Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)

1941-08-09 / 181. szám

2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1941. augusztus 9. Egy hét múlva készen lesz a szivattyú aknába. Az eternit csövet vascsőbe helyezik. A kút, mint közműhöz illik, megfe­lelő környezetet nyer és így díszére is válik az utcának. Zalaegerszegen az első mélyforrásu közkút A kettőn kívül még kettőnek fúrását tervezik Zalaegerszeg ivóviz-ellátásának kérdése hosszú idő óta foglalkoztatja a város veze­tőségét és közvéleményét. A megoldást ter­mészetesen mindenki a vízvezeték létesítésé­ben látta és látja. Történtek is erre vonatko­zóan már költséges előkészületek, de kivitelre sor nem kerülhetett és ki tudja, mikor aján­dékozhatja meg a város önmagát vízvezetékkel és csatornahálózattal. a szivettyuakna, a tulajdonldépeni kút, ahonnan kerékhajtással kapható a viz. A két akna ösz- szekötő csövét olyan mélységben helyezik el, hogy a legerősebb fagy ellen is védett lesz. A viz a mélységből kivül 12, belül 10 cm. átmérőjű eternit csövön át kerül szívó-nyo­mó dugattyús működése révén a tároló, majd — A 70 literes percenkénti vízszolgálta­tás óránkint 4200, naponkint 100.800 liternek, vagyis 1008 hektoliternek, illetően közel 101 köbméternek felel meg. Az Apponyi utca tehát, amely annyira nélkülözi a jó ivóvizet, rövidesen kifogástalan ívizhez jut a Kisfaludy utca nyugati szakaszával együtt. Számítani lehet arra is, hogy legké­sőbb szeptember első felében elkészül a má­sodik kút is az új városháza előtt. Értesülésünk szerint még két közutnak fúrását vették terv­be. Az egyik a Berzsenyi és Biró Márton utca sarkán, a másik pedig Ólában létesül. Ha ez a terv sikerül négy jó közkút ja les^ a városnak, ami a közegészségügy szempont­jából nagyon fontos: bár lehetne még néhá­nyat furatni. Bokros Bálint legutóbb Veszprémmegyé- nek több községében fúrt kutat. Egyik helyen 90 métereset, ahol 50 méter kőrétegben dol­gozott a fúró. A súlyos helyzetben egy picike kis javu­lás áll most be a két mélyfúrású közkút léte­sítésével. Lesz a városban legalább két kút, amely kifogástalan ivóvízzel szolgál. Az Apponyi utcai mélyfúrású kútnak el kellett volna készülnie már áprilisban, s nyom­ban utána az új városháza ellőtinek is, de a rendkívüli viszonyok pár hónapi eltolódást eredményeztek. A fúráshoz csak július 4-én kezdhették, de két napi munka után szünet állott be, mert a kutfúrómestert, Bokros Bá­lint szentgáli vállalkozót fegyvergyakorlatra hívták be. Nyolc nappal ezelőtt szabadságol­ták és így most már egy hét óta ismét folynak la fúrási munkálj s ha valami közbe nem jön, a jövő héten be is végeződnek. A hónap második felében tehát már rendelkezésre áll az Apponyi utcai közkút. A munkálatokat Bokros Bálint személye­sen vezeti, s így azok teljes szakszerűséggel haladnak a befejezés felé. Az eddigi ered­ményekről a kutmester a következőket mon­dotta: — A város egész területén a föld felső rétege mintegy 9 méter mélységben teljesen áteresztős. .Ebben a rétegben tehát nem nyer­hető egészséges ivóvíz ,mert a leszürődő szer­ves anyagok bomlanak és megfertőzik a ta­lajt. A fúrási munkálatok során öt réteget tör­tek át. Az első réteg 3.80 méterig sárga agya­gos homok, 3.80—5.50-íg homokos agyag, 5.50 9.20-ig durva homok, 9.20—14.30-ig kemény kék agyag, teljesen záróréteg, 14.30—23.50-ig szürke homok, vizvezető réteg, amelyből ki­tűnő viz kapható. Ennek a szivattyúzása van most folyamatban. Az Országos Közegészség- ügyi Intézet vegyésze megvizsgálta a vizet és azt kifogástalannak találta. Innen percenkint 70 liter viz nyerhető, tehát bőségesen elegendő a környék szükségletének fedezésére sőt utcaöntözésre és tűzoltási célokra is. Még egy méterrel lejebb fúrnak s azután meg­kezdik a kút felszerelését. A fúrás helyén táro­ló aknát létesítenek, amelyet úgy elzárnak hogy oda felülről semmi sem kerülhet. A tá­roló aknától északra 5 méternyire lelsz Kultuszminiszteri rendelet- az iskolai anyakönyvbe való bejegyzésről A kultuszminiszter rendeletet adott ki az iskolai anyakönyvbe való bejegyzés szabályo­zásáról. A visszacsatolt területen az idegen ura­lom alatt vezetett állami anyakönyvekben el­ferdített családi és utónevek írásmódja tekin­tetében a miniszter felhívja az iskolai ható­ságok figyelmét a nemrég kiadott belügymi­niszteri rendeletre, amely a következőként ren­delkezik: »A visszacsatolt területeken az ide- gen.uralmn alatt vezetett idegen állami anya­könyvben idegen nyelvén teljesített bejegy­zés alapján kiállított anyakönyvi kivonatba az idegen családi nevet a bejegyzéssel teljesen egyező alakban kell beírni. Ha azonban a csa­ládi nevet a jogszerű használatának megfe­lelően jegyezték ugyan be, de annak alakja, írásmódja a magyar kiejtésnek nem felel meg, a kivonatban a családnevet a magyar kiejtés­nek megfelelően kell feltüntetni. Ha a visszacsatolt területeken vezetett ál­lami születési anyakönyvbe a gyermek utó­nevéül, vagy az ott vezetett állami házassági anyakönyvbe a házasuló utónevéül az idegen uralom ideje alatt olyan idegen eredetű utó­nevet jegyeztek be, amelynek a magyar nyelv­ben nincsen megfelelő alakja és a bejegyzett utónév viselése a nemzeti érzést, vagy az utó­név viselőjének érdekét sérti, úgy a név ma­gyar utónév re változtatható. Az utónév uj meg­változtatását az anyakönyvi közvetlen felügyelő hatóság kérelemre engedi meg. Az iskolai ha­tóság, ha a fentiek szerint ki nem igazított nevet tartalmazó anyakönyvi kivonat került elé, a szülőt figyelmeztetheti arra, hogy a gyermek családi és utónevének helyesbítését az anyakönyvi hivatalban kérheti.« Az élősertés árának meg­állapítása Zalaegerszegen A polgármester közhírré teszi, hogy az Árellenőrzés Országos Kormánybiztosa 12.000/ 1941. Á.K. számú rendeletével a legalább 12 órát koplaltatott élősertésekért hizlaló gazda­ságokban történő átvétel esetén kifizethető legmagasabb termelői árakat a következőkben állapította meg: a. ) Legalább 155 kg. súlyú, fiatal, (leg­feljebb 2 éves) tenyésztésbe nem fogott, I. rendű jól hízott sertés 174 f. élősúly kg. b. ) legalább 140 kg. súlyú, fiatal, (leg­feljebb 18 hónapos) vagy legalább 148 kg. súlyú (legfeljebb 2 éves) tenyésztésbe nem fogott I. rendű, jól hízott sertés 170 f. c. ) legalább ilO kg. súlyú fiatal jól hízott sertés és az I. rendű sonkasüldő 166 L, d. ) legalább 170 kg. súlyú hízott sertés korra való tekintet nélkül 162 f. e. ) legalább 100 kg. súlyú, fiatal, közép- minőségű szedettsertés 164 f. f. ) 170 kg-nál kisebb súlyú, vágósertés, korra való tekintet nélkül 154 f. élősúly kg. tA 170 kg., vagy ennél nehezebb, fiatal, (legfeljebb 2 éves) tenyésztésbe nem fogott, I. rendű, jól hízott sertésért élősúly kg-on- ként az a.) alatt megállapított árnál legfeljebb 4 fillérrel magasabb ár fizethető ki. Vásártéren, vagy a vevőhöz, illetv e vasútra szállítva történő eladás esetén, a szállítás tény­leges költsége, kg-onként azokban legfeljebb 2 fillér, a fentiek szerint a hizlaló gazdasá­gokban történő átadás esetén érvényes leg­magasabb árhoz az átadás helyén mért súly, után hozzászámítható. A fentebb közölt legmagasabb árakat csu­pán olyan sertésekért szabad felszámítani és kifizetni, amelyek súly és minőség szempont­jából a fentirt a)—f) pont alatt megálla­pított követelményeknek megfelelnek. Minő­ségben az a)—f) pont (alatt előirt köve­telményeknek megfelelő sertésekért a meg­állapított legmagasabb ár legfeljebb 10 kg-al kisebb súly esetén is kifizethető, azonban csak akkor, ha ezek a könnyebb sertések ugyan­olyan minőségű, de az előírtnál nagyobb sú­lyú sertésekkel együtt kerülnek eladásra és az egyszerre értékesített sertések átlagsulya a fen­ti a)—f) pontokban előirt súlyt eléri. 35 kg-nál nehezebb, de legfeljebb 75 kg. súlyú, egészséges, orbánc ellen beoltott, szi- multúnozott, fiatal, (legfeljebb I éves) sovány sertésekért felszámítható legmagasabb ár, helyt

Next

/
Thumbnails
Contents