magyar, mert magyarul Anyarozsot, körisbogarat és minden más gyógynövényt, olajos magvakat, borkövet a legmagasabb napiáron vásárol Dr. MIKLÓ S gyógynövény nagykereskedés Budapest, Vilmos Császár-nt 6. Tel,380 577 érez. 1941. április 27-én 4.000 katona- korú férfia faluja táblája alatt vonult fel Csáktornyára magyar zászlók alatt és ahogy világháborús 20-as honvédek es 48-as gyalogosok vezetése alatt har­sogva proklamálták, hogy Muraköz ma­gyar és ahogy a Zrinyi-emlék felé tán­colva zárt menetben fölvonultak és egy öreg muraközi elmondta nercem: Azé^t jöttünk, hogy fölemeljük ezt a nagy di­csőséget — ezt én életem egyik legna­gyobb élményeként őrzöm. Május 11-én 10.000 ember ünnepel magyar zászlók alatt Perlakon. A június 18-i ünnepsé­gen 17.000 ember vett részt és csakúgy pompázott ott a magyar ruha Csáktor­nyán. És ezek mind fényképekkel igazolhatók, és igazoltak. A minap visszakerült Stridó- vidék 7.000 lakosából 4.800, 16 éven fe­lüli tett hitet Magyarország mellett és az a bíró, aki 16 hónapot ült a jugoszláv urálom alatt, házról-házra járt, hogy ju­goszláv és német viták után most vagy soha, vissza Magyarországhoz. Muraköz most is a régi; 1860-ban ál­lapította meg róla Deák: buzgón és in­gadozás nélkül akar Magyarországhoz tar­tozni. Magyarország tényei. És Magyarország? Megjelent a nagyhé­ten miniszterelnöki ellenjegyzéssel a kor­mányzói kiáltvány: Előre délen a szent- istváni ha! árokig*. A déli szentisváni ha­tár a Dráva, a Muraköz ideát van. Az is tudott dolog, hogy aki ellenjegyezte a kiáltványt, az ma Magyarország kül­ügyminisztere. A honvédeken és egyebeken kívül megjelent a Nemzeti Bank, az OTI, a vi­tézi szék, a Hangya, az Országos Front­harcos Szövetség. Bevonult Magyarország, Szóval .megint csak országos ügy lett a Muraköz. És kialakult Muraköz népének ama meggyőződése, hogy Magyarország ekkora és ily komoly apparátussal komoly célért komoly jogok érvényesítéséért je­lent meg a Muraközben, Mit nem lehet? És mit lehet most, mit pem lehet? Nem lehetne pl. cserélni, sem formulázni: 1. A visszakerült Székelyföldön a bécsi vo­nal magyar oldalán van egy erősen meg- oláhosodott község, Bereczk. Az oláh vonalon van 3 szép tiszta székely íaiu. Lentjártában szegény Teleki Pálnak mondják a nyerni akard magyar urak: istáljuk, cseréljük el őket! Teleki aztíe- leli: »Nem lehet! Ami már az envém, azt nem adom,. Ami még^. nincs Jlt\ azt kivárom.« Ez a Teleki-testamentum nem­zetnek és kormánynak, érvényes, műidén világtájon, Délnyugaton is. fi. Formulával, amely a lemondás bor­zalmas tényét álcázza, ne ámítsuk magun­kat. Már a zágrábi iurisdictio mellett is azt mondotta Padányi Bíró Marton: kígyó van a bokorban; de, ha sem iuris­dictio, sem főhatalom, akkor csak jeru- zsálemi vagy halicsi jogcím maradna a magyarnak. A barátszerzés útján. Mi elismerjük, hogy a nemzetnek ba­rátokat szerezni felette hasznos es bölcs, de, mert a jól rendezett szeretet ma­gunknál kezdődik, a barátságnak a ha­lála és nem a megszövése lenne, lia^ a magunk .ezeréves jogait, a jövőt biztosító komoly határt és erkölcsi kötelezetlse- geinket gyengítenők. A barátság, még, ha századok állanak is mögötte, műlantló; de a nemzet jövendőjének és hirtokailo­ZALAMEG¥EI ÚJSÁG 1941. július 5. ******************************* Hiányának meg kell maradnia. Ez a nemzet ezer éve járja a maga útját és Dél felé 800 éve az áldozatos barátság útját. Bizonyság rá a magyar- horvát közös alaptörvény, az 1868-ikXXX t. c. Hozzájárultunk a nagymérvű önkor­mányzathoz, amelynek mása a világon azóta sincs sem nyelv, sem lobogó tekin­tetében. A tehervisélés'ben figyelmesek v oltunk és amikor a v állalt teher is felsza­porodott, 1880-ban ezt a hátralékot tör­vényileg és teljesen töröltük. Visszakerül­te esetére odaígértük a határőrvidéket és Dalmáciát. Átadtunk vármegyéket. 1 ettük ezt az unió érdekében. A 23 év alatt mindkét nép sokat tapasztalt; és összeomlott a jugoszláv biroda'om^ Gyűjtsük gyógynövényt Nemcsak a bevételét, hanem a haza érdekét is szolgáljuk a vadon tér- mő gyógynövéuyek begyűjtésével. Mindenki házatája gyógynövény telep, amit ha nem gyűjtünk be gaz, ha begyűjtünk akkor pedig drága közérdekű árut képez. Jelenleg gyűjtendő! Papsajt, útifű, kigyónyelvü fű, szagos müge, bodzavirág, pipacsvirág, pünkös­dirózsaszirom, búzavirág, kőrisbogár, konyhakömény stb., mely cikkeket állandóan vásárol; ,JMENTHA“gyógyiőYéaybeválíó Zalaegerszeg, Kossuth L. utca 62. Cégt. Pass István, Zalaszentgyörgy.

Next

/
Thumbnails
Contents