Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)
1941-07-26 / 169. szám
2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1941. július 26. Három hatalmas történelmi munkával ajándékozta meg Erdélyi László dr. a szegedi egyetem volt rektora a tudományos világot Egy mellőzött forrásmunkát emelt méltó helyére A múlt év szeptember 25-én a zaiavári bencés apátság zalaapáti székházában felkerestem a nyugalmi éveit ott töltő Erdélyi László dr. ny. egyetemi tanárt, a nagy történettudós, aki huszonhét éven át volt a kolozsvári, majd szegedi Ferenc József tudományegyetemen a imüvelödéstörténelem nyilvános rendes tanára, két ízben dékánja, pro-, rektora, 1936—37-ben rektora, hogy érdeklődjem tudományos munkálkodása felől. Tudtam ugyanis, hogy nagyszabású történelmi munkán dolgozik, mert nem engedi őt pihenni iudományszeretete, a kutatásnak, a homályos kérdések tisztázásának vágya. Érdeklődésemre a nagy tudós • szíves voll foglalja méltó helyét a legkomolyabb és leghitelesebb források közölt. A két míí akkor került nyomtatás alá, amikor a Ferenc Józoef tudományegye Lom): nek Kolozsvárra való visszaköUözése folyamatban volt és így technikai okok késleltették a nyomtatást. Ezt az időt Erdélyi László dr. arra használta föl. hogy megírta harmadik művét: »ütvén Historikus Szentistváni Emlékművei.: címmel. Erre nézve megjegyzi a tudós szerző, hogy épen ölvén éves történettudományi munkássága és doktori esküje, meg a harminc éve lelett egyetemi tanári esküje kötelezik szaktudománya művelésére. Ennek bőséges és kikristályosodott tapasztalatai késztették és képesítették arra, hogy a magyar történetírás modern tetőpontján bemutatója legyen a szentistváni történeti emlékkiállításnak s elvégezze itt az összhangolást, amelyet Serédi bíbornok óhajtott és Szekfű már előre megérzett. Sok, eddig homályos kérdést tisztáz a szerző ebben a művében, amely joggal sorakozik a többi mellé. Félszázados tudomáiryos munkálkodás után tehát három nagyértékű művél ajándékozza meg Erdélyi László dr. a történelmi irodalmat. Több oldalról kapott már elismerést a munkáiért, olyan helyekről, amelyek hivatottak a bírálatra. Én pedig szerencsésnek érzem magam, hogy Szereimről szóló műveiről elsőnek írhattam a Zalamegvei Újság 1940 szeptember 28-i számában és. hogy most is kaptam Öméltóságától felvilágosításokat különösen ölven Historikus ... művét illetően. Her boly Ferenc. velem közölni, hogy készülő művében cgv elhanyagolt, félreértett, lenézett forrást kíván ismertetni és méltatni; Szer érni Györgynek II. Lajos és Zápolyai János királyok udvari káplánjának Emlékiratát Magyarország romlásáról. Erről szólott doktori értekezése 1892-ben, de csak bíráló célzattal. Amikor azután Juhász László fiatal tanáé Sze- rémi új kiadását tervbe vette, tanácsát kérte. Egy ideig húzódozott attól, hogy a Szá- deczky akadémiai értekezésében különösen rossz hírbe hozott Szerémivel magát kompromittálja; de mivel ezt a szerzőt újra elővette és egyre jobban belesodródott olvasásába, minden lapon érezte, hogy itt. komoly, értékes társadalomtörténeti adatok vannak szétszórva, hogy egy eleven korkép az, ahol minden adat a maga kis környezetével áll be a sorba s megmutatja, hogyan látta ama kor népének a közvéleménye, újságírója a dolgokat őszintén,— elhatározta, hogy részletesen foglalkozik Szerémivel és így, amikor a sok helyen konyhalatinsággal megírt Emlékiratot lefordítja magyarra, néplélektörlé- neti korrajzot is ad abból. A magyarra lefordított Emlékirat >Szeré- omi György: A mohácsi vész kora < című 312 oldalas kötetben pár héttel azelőtt jelent meg Szegeden Szerénái Emlékiratának ez az első magyar fordítása. Már ezzel óriási munkát végzett a tudós hisztérikus, mert nemcsak történelmi, hanem nagy irodalmi értéke is Van annak. Valóban remekbekészült történelmi és irodalmi mű. Szerémi magyarul gondolkodott. és latinul írt. Ilyen kitételek is fordulnak elő benne: ne spaciaret, aminek magyar értelme: ne sétáljon, vagy: arnbula- vit, amivel Szerémi ezt akarja kifejezni: megjárta (pórul járt). De ugyancsak megjelent »A mohácsi vész nemzedéke« című, közel 600 oldalas hatalmas kötet, amelyben részletezi, boncolgatja, magyarázza Szerénáit a komoly történélt.u- dósnak éleslátásával, logikájával. Bizonyos, hogy ez a párját ritkító mű nemcsak a tudományos világban, hanem azoknál is, akik szeretnek tudományos kérdésekké! foglalkozni,. felbecsülhetetlenül nagy értéket jelent és Szerémi Emlékirata a mű révén osztatlanul kedvezőbb elbírálásban részesül s így clpundák, 111 mikádók, prémezett kabátok, boák molykár elleni megóvása legbiztosabban ifj. LAKI SÁNDOR szücsmesternél ZalaegerszegBethlen Gábor u. 5. Akasztófán a hazáért „Ki a hazát szereti: Istent szereti: ki hazáját elárulta: azt megveti az Isten!“ vallotta a Csáktornyái „tüzes-barát“ Ha majd egyszer akad egy tárgyilagos történész, akiben lesz elég bátorság szakítani a bevett történeti hagyományos kitételekkel, akkor a 48—49-es eseményekkel kapcsolatban a magyar vértanuk számát is kijavítja s a tizenhárom mellé az odatartozó hármat is beveszi. És ezek közül kettő a mienk: Csány zalai, Gasparich Márk Kilát muraközi. ül idézzük száz év távlatából, a »tüzes-barát«- ot, a honát ajkú magyar vértanul. Mit mondhat újat egy életrajz egy dráva- cgyházi (Cirkovlyan) szegény horvát földművescsal ádról, amelynek legidősebb gyereke az öt közül Márk, aki küzdelmes diákoy kodás után jelentkezik 1827 októberében a szombathelyi franciskáiiusokiiál s felvételét kéri. Tizenhét éves ekkor s magyarul csak a gimnáziumban tanult meg. Három évvel később fejezi be gimnáziuma tanulmányait, mint kispap, aki a szerzetben Gasparich Kiüt nevet leap. 1834-ben mond újmisét, amely után a mosonmegyei Boldogasszonyba kerül káplánnak, nemsokára pedig Pozsonyban mint hitszónok szerepel. Pozsony akkor az országgyűlés lázában él: nagy reformtervek megszavazása és keresztülvitele, az új magyar élet-átállítás lehetőséglei képeznék a nagy tárgyalások magvát. S a pezsgő politikai körökben feltűnik egy barnaruhás franciská- nus barát, akinek lelke a nagy politikai gondoktól terhelt emberek közölt megtelik oly liazafisággal, a szabadság oly szent 'hevével, hogy a nagy eszmék, majd később beszédei és tettei a hazafiság legszebb vértanújává tették később. »A ti végzetetek az enyém is!<: Hivatása 1838-ban Pestre szólítja. Itt éri öl a borzalmas árvíz. Méteres víz és jégtáblák mindenütt, ahova a szem ellát. A fereheiek temploma még dacol az árral. A téren a templom előtt hatalmas tornyok emelkednek a anenlett holmikból, bent ezerszámra az őrjöngő menekültek. Az árvíz feláztalja a lala jl: a kripta leszakad, a szentély megre- I petit Pánik keletkezik s egymást tiporva) j menekülnek. Gasparich Kiüt az egyetlen, .aki higgadtan dolgozik: ment és segít (négy nap, négy éjjel egyfolytában). Most hirtelen aszószékre küzdi fel magát s onnan dörög hangja: — Emberek! Boldogtalan híveim! Ide nézzelek! Az erős Isten van itt fölöttem- Ha sújtani akar, engem sújt, nem titeket. Én pedig itt maradok és ia hajain szála sem jgpr- bül meg. A ti végzetetek az enyém. Az én végzetem pedig nem ma s nem most köveiket zik be! Boruljatok térdre! A tömeg megdermed len állt meg: csak néztek s aztán úgy cselekedtek. Letérdeltek, imádkoztak s oezer ember megmenekült. Az árvlzsujtottak megsegítése késztette aztán arra is, hogy megjelentesse nyomtatásban beszédeit. azokat, amelyeknek hallgatására lódult a pesti ifjúság és a politikusok is. Reform eszmék után. Budapest után Pozsony' megyébe, majd' Nógrádba viszi az engedelmesség parancsa, hogy 1840-ben ismét Székesfehérváron kössön Ti, ahol aránylag hosszú időt tölt- A megyét felkorbácsoló politikai mozgalmak is itt érik s dúl a vita, a szócsata: Adózunk, vagy nem adózunk; a jobbágyság felszabadítása. az egyenlőség és egyebek körül. Gond- terhes lelke nem pihen: beleáll a közkérdé- sek, a zavaros politikai élet ziir-zavasrába s agitál a reformeszmék mellett s szónoklatait ezrek áraulva hallgatják: ember hátán ember: oszlopokra, oltárokra kapaszkodtak, csakhogy láthassák, hallhassák a ^n a gyár ok Istenétől. megihletett barátot«... Utcára nem mehetett, mert rajongói nem nyugodtak, amíg FIGYELEM! A N ÉPÍTÉST I m * VÁLLALOK ^ 4tJ ÉPÜLETFA | hnm N METSZETT-ou ASZTALOS ÁRU *££ A *•* tfi li TŰZIFA ÉS SZÉN JKia D «HO 0 ARANY J.-U.28.H TELEFON 1> > > építkezési vállalkozó Faanyag, szén- és tüzifanagykereskedö. Kérem a nagyközönség szives pártfogását
