Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)
1941-07-26 / 169. szám
1941 július 26, ZALAMEGYEI ÚJSÁG 3. nem beszélt nekik: utcán, vagy másutt, az mindegy volt. Büszke volt arra, hogy, ha nyél ve nem is .az eredetileg, de öntudata magyar. A Szózat «-ban így ír magáról: Magijai- vagyok, annak érzem és tartom magúm, habár más ajkú honpolgárnő tejét szívtam is, habár ( csak jő későn kezeiéin szorgalmam I által magamévá tenni a magyar nyelvet. De ezt úgy a magáévá tette, mint — talán — senki más. Kortársai állítják, hogy csak a nyelvújító Kazinczy szárnyalta túl. »Csak csontjainkon keresztül«. Az a gálád aknamunka, amelyet az illir- tmozgalom megfizetett bérencei Muraközben végezte^, Gasparicli Kilitet épen szülőfalujában érte. Folyt a magyarellenes agitáció. De ott volt a »tüzes barát« is vérei között. Faluról-falura járt: tüzelte a muraközi szíveket, akik nem is tántorodtak meg egy percre sem. Eddig amit tett, azt a hazafiságból tette, Csány László közben hivatalos megbízatást ruházott rá. »Ezentúl kötelességből, a haza által szólítva lépett fokozott eréllyel lépett fel az illír ámítokkal szemben.« Röpcédulákat nyomat és oszt szét személyesen- Olt van mindenütt, ahol szükség van rá: látogat embereket: urakat és szegényeket; papokat és tanítókat házaikban hazafiságtól fűtött hangon figyelmeztet az illír veszedelemre. — Aki jl hazát szereti, Istent szereti; aki a hazát elárulja: azt Isten megveti — dörögj a hangja: a muraközieknek a vérükből való vér, a saját nyelvükönJelasich már ekkor a betörésre készen állt: Gasparicli Égerszögen terem s a megyeháza nagytermében dörög szavának visszhangja. Szava gyújt s ő toboroz: » Csak csontjainkon keresztül törhet a horda a határon át/« Aztán ment vissza Muraközbe, bejárt minden falut. így született meg a hatalmas nemzetőrség, amelyeknek táborát karddal oldalán kezében kereszttel — járta végig: mint az új Kapisztrán. Gyújtó szikra volt a megjelenése: ha beszélt, arca lángolt s hatása alatt kitüzesedtek az arcok. A katasztrófa. Jelasich és Ottinger titkos bűnszövetségének természetes eredménye volt az Ottinger osztrák generálistól elkövetett aljas cselvetés, aki a magyar határőrcsapatok parancsnoka lévén, Jelasich betörésekor a magyarokat előlük visszavonatta. Jelasich betört, rablóhadai fosztogattak s Muraköz népe menekült előlük, Gasparicli a lefenyei Rátka hegyen rejtőzött el s álruhában járt a megszállt terület lakosai között s Letenyén misézett, prédikált nekik. Egyszer elárulták. Jelasich utócsapatai körülfogták a templomot s Vizmatliy egy mellékajtón mentette meg. Gsitárhegyen húzódott meg előbb, majd a muraközi helyzjet változatlansága miatt nem talál indokot, miért maradjon: Perczel Mór táborába megy tábori lelkészi teendők végzésére. Őrnagyi rangban van s így — egyik kezében kard, másikban. kereszt — vesz részt Perczel csátáiban1848 elején Pozsonyban terem s ekkor a város a »függetlenségi nyilatkozat« lázában ég. Gasparich a szószékről olvassa fel, ami akkor egyenlő volt a közbotránnyal. Heiler püspök kezeit tördelve kérdi tőle: Mit csinált? Mi lesz ebből? — Vagy esztergomi érsek, vagy felakasztanak! — feleli ő. »Éljen — és élni fog a haza!«. A világosi árulás Gasparichot 'visszahozza a Muraközbe, ahol rokonainál húzódik meg: álnévvel, álruhában jár, tanításból él- Közben résztvesz Noszlopy szervezkedésében s neki híveket toboroz Esztergomban, de árulók akadnak s feljelentik; elfogták egyik titkos írásii levelét is. Esztergomból va'skavcrve vitték Pozsonyba', innen Becsbe, ahol másfél évig sanyargatták. s mivel egy szót sem vallott a haditörvényszék előtt, őrültnek nyilvánították, ami ellen azonban ő hevesen tiltakozott,— tehát kötél általi halálra ítélték. Egyedüli kívánsága az volt, hogy magyar földön végezzék ki. így hozták Pozsonyba, ahol a »disznó-mezőn« felakasztották. Vesztőhelyre menet ő maga vigasztalta a melléje adott fiatal pátert s oly lelki nyugalommal és boldogsággal imént a bitófa alá, hogy meghatódás nélkül nem maradt senki. — Éljen! —... és élni fog a haza! — ez m magyarrekord var» U.íhí üveg i s.________ volt utolsó mondata, egy hőslelkű barát, egy nagy magyar szív utolsó dobbanása. Holttestét nem temethették el: ott ásták el a bitófa alatt, azután ocsmány módon lovas- katonasággal eltiportatták a helyet, ahol elföldelték, hogy senki rá ne találjon, hogy ne lehessen zarándokhellyé tenni azt a . sírt, amelyben egy örök nagy hazafias eszménykép: Muraköz hőslelkű »barát« fia pihen. Lelke azonban itt él, példája most is lelkesít: ezt nem tiporhatta el az osztrák csatalovak patája. S reméljük, Muraköz, a felszabadult magyar vidék sok ilyen idegen ajkú, de halálig hű magyar szívet ad majd nekünk! Iparigazolványhoz kötik az angórafonál értékesítését Régen vitatott és sérelmes kérdése az an- | gór af ónál kereskedelemnek az ér tékesíléshez szükséges iparigazolvány ügye. A gyakorlatban ugyanis az történt, hogy iparigazolvány nélkül feldolgozták és értékesítették az an- górafonalaL. Konkrét esetből kifolyóan a Kereskedelmi és Iparkamara felterjesztéssel élt a minisztériumhoz. Az iparügyi miniszter elvi jelentőségű döntést hozott, amely szerint az angóragyapjufónál készítése képesítéshez nem kötött szabad iparág, azonban j a kereskedelmi miniszter ugyancsak jpj dőti- ( lése szerint az angóragyapjúfonál értékesí- téséhez iparigazolvány szükséges. Úgy a kereskedelemügyi, mint az iparügyi miniszter döntése nem érinti a szövetkezetbe tömörült tagokat, mivel az angoragyapjútermelők fonalait a szövetkezet hozza forgalomba, amely iparigazolvánnyal rendelkezik. Szakmai körökben nagy megnyugvást keltett a miniszter döntése. — o — Sárkánytól a repülőgépig A légifegyverek a történelmi idők tükrében A központi kávéház jjel 2-ig nyitva Az étterem az emeleten 12-ig nyitva A légiháború nem atyáink, vagy távolabbi elődeink találmánya. Az a gondolat, hogy légi járműveket haditechnikai célokra alkalmazzanak, tulaj dónk épen a Sárkányok országában, Kínában született. Krónikák tanúskodnak arról, hogy időszámításunk szerint 300-ban a kínai császári palotának megtámadása alkalmáyal Han Sin, a lázadók generálisa, kihasználva a kedvező széleket, sárkányt bocsátott a királyi palota fölé. . A sárkányra egy gyermek volt kötve, \aki a \magasból megfigyelte a kastély , területén lévő csapatok elhelyezkedését és értékes adatokkal szolgált utóbb az ostromlóknak. Ugyanez megismétlődött Japánban is a tizenhetedik század folyamán. Akkoriban viszont a tokiói császári palolál ostromolták a lázadók. Yui.no Sliestsu nevű tudós és kémikus ekkor maga pattant a sárkány hátára, hogy kifürkéssze a helyzetet- Amikor a császár a sárkányt lovasával meglátta, annyira megrémült, hogy később fejvesztés terhe alatt megtiltotta olyan sárkányoknak a készítését, amelyek négy ívnél nagyobbak. A mongolok viszont a sárkányokat mint hadijelvényt vitték magukkal, minden csatájuk alkalmával. A sárkányok mozgó szájukkal elrémítő látványt nyújtottak, amit még csák fokozott a furfangos mesterkedés, bogy éjszakánként tüzet is okádtak a levegőben úszó szörnyetegek. Ilyen sárkányokkal támadtak a mongolok 1241-ben Licgnitznél. Már-már úgy látszott, mintha az európaiaknak kedvezne a szerencse, amikor a mongolok eleresztették a sárkányaikat, egyszerre csak kénszag terjengett a levegőben, sűrű füstfelhők gomolyogtak és tüzet eresztettek szájukból a sárkányok! Ez a látvány az európai hadsereget annyira megdöbbentette, hogy fegyvereit eldobálva, vad futásnak eredt ps így a mongolok nyerték meg végeredményben a csatát, Néhány sárkány azonban az ^európaiak kezében maradt, akik bizonyos, újításokkal azután szintén alkalmazták később a hadakozások során. 1400-ban Kayser Konrad hadi- mérnök nagy méltánylással beszél kézikönyvében erről a fegyverről. Említést tesz hasonlóról egy angol lelkész is egyik cikkében, amikor egy óriási sárkány leírását és képét közli, amelyről bombát lehet ledobni ostromlott városokra. Viszont Wecker Jakab
