Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)
1941-04-12 / 83. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG '13. 1941. április 12. Előre az ezeréves déli határokhoz! Ezekkel a szavakkal indította útnak hon- védeinket hadparancsával vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója. Hazánk déli vidékein most már nem ismerünk más határokat, mint azokat, amik ezer éven át határaink voltak, tehát a Dráva és a Duna folyását. Kimondta hadparancsában a kormányzó, hogy Jugoszlávia mint államalakulat megszűnt, azok a határok tehát, amelyeket Trianonban parancsoltak reánk, s amelyeken túleső területeink Jugoszláviához tartoztak, eltűntek. Alsólendva vidékéről, a Mura közből, Bácskából és az úgynevezett Bánságból most már szabadon jöhetnek testvéreink az anyaországba és szabadon mehetünk mi is oda, mert ezek á területek visszacsatlaa 100 ezer lakost számláló Szabadka, a 65 ezres Újvidék és még több nagyobi) város, a mienk lett ismét teljesen a Tisza, amely , Magyarországon ered és Magyarországon egye- 1 sül a Dunával, Bácska és a Bánát nekünk termi a világhírű acélos búzát. 20.544 négyzetkilométerrel, négy szerakkora területtel nagyobbodott Hazánk, mint a teljes Zala megye s lakosainak száma eléri a 16 milliót Hatalmas szövetségesünk, a Németbirodalom a cselszövő jugoszláv kormány kihívását elfogadta, hadsereget öt nap alatt elseperte. a tákolmányt szétrúgta s ígv birtokunkba visszajuttatta mindazokat a területeket, amelyeket Trianonban Jugoszlávia lei- építésére adtak a szerbeknek. A feltámadás ünnepén hálaének száll a magyarok ajkáról az Egek Urához, hógy szent kegyelmével ismét megajándékozott bennünket. Hála a hatalmas Németbirodalomnak, hogy megszabadított bennünket utolsó ellenségünktől s hála és mély hódolat vezérünknek, Horthy Miklós kormányzónak, aki igazi államférfim bölcseséggel vezeti nemzetét a szebb, a boldogabb jövő felé s akinek kiváló államvezetői képessége immáron negyedízben szerezte vissza úgyszólván vér nélkül azokat a területeket, amiket vér nélkül ragadtak el tőlünk ellenségeink. Áldás reája ! Brand Sándor dr. alispán az eseményekkel kapcsolatosan a következőket mondotta : A feltámadás ünnepét várjuk, örüljünk, örvendezzünk a magyar feltámadásnak is. Ma nem a beszédeknek, hanem a tetteknek, a munkának idejét éljük. Dolgozzunk hazánk és nemzetünk boldogulásán. koztak Magyarországhoz. Az isteni örök igazság nem tűrhette tovább, hogy ezeket a drága magyar területeket idegenek bitorolják. Huszonkét esztendő elég volt. A feltámadás ünnepére megjelenő szamunkban tehát írhatunk a magyar feltámadásról. A Magyarok Istene megengedte, hogy a feltámadás ünnepére ismét hatalmas területtel gy arapodjék Magyarország, Szent István birodalma. A 800 éves csatári apátság A hajdani kolostor és tudományos központ emlékét a plébániaiak és a templom őrzi . . . Ezen a földön eddig még semmit nem mertek örökéletűnek hirdetni, mint csupán a trianoni »békeszerződést«, amely soha meg nem változhatik. A kisántánt államai Tigy beszéltek velünk, mint örök rabságra ítéltekkel, s pillanatról-pillanatra v árták halálunkat, hogy a nekünk meghagyott csonkon is osztozkodhassanak. A csehek már a trianoni parancs után ki is töröltek bennünket az élők sorából. A csehszlovák iskolakönyvek ugyanis a csehszlovák köztársaságot határoló országok közé elfelejtették fölvenni Magyarországot. És a hazugok, a rágalmazók, (a rablók, a gőgösek és elbizakodottak két évtizedes víg élet után gyors egymásutánban, evről-évre meggyőződhettek afelől, hogy az örökéletűnek hirdetett trianoni mű nem más, mint hitvány cserép, amely a legkisebb rázkódtatásra is összedül és maga alá temeti azokat, akik azt összegyúrták. Kezdődött pétiig romlásuk akkor, amikor a Szent Jobb országos kőrútjára indult. Legelőbb a kisántántnak vezetője, Csehszlovákia bomlott szét — nem alkotó elemeire, hanem összelopkodott darabjaira. Azután az oláh »nagyhatalom« zsúgo- rodott össze egy, biztos alapokon nem álló kisállammá, most pedig Jugoszláviát érte él végzete. Hatalmas létrehozóik és protektoraik is haláltusájukat vívják. Akit Isten meg akar verni, azt vaksággal bünteti meg. Ez az igazság teljesedett Te a világháború győztesein, vámszedőin. Elbizakodottságuk vakká tette őket, amire alaposan ráfizettek. Jugoszlávia megpróbálkozott még egyszer a ravaszsággal, de hamar rajtvesztett. öt nap alatt eltűnt a föld színéről s eltűnésével önálló állammá lett a vele kényszerházasságban élt Horvátország, amelynek önállóságát Magyarország már 1918-ban elismerte. Az ősi Zala megye pedig visszanyerte teljes épségét. Nincs mar többé Csonka-Zala. Zala megye derék, hazafias jegyzői, akik húsz cv óta minden közgyűlésükön Csáktornyát jelölték ki a következő közgyűlés helyéül, most már megtarthatják ott gyűlésüket. Nincs többe rédicsi vasút, hanem helyreállt a ceildömölk—Csáktornyái vasút, aminek elsőrangusítása most gyors ütemben megtörténhetik. A szégyenletes baranyai háromszög is letörlődik a térképről, a mienk lett újra Jelenben alig 700 lelket számláló kisközség, Zala megye közepén, de a Xíí-ik században a fejlődő megyei élet központja volt Csatár. Itt lakott nemes kúriájában a Gátkeled nemből származó Márton comes, Zalának első névleg ismert ispánja, aki gyermektelen lévén, összes birtokát az általa 1138 v. 1140- ben alapított apátságának adta. A templom és kolostor melléképületeivel együtt évekig , l ov <n épült, mert a templom köveit Keszthelv és Sümeg tájékáról kellett hordatni. Márton Comes a Magyarországon keresztül vonuló II. keresztes hadjárattal a Szentföldre indult s Jeruzsálemből a Sanda Maria Latina bencés kolostorból hozott szerzeteseket Csatárba. Hatalmas szellemi munka indult meg ekkor. Az egész vidék lelki központja lett ekkor Csatár. Megnyílott a monostori iskola s az ország legelső festő s másoló iskolája. Ekkor készült a híres ».csatári biblia« (Gut- keled bibliának is hívják), amelyről Gere- v ich Tibor a Magyarország románkori emlékei című, 1938-ban megjelent könyvében dicshimnuszokat zeng. Fájdalom, e gyönvörű kétkötetes Szentírás a tatárjárás utáni elszegényedés idején idegen kézbe került s máig is az ausztriai admonti bencés kolostor legnagyobb kincsét alkotja. Az apátság 250 éven keresztül hiteshely is volt. Az apátság birtokai Zala. Vas és Veszprém megyében terültek el. Bérlői voltak évszázadokon keresztül a kisjenői (tüskevári) pálosok s a veszprémi püspökök. Birtokai a török dúlás alatt pusztultak el. Gutkéled család kihatása után Mátyás király Kinizsi Pál fővezérének adta Csatárt, aki e réven lett Zala főispánja. Kinizsi gyermek nélkül halván el, a királyra szállott birtokát Bakócz Tamás esztergomi érsek nyerte el. Ő rokonait az Erdődveket tette örökösévé, 1557—1613-ig a híres Zrínyi Miklós lett Csatár ura, aki végrendeletében feleségének rendelte lakóhelyül a csatári várat, amelyet Mohács után Bán fi Boldizsár építtetett. Az Erdőd v-eknek sikerült a birtokot visszaperelni s azóta ők a kegy urai. a mai napig az apátságnak. A török időkben az apátság is s a szerzetesi élet is pusztulni kezdett. Mohács ásta meg sírját a híres bencés kolostornak, amely már a Zrínyiek alatt csak katonai célt szolgált. 1620-ban portyazó török seregek felégették az apátsági templomot, kolostort, varat s magát a községet ősi plébániatemplomával együtt, utána 150 évig Csatár és vidéke pusztaság volt. Népe az erdők sűrűjébe menekült. Itt építette fából összerótt házait. \ Ez időben viselte a csatári apáti cím elf Sig rav János felszentelt tinnini püspök, veszprémi nagyprépost. A török kiűzése s Kanizsa felszabadulása után Schachy Dezső vasvári kanonok lett az apát (1731 —1746), aki a régi templom helyén felépíttette 1738-ban a mai templomot, amely csak árnyéka a réginek ; a lelkek, gyermekek gondját pedig a »dékán« viselte. Házasságkötésre Égerszögre járták a hívek. Bayerer József apát (1746— 1773) kérelmére Bíró Márton püspök Csatárban plébániát szerv ezett *1756-ban s Bak, Boc- íölde, Botfa és Sárhida községeket rendelte filiálisul, amely községek határa egyúttal az egyházmegye nyugati határa is. Ez időtől kezdve az apátság és a plébánia útja széjjel vált. Az Erdődyek mindig saját papjaikat nevezték ki apátnak, ' akik közül több Csatárt nem is látta, mert az apátságnak megmaradt kis birtokát a botfai uradalom bérelte 1781- től kezdve s bérli a jelenben is. Az apátsági birtok a jelenben 446 kát. hold, amelyből 70 hold kishaszonbérlet s házhelyeknek! lett átengedve. A mostani apát \\ eh of sich Gyula nyug. vasvörösvári plébános, aki ezelőtt tíz év vel alapjából új,' modern plébániaházat építtetett fejedelmi bőkezűséggel, a múlt évben pedig a templom tornyát renoválta tta nagy költséggel. E néhány sornyi történelmi visszaemlékezéssel akartam hódolni a 800 éves jubiláló apátságnak. Káuzli Gyula. Légvédelmi elsötétítő papír kapható a ZRÍNYI R. T. könyvesboltjában
