Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)
1941-07-31 / 173. szám
XXIV. évfolyam. 173. szám- ÁRA 8 FILLÉR 1911 július 31. CSÜTÖRTÖK.-vie^jeiemk iicLkOAUci|jv>iiK.cni uöiutau. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : HERBOLY FERENC Előfizetés: egy hóra 1.50, negyedévre á B Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368« A német-tőrök jóviszonyt nem zavarhatja meg a moszkvai ármánykodás Szófia, julius 30. (NST.) A német-török jóviszony megzavarására irányuló moszkvai kísérlettel szemben a szófiai rádió szóvivője kijelentette, hogy nemcsak a hivatalos német nyilatkozat cáfolja meg ezeket az ármánykodásokat, hanem a két ország jóviszonyának számos kézzelfogható példája, különösen gazdasági té ren. Ezenkívül a török államférfiaknak a német sajtóban olvasható barátságos méltatása is bizonyítja, hogy milyen jó a politikai viszony is a két ország között. Egyetlen repülőtéren húsz szovjetgépef pusztítottak el a németek Berlin, julius 30. Mint a Német Távirati Irodával közük, a német légi haderő julius 29 éri a keleti arcvonalon szovjet vasútvonalak, közlekedési csomópontok és repülőterek ellen intézett sorozatos támadásokkal támogatta a hadsereg hadműveleteit. Sok vasútvonalat telitalálatokkal szétromboltak. Repülőterek ellen végrehajtott bombatámadások során csupán az egyik repülőtéren húsz, földön álló szovjetgépet pusztítottak el, sok más gépet súlyosan megrongáltak. (MTI) — o — együtt: közvetlen kapcsolatba jutna Zalaegerszeggel. Baj, — bár csak múló baj — ezen a vidéken az is, hogy a nagykanizsa—muraszombati autóbuszjáratot nem használhatják a nagykanizsa—letenyei viszonylatban* mert ezen a sza- keszon magánvállalatnak van engedélye autó- buszjáratra. ügy tudjuk, hogy az engedély csak az év végéig tart, de azért mégis csak kellemetlen ez a vidékre. Másik hiba az, hogy Zalabaksa és Csesztreg, ez a két fejlődésre képes község kívül esik úgy a vasúti, mint az autóbuszközlekedésen. Lentit megközeüteniök költséges, már pedig megérdemelnének legalább egy autóbuszjáratot, amely Zalaegerszeggel hozná a népes és gazdag vidéket közvetlen összeköítetésbe. A Nagykapornak felé és az azon át való autóbuszközfekeüésl is be kellene vezetni, mert ezzel is nagy vidéknek adnának lehetőséget egyrészt a megyeszékhellyel, másrészt tábolabbi helyekkel való kapcsolatra. Ha egyelőre több nem is történnék, mint az itt emiltett hiányok pótlása, már akkor is annyira megjavulnának a megye nyugati és délnyugati vidékeinek közlekedési viszonyai, hogy hosszú ideig nem merülne föl panasz ezen a téren. Aránylag csekély költséggel nagy kérdések nyernének megoldást, épen ezért várjuk a vármegye vezetőségétől, hogy a hiányok pótlása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket. Tudjuk jól, hogy a hiányok már eddig pótlást nyertek volna, ha más események közbe nem jönnek, de, mivel ezek a pótlások is sürgősek, azért tartjuk azokat napirenden. Néhány autóbuszjárat bevezetésével lényegesen megjavulnának vármegyénk közlekedési viszonyai Letenyét közvetlen kapcsolatba kell hozni Zaiaeperszeggei Vármegyénk közlekedési viszonyai különösen a nyugati és délnyugati részeken még nagyon sok javításra szorulnak és ezeket a javításokat mihamar eszközölni is kell, hogy a megye ösz- szes vidékei könnyűszerrel kapcsolódhassanak be a nagy forgalomba. Fontos az is, hogy a megyeszékhely legyen minden irányból kényelmesen megközelíthető. És, ha figyelembe vesz- szűk a jelenlegi helyzetet, azt mondhatjuk, hogy nem is kerülne nagy megerőltetésbe néhány hiányt pótolni. Lássuk csak: A visszatért területek egy részével, Alsólendva vidékével két irányból is nyitottak közlekedési lehetőséget: bevezették Zalaegerszegről és Nagykanizsáról az autóbuszjáratot. A nagykanizsa — alsólendvai járat elvezet Alsólendván túl Mura szombatig, tehát végig az egész alsólendvai járáson. De itt nem gondoltak arra, amiről egyébként már olyan gyakran esett szó: Lete- nyének és vidékének Zalaegerszeggel való ösz- szeköttetésére. A Muravidék könnyen megközelítheti Nagykanizsát és Alsólendvát, de nem érheti el a megyeszékhelyt. Már pedig a leíe • nyevidéki embernek több dolga akad Zalaegerszegen, mint Alsólendván. Nagykanizsához gazdasági és igazságszolgáltatási tekintetben szorosan kapcsolódik a vidék de a megye- székhelyhez is sok érdek fűzi. És a megyeszékhelyi csak körülményesen és drágán közelíthetik meg. Nem kellene itt más, csak egy 6 kilométeres autóbuszjárat Borsfától a nagykanizsa—letenyei or» szágutlg illetőleg 8 km hosszúságban Becsehelyig. A Zalaegerszeg—lispeszeutadorjáni autóbusz- járat ugyanis Borsfán át visz; ott kanyarodik el Lispe irányában. Ha ez a 8 km es ut autó- j buszjáratot kapna, Letenye és vidéke elérné j azt, amit oly rég óhajt a megyeszékhellyel ! Vámőrlési és vámdarálási dijak megállapítása A polgármester közhírré teszi, hogy a búza kétszeres és rozs vámőrlési és vámdarálási dijak újabb megállapítása tárgyában az m. kir. minisztérium 5510 — 1941. M. E. sz. rendeletével a következőképen intézkedett: A gabona vámőrlésével vagy darálásával foglalkozó bármilyen hajtóerejü vagy berendezésű malom részéről az őrlés végett bevitt, időszerűen százaz, tisztított és koptatott, gyom- magmentes gabonanemüeknél (búza, rozs, kétszeres) a gabonában szedhető dij nem haladhatja meg: a) vámCrlés búzánál, rozsnál és kétszeresnél egységesen tiz, poriás címén kettő, összesen tizenkettő százalékot. b) darálás esetén a malomba vagy darálóba bevitt, tisztitatlan mennyiség után nyolc, poriás címén egy, összesen kilenc százalékot. 2. §• | Az őrlési (darálási) díjon és a porlási szá- | zalékon felül a gabona őrléséért (darálásáért) az őröltető (daráitató) féllel szemben bármilyen más díjazásnak (szitapénz, fuvarköltség stb.) felszámítása vagy szolgáltatás kikötése tilos. 3- § Az l.§*nak az őrlési dij és a porlási százalékra vonatkozó rendelkezéseit az 1.500 — 1937. P. M sz. rendelet 9. § ában irt cseretelepeken is alkalmazni kell. Az őrleménynek a cseretelepen gabonáért való kicserélésénél tisztítás, illetőleg, gyommagvak címén levonásnak helye nincs.
