Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)
1941-04-19 / 88. szám
6. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1941. április 19. Magyar népünk szemében a cigányság1 min_ dig kicsit visszataszító, sőt félelmet kellő' fajta volt. Mindazt, ami rossz, haszontalan, namis, értéktelen, a »cigány« jelzővel illeti. A »cigányabrak« alatt verést értünk, »cigánylakodalom ;< alatt ugyebár veszekedést értünk, a »hideglelés« cigány betegség s Jha a falat »cigányútra téved« — akkor abból egészen biztosan kegyetlen, kínzó köhögés támad. Ennek az egész földön elterjedt kóbor népnek a számát korábban öt millióra becsülték, amelynek negyed része Európára esik. Magukat »rom«-nak (embernek), vagy »ká- lö«-nak (fekete) mondják, de sokféleképen hívják őket. Az angolok állítólagos egyiptomi származásukra emlékezve »gipsy«-nek, a spanyolok egyptiano-nak, a portugálok ci- gano-nak, a franciák bohémien-nek, a néf- melalföldiek ungern-nek, a dánok és svéf dek tatern-nek és heidenen-nek nevezik őkeL, a finnek. mustalaien (fekete) megjelöléssel illetik őket. Nálunk, ugyancsak e nép állítólagos egyiptomi származására tekintettel >a fáraók népe < megjelölés .járja. Mária Terézia 1761. november hó 13-án kelt rendeletében akénL rendelkezett, hogy a cigányok az »újlakosok«, »újmagyarok«, »újparasztok« (Neubauer) megjelölést használják. Firduszi elbeszéléseiből tudjuk, hogy Beran Gur, Perzsia királya a Krisztus uLáni V. században egy indiai uralkodótól 12 ÜÜO cigányt kapott ajándékba (luri). Valóban fejedelmi ajándék ! A kutatók nagy tömege a cigányság őshazájául valóban Indiát jelöli meg. Maga a cigányság Európában való megjelölésekor már mit sem tudott őshazájáról s így feltehető, hogy évszázadokon át vándoroltak, mielőtt Európában feltűntek volna. Magyar ember volt az első, ak- a cigányok indiai származására rámutatott, 1776-ban egy bécsi lap, az Anzeigen aus den saemmHieben k. k. Erblaendern (6. évi. 1776. 87., 88. lap) latin nyelvű levelet közölt egy Székely nevű kapitány tollából, amelynek tartalma a következő : »1763. november 6-án egy Szatlimár-Né- meti Pap István ne vb nyomdász látogatott meg. Sok mindenről beszélgettünk, többek között a cigányokról is és ez alkalommal vendégem a következő anekdotát beszélte el, amelyet Vályi Istvántól hallott, aki Almáson, Komárom megyében református leikész volt. Midőn Vályi a leidai egyetemen tanult, malabári fiatalemberekkel ismerkedett meg. Három mindig található Leidában, mivel rendesen csak akkor utaznak vissza hazájukba, ha már hárman vannak Leidában. Midőn Vályi észrevette, hogy ezek a fiatalemberek anyanyelve szerfelett hasonlít kifejezésére nézve a magyar cigányokéhoz, felhasználta az alkalmat s több, mint 1000 malabári szól jegyzett fel, jelentésükkel együtt. Ugyanezen három fiatalember azt is elmondotta. Vályi- nak, hogy hazájuk egyik tartománya : Cigá- nia. Midőn Vályi hazájába visszatért, a malabári szójegyzéket felolvasta a győri cigányoknak s minden egyes szó jelentését megkérdezte. A cigányok majdnem minden egyes szó értelmét meg tudták mondani. E nagy- fontosságú levél kikerülte a tudósok figyelmét. Csakis Orel Imáim reflektál rá 1783-ban a cigányokról írott és sokat plagizált művében. A német tudósok ezért Rüdiger mellett Greil- mannak tulajdonítják a cigányok indiai származásának felfedezéséi. x\z angolok Marsden- nek, Szumátra lörténelemírójának tulajdonítják az elsőbbséget. Poll F. A. hallei egyetemi tanár, a magyar tudományos akadémia' kültagja, bizo- nyíTolta be az összehasonlító nyelvészet alapján a cigányok indiai származását. Die Zigeuner in Europa u. Asien című, Hallében, 1845-ben megjeleni művében- Pott, sem említi meg az említett lelkész mevjét s o is Grell- mannl tartja elsőnek ez ügybenBizonyított lény tehát, hogy a cigányok Indiából származnak, nyelvük ind, de még nincs eldöntve, hogy India számos nyelvjárása és népe közül a cigány melyikből származik, vagy melyikhez áll legközelebb. (Pallas, IV. kötet, 362—3G3. oldal). Eszeriiíi Indiának árja nyelvcsaládjához tartozik, mint a szanszkrit. Közeli rokona lehel az India északnyugati részében élő szindhi nyelvjárásnak s az ezzel határos ka- sir és dradus nyelveknek. Grammatikája gazdagabb minden más élő nyelvnél. Számos tájszólása van. amelyek sokban eltérnek egymástól. Miklosich az Európában dívó lájszólásokat 13 csoportra osztja. A régi osztrák-magyar monarchiában élő cigányok közöli hét szójárás divatos : 1. a magyar vidéken letelepedett cigányoké (zenészek), 2. a magyar Kárpátokban letelepedett tót cigányoké, 3. a szeré mség'ieké s a szerb nyelvterületekkel szomszédos cigányoké, 4. az oláh vidéken élőké, 5. a cseh és morva vidékieké, 6. a Törökországból ál- jötteké (táncosnők), végül 7. a vándorcigányoké. Az erdélyiek nyelve hol a meg telepeden magyar, hol az oláh cigányokéhoz sorakozik. Hogy miért s mikor hagyták oda őshazájukat, nem tudjuk. Miklosich szerint sokáig időztek Érán vidékén, ezt bizonyítják nyelIgmándi keserüviz a természetes A cigányok A cigányság neve, származása, nyelve, vallása, a cigány faji jelleme, a cigányság babonája, halálfélelme, irtózása a halottaktól Irta: Dr. Kéthely Sándor gyorsnasnajTo elég 3 ujjnyi vük perzsa és örmény elemei- Egyrészük Szírián át Észak-Afrikába,, nagyobb részük Erigián át Görögországba került, ahol ismét évszázadokon át veszteglőit, amíg elárasztotta Középeurópát. A XIV. század második felében a korfui oklevelek már emlegetik a frank bárók szolgálatában álló cigányokat. 1386-l:an a Fcudum Acingárum (cigány hűbér) Korfuval együll a velencések birtokába került. Ekkor kerültek Oláhotszágba s innen, midőn ez török vazallusság lett, hozzánk, Magyarországba. Középeurópában barátságos fogadtatásuk után üldöztetésben lett részük. Nálunk mák az 1525-ik hatvani országgyűlésen mint zenészek szerepelnek ! Vallásuk alapja az ősök liszleleLc s az animizmus. A nőknek, mint az alábbiakban látjuk majd, bizonyos varázserőt és természetfeletti képességeket tulajdonítanak, amelyek segítségével gyógyítani is tudnak. ; Színes a cigány faji jellem az éthnografu- sok tükrében is. Általában kétféle faj lát különböztetünk meg néprajzi szempontból : a némileg letelepedett cigányokat, ezek az úgynevezeti gletecsorék, ami annyit jelent cigány nyelven, hogy nyelvben, tudniillik cigány nyelvben szegények ! Ezek ugyanis, ha el nem is felejtették a pigány nyelvet, de abban már kevésbé járatosak, mint a vsáloros cigányok, a kor tórái ok (vándorcigányok ! A gletecsorék szokásaira — bár itt is hangsú! lyozzuk bizonyos irányú megrendítheletlen konzervativizmusukat! — némi hatással van, ha csak látszólagos hatással is — annak a népnek az életmódja, amelynek körében letelepedtek. Sokat vesznek ál a kereszténységből, ha csak külsőségeket is! A korlo rárok már inkább megtartották ősi szokásaikat, ridegek, még egymást sem szeretik, törzs s némzelségrendszerben élnek s irtóznak a vegyes házasságoktól. A lörzs feje a vajda, korábban jelentékeny hatalommal rendelkezett, házasságokat engedélyezhetett, feleket elválaszthatott, kisebb büntetéseket szabhatott ki (testieket!), a neki 'nem tetszőket a törzsből kiűzhette stb. Hatalmi ma már erősen csökkent. Remek női kabátok és ruhák Tóth szabónál. Siessen kiválasztani tavaszi kabátját. Újságolvasáshoz nélkülözhetetlen az Á. T. zsebatlasz. Ára 50 fillér. Kapható Zrínyi könyvkereskedésben. I. mávaut Autóbusz-menetrend. Érvényes 1940. évi december hó 15-töl Menetdíj Zalaegerszeg—Bak—Hévizszentandrás—Keszthely. MÁVAUT —•— 8-05 13-45 15-30 i. Zalaegerszeg Arany-B. sz. é. 7*15 7-45 8-58 1330 15-20 — 88 8-28 14-12 15-54 é. Bak Hangya szövetkezet . i. 6*52 7 22 8-36 1301 14-58 8.29 14 14 —•— i. Bak Hangya szövetkezet . é. d —•— 8-35 c 14 57 1-60 8-56 1440 —•— i. Zalaszentmihály—Pacsa . é. —•— —•— 8-17 —•— 1439 3-90 7-08-•— —■— é. Hévizszentandrás . . . i. — —•— —•— 13-28 15-53 3.90 7-25 9-50 15-30 é. Keszthely p. u...................i. —*— 7-25 — 13 40 15-30 Menetdij c Kedden és pénteken nem közlekedik | d Csak kedden és pénteken közlekedik. Bak—Nova—Lenti. _•_ 815 14-50 i. Bak pu...................... . . é. 6-48 —•88 836 15-04 i. Bak hangya szöv. . . . é. 6-44 —"— 2-40 9-20 15-50 é. Nova ....................... 6-00 —*— 3-40 é. Lenti ........................ . . i. —’— Menetdíj-88* 150 3-90 Ménetdij-•44 110 T30 c Kedden és pénteken nem közlekedik. Zalaegerszeg—Bak—Lispe—Szentadorján. 12-59 1215 13.45 14-15 14-28 15.30 i. Zalaegerszeg Arany-B, sz. é. 7*45 15 54 é. Bak hangya ...................i. 7 22 16 .08 é. Sőjtőr Búza vendéglő . . i. 7-08 17-25 é. Szentadorján .... i. 5*55 Zalaegerszeg—Nagykapornak. 14-35 14-37 o 7-20 c 12-40 i. Zalaegerszeg Arany-B. sz. é. o 8-15 7-28 12-48 Csácsbozsok ................... 807 739 12 59 Nagykapornak vasúti m. h. 7 56 7-45 13-05 é. Nagykapornak községháza i. 7-50 c 13-35 13-27 13 16 13-10 c Csak kedden és pénteken.
