Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)

1941-08-09 / 181. szám

ZALA MEG VEI UJSÁ^ 1941. augusztus 9. 3. eladó gazdaság, vagy vidéki állatvásár 1.90 P fcg-kénl. Ezen áron túlmenően semmiféle ke­reskedői ártöbblet nem számítható. A sovány­sertések vásárlásának lebonyolításával foglal­kozó kereskedők megbízójuk terhére legfel­jebb 1 o/0 közvetítői díjat számíthatnak fel. A 75 kg-nál nehezebb sovány sertésekért a fentebb megállapított élősertésekre vonat­kozó termelői ár fizetendő ki. Az árkormánybiztosi rendeletben megálla­pított, most közzétett magasabb élősertésárak — súlyegységre vonatkoztatva — a mérlegelés nélkül (úgynevezett szemre) történő vételnél sent fizethetők ki. Levél Göcsejből Szíveskedjék megengedni, hogy július 23- án és 31-én, továbbá augusztus 2-án a Zala- megyei Újságban megjelent Göcsejjel foglal­kozó cikkekhez mint vérbeli göcsejiek hoz­zászóljunk. Göcsejnek nemcsak a Zalatárnok, Nova/ felé eső része, hanem az eldugott és elkerült Szegek világa is szép és kies. Sőt azt hisz- szük, hogy az igazi Göcsej talán épen ez a rész. Sajnos ez a legeíhagyottabb és Iegelfele- dettebb is. Itt van például Kustánszeg kb. 1000 lakosú falu, amelynek lakói szeptem­bertől májusig nem igen tudnak kijönni a falujukból, mert akkora a sár, hogy onnan csak az jön ki, akit kénytelenek kivinni. Itt történt meg, hogy a halottat napokig nem le­hetett eltemetni, mert a pap még temetni sem tudott az uttalan utakon hozzájuk eljut­ni. Annál kevésbé tudják a beteget kór­házba szállítani, ha arra szükség van. Ugyanez a helyzet Milejben, Rózsásszegen, Németfaluban stb. Igaz, hogy ígéretet több ut megcsinálására megkapta a nép, meg né­hol a földmunkát is megkezdték, de ez csak arra jó, 'hogy még jobban elijessze a faluból kikivánkozó göcsejieket. Egy rendes bazaltul már keresztülszalad ugyan Csonkahegyhát, Pajzsszeg, Szilvágy vo­nalán, amelyiken naponta többször is végig­fut egy pótkocsival megtoldott teherautó és vi szí a fát a Szegekből, hogy a szegény gö­cseji sáros magyart még jobban elkeserítse, hogy neki az egész évre kiutalt csizmatalpat egyetlen úttal el kell koptatni, ha Zalaeger­szegre be akar menni. Nem beszélve arról, hogy aki nem képes gyalog megtenni- a 20 km. hosszú ut3t, annak az ut Zalaegerszegig annyiba kerül, mint Zalaegerszegtől úgy Ceg­lédig. A postáról ne is beszéljünk, mert az csak 3—4 nap múlva érkezik meg. Megtörtént már, hogy mire az idézést kézbesítették, a tár­gyalás már el is múlt. Mennyivel egyszerűbb a olna, ha a teher­autó mellett egy autóbusz is megindulna ezen az útvonalon is. Azt hisszük, nem is lett volna nehézség, ha az új alsólendvai járatot rajtunk keresztül vezetik. Ha a pótkocsis teherautót elbírja az ut, talán azt is elbírta volna. Már be is járta az utat egy kocsi, és Ígéret is volt, hogy megkapjuk, de megmaradt az ígéret csak, hogy felhívja a göcseji nép figyelmét jogos igényeire és az elkeseredést még in­kább növelje. Ez a járat az augusztus 2-án megjelent cikk szerint nagyon hozzá járult volna az ide­genforgalomhoz is, hiszen nemcsak a Kan­diké, de a többi rész is valóban vadregényes és igy feltárult volna a magyar föld egy rejtett szépsége. Egyben talán emelt volna a földhözragadt göcseji népen is. A Szegek világában élő, világtól elzárt göcseji magyarok nevében kérjük ennek a levélnek közzétételét Mélyen Tisztelt Szerkesz­tő Úrtól két magyar a Szegekről. 1812 1941 Amikor Napoleon példája nem találó... magyar-rekord van kis üveg is. HHnBBHBQiiHnnnnf len állapította meg, hog\ regimentje a fe­lére zsugorodott össze. Állandóan harci készültségben meneteltek. Ez a veszteségeket még inkább növelte. Ál­lomáshelyükön az első napokban a csapatok között alig lehetett rendet tartani. A kozákok lehetetlenné tették, hogy elfoglalt állásaikat elhagyhassák. A lovak vasalatíanul álltak, ai felszerelésben óriási hiányok mutatkoztak. Mi­vel bizonyos dolgokról előre nem gondoskod­tak, életfontosságú cikkekben is nélkülözniük kellett. Már tíz nappal Vitebskbe érkezésük után 10—12 mérföld távolságról kellett a lovak szá-< mára takarmányt szállítaniuk. A lakosság, ahol el nem menekült, minde­nütt fegyverrel állt ellen. Szállítóeszközök tel­jesen hiányoztak. Élelmiszerszállításra asá amúgy is nagyon fáradt lovakat kellett beállí­taniuk és a legénységgel együtt ama nagy] veszélynek kitenniök, hogy a kozákok fogsá­gába kerülnek, vagy a lakosság támadásával találkoznak, ami gyakran meg is történt. < Mindezen tények azt mutatják, hogy Na­poleon már a határon harcra akarta kénysze­ríteni az oroszokat. Barclai-de-Tolly orosz had­seregparancsnok azonban mindaddig megaka­dályozta, amig a francia hadak mélyen benn nem jártak Oroszországban. Jelenleg egy ha­sonló visszavonulás teljesen lehetetlen,- mert a megsemmisítő csaták közvetlenül a határon megkezdődtek és a szovjetsereg hátrálását újabb és ujabh megsemmisítő ütközetek kí­sérik. Ami megelőzte... A hét elején a horvát tömeg támadott és amint megírtuk, megbánta. De valami ezt már megelőzte. A Muraközből Perlakottoknál körülbelül 60 egyén átment fáért az átelle­nes szigetre, ahol sem magyar, sem horvát katonaság nem állomásozott. Álig érkeztek meg usztasák jöttek át csónakokon, a gyanútlan, békés embereket megtámadták és bántalmaz­ták. Két nap múlva folytatták a fahidavatáson. A többit ismerjük. .. 1918-ban a keleti fronton lévő nyolcadik i és tizedik német hadosztály lényegesebb vesz­teség nélkül tért vissza hazájába. Egyes köte­lékeknek egészen a Fekete-tenger mellől kel­lett visszavonulniok. Teljesítményük valóban dicséretet érdemel. __ _ Kü lönösen a negyedik bajor lovasbrigád tanúsított kiváló magatartást, amely Taurien kormányzóságban állomásozott és az Ukraj­nában uralkodó zűrzavaron hősies bátorsággal küzdötte magát keresztül. A német háború- és hadseregtörténetku- tató intézet rámutat, hogy a német kötelékek és szabadcsapatok háború utáni küzdelme es a 2000 km. hosszú visszavonulási ut az éghaj­lat viszontagságai miatt majdnem teljesen ki­látástalannak tűnt fel. Ehhez járult még, hogy a ruházat hiányos, a köpeny vékony, a tyű hideg, és a fehérnemű nem volt kielégítő. A csapatoknak a 2000 km-es utat gyalog kel­lett megtenniök. Visszavonulásuk tehát nehezebb volt, mint Napóleoné 1812-ben. Ha azonban ez a vissza­vonulás már akkor is megtörténhetett es mond hatni eredményesen történhetett meg, akkor Németországnak 1941-ben egyáltalán nem kell tartania Napoleon katasztrófájától. Jelenleg ez az értelme az angol—szovjet propagandának. 1941-ben azonban teljesen má­sok a körülmények, mint 1812-ben. Napoleon nemcsak visszavonulásakor kö­vetett el hibákat, mert már felvonulásakor is előre kellett volna látnia, milyen esetleges Kétségbevonhatatlan tanú ezzel kapcsolat­ban a császár főistállómestere, Caulaincourt generális, akinek emlékiratait pár évvel eze­lőtt Németországban is kiadták. Caulaincourt vázolja a moszkvai felvonulást és többek kö­zött ezt írja: »Ä császár és a nápolyi király azt gon­dolták li, hogy napi 10—12 mérföldes me­netelés után minden pillanatban az ellenség­re kell támadniok. Állandóan a következő napra várt eredménybe vetett hit lassankint beláttatta velük, milyen veszteségekkel jár ez az állandó erőltetett menetelés. A veszteségek megvizsgálása után rémüU FIGYELEM! «-u M N ‘2: * SS 'm u 3 m m O Q H ÉPÍTÉST VÁLLALOK EPULETFA METSZETT ASZTALOS ÁRU TŰZIFA ÉS SZÉN TELEFON 1 —69 SZ építkezési vállalkozó Faanyag, szén- és tiizifanagykereskedő. Kérem a nagyközönség szives pártfogását. LÁTOGASSA A BŐDEY VENDÉGLŐT, SÓRKERTET- Előzékeny kiszolgálás, árai szo- lidak. Szives pártfogást kér Bődey Gyula ven­déglős, Kossuth Lajos utca 29, Telefon 378.

Next

/
Thumbnails
Contents