Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)
1941-04-12 / 83. szám
12. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1941. április 12. nem tud gazdálkodni. Igen sok meglepetés, kellemetlenség érheti. Hasonló a helyzet széles körben is egy országon, esetleg országokon belül. Ha nem iparkodik egy ország arra, hogy lehetőleg mindazt előállítsa, amit a természettől fogva tud, akkor háborús bonyodalmak esetén igen nagy meglepetésekre számíthat. Természetes határt szab az önellátásnak az a tény, hogy kevés oly ország- vau, amely mindazt előállíthatja, amire szüksége van. Ezért egészséges az oly irány, amely oly országokat von érdekközösségbe, amelyek termései egymást kiegészítik. A magyar tervgazdálkodás, amelyben benne vagyunk, anélkül, hogy talán sokan tudnák, .magasabb érdekből felülről van irányítva. Célja az, bogy okszerű gazdálkodással kisebb területen annyit termeljünk, mint eddig, tehát a többtermelés irányát követi részben. A fennmaradó területeken olyan terményeket állítsunk elő, amelyekben hiány van. vagy hiány lesz. Oly növényeket, amelyeknek terméseit jobb idők beálltával isköny- n\en és jói értékesíthetjük, ilyen növények a takarmánynövények elsősorban. Magyarország állattenyésztése takarmányhiányban szenved, azért az állattenyésztés ráfizetéssel jár. Sokáig nev elünk, sokáig hizlalunk. Akkor lesz jövedelmező állattenyésztői tevékenységünk, ha minél előbb célt érünk, itt is érvényesül a mai kor szédítő irama. Sőt, itt leginkább, mert az állatnak mindenképen kell takarmány lét- fenntartására. Ha tovább tart a nevelés, a hizlalás, akkor, több kell erre, amiért nem kapunk vissza semmit se. A tervgazdálkodás előírja, hogy a takarmányok közül minél inkább fokozzuk a lóhere, lucerna és kukorica termelését. Hiány van olajnövényekben és fonalasokban. E kétféle növénycsoport termelésével belföldi szükségletünket se igen tudjuk kielégíteni, kivitelünk viszont igen nagy mennyiséget fel tudna venni. A tervgazdálkodás e két növénycsoport széles kiterjesztését írja elő. Ma Magyarországon nem nyúl bele az államhatalom erőszakkal a magángazdálkodás termelési rendjébe. A sok előadáls, közlemény, cikk, röpirat, reklám, felhívás, kormánynyilatkozatok, amelyek a tervgazdálkodás irányát iparkodnak kitűzni, mind-mind arra mutatnak, hogy e gazdálkodás irányába kell belekapcsolódnia minden gazdának. Ma még csak ajánlják, kérik a gazdákat oly növények termelésére, amelyekkel eddig nem foglalkozott. Lehet, hogy lesz eredménye ennek, lehet, hogy nem kapunk teljes eredményt. Az a kérdés, hogy a nagyobb gazdaságok; képesek lesznek-e a hiányokat megtermelni. Elsősorban bennük bíznak. Ha nem lesz meg a várt eredmény, akkor kényszer útján fogják a magyar mezőgazdaságot átállítani a tervgazdálkodás irányába. Természetes ez esetben nem vonhatja ki magát alóla a legkisebb gazda se. Ma a kisgazda magának termel. Megtermeli gabonáját, meghízlalja levágandó sertését, a köz részére nem nyújt mást, legfeljebb baromfit, tojást, gyümölcsöt, bort. A jól vezetett nagyobb gazdaságok tíz holdanként eltartanak egy-egy soktagú családot és emellett terményeik nagyobb részét piacra tudják vinni. A *fiA*A*******fi0***ß**Aß0***V**ßAßAßAß* Figyelem Háza elé drótfonatot, konyhájába zománcozott asztaltüzhelyt, fiának világhírű PUCH kerékpárt vegyen. Kapható teljes jótállással O. HORVATH IMRE tereeke«l5nél Zalaegerszeg Telefon i 54. nagyobb gazdaság közgazdasági és nemzet- gazdasági haszna lényegesen nagyobb a kicsinél. Az, hogy társadalmi szempontból melyiknek nagyobb a hatása, sokan vitatják. Ha megkérdezzük a másfél millió lelket magába foglaló cselédséget, majdnem egyhangúan az a válasz, hogy inkább megmaradnak cselédnek, mint 6-—8 holdas gazdának. Ha a törpebirtokokat kiegészítenék 8—10 holdas birtokra, akkor egy nagy gazdaság, de még közép is csak hírmondónak maradna, kenyér nélkül maradna legalább egy millió földmunkás, cseléd és a mai gazdálkodási irány mellett nem tudnánk többet termelni, mint amennyi magunknak kell. Á mai gazdasági irány e szempontból nem kedvez annak, hogy a földet elaprózzuk. Egy társadalmi irány, nevezzék azt akár nemzeti szociálizmusnak, akár fasizmusnak, akár kommunizmusnak, végső fokon a föld szétdara- bolása ellen van. Uralomrajutásig hirdetik, de utána szűk határok közé szorítják. A terv- gazdálkodás ismertetése nem függ össze látszólag e kis elkalandozással, de a valóságban igen közel áll hozzá. A földreform végrehajtása csak altban az egy esetben nem jár nagyobb termelési zökkenővel. ha a kisgazdaságokat rákényszerít- jiik a szigorú tervgazdálkodásra. Zökkenő a termelésben nem lesz, de el keit helyezni másutt a kenyér nélkül maradt gazdasági munkásságot. A tervgazdálkodás nem olyan jelszó, mint a több termelés, vagy a minőségtermelés, irány ez, amelyhez szigorúan kell ragaszkodnunk az új gazdasági korban, hogy megálljuk a helyünket itt a Dunamcdencében. keresztülvitele létfontosságú gazdasági önállóságunk szempontjából. Ez -mindennél, fontosabb, mert ennek következménye függetlenségünk. Ma ajánlás, holnap kényszernek kell lenni, ha nem fogadunk szót. A nagyobb gazdaságot áttérnek és részben már áttértek, de a kisgazdaságok még legtöbb helyen a régi irányt köv etik. Sok még a több és minőségtermelésen se esett keresztül. Az ország területének mintegy 60 százaléka kisbirtok, de a szántóterületnek 70 százaléka kisebb gazdák kezén van, hisz az összszántóból csak 19 százalék nagybirtok. A tervgazdálkodást a nagybirtokok majdnem teljesen keresztülvitték. Nem kétséges az, hogy ha a termelésben nem lesz egészséges irány, akkor a kisbirtokra is rá fogják kényszeríteni. Nehezen megy. Sok ellenzője lesz. Hisz nagyon is helenyúl az államhatalom a magán- gazdaságba. De, ha mindnyájunk érdeke kívánja ezt, akkor meg kell hajolnunk előtte. A tervgazdálkodásnak nagy akadálya az, hogy, szétaprózódott birtok is igen sok darabban van. A tagosítás fogja összehozni e széthullott birtokrészeket. Ma még ez is nehezen megy. De semmi se lesz lehetetlen ! A magyar kisgazda be fogja látni azt, hogy a termelésben, ha részt akar venni, ha beáll és he kell állni azok sorába, akiknek azért jutott föld, hogy abból másokat is megélhetéshez segítsenek és ezt az egyedüli tulajdonelvet vallják és követik, akkor a tervgazdálkodásnak nem lesz akadálya. A mostani termelési év kísérleti esztendő. Beharangozták az új kor gazdálkodási irányát. Sokan meghallották és követik. Sokan nem adtak a harangszóra semmit. A jövőben már nem lesz idő a kísérletezésre, mert gazdasági függetlenségünk érdekében minden gazdának tervszerűen kell dolgozni. Olyan gazdálkodási terv alapján, amely számol elsősorban a szükségletek kielégítésével, és csak oly feleslegeket visz az új gazdasági korban a világpiacra, amelyeket könnyű lesz elhelyezni és a gazda jő árt kap érte, hogy boldogul ion. Régi jólbevezetett biztositó intézet keres megbízható és agilis fougynokot Zalaegerszeg és környékére Akik eddig biztosítással nem foglalkoztak, azokat megfelelő kiképzésben része-, sitjük. Ajánlatokat kérjük a kiadóhivatalba ,,Á Mandé alkalmazás“ jeligére beküldeni. Zalaegerszeg megyei város polgármesterétől. 5189/1941. Tárgy : A szeretetház szükségleteinek biztosítása. VERSENYTÁRGYALÁSI HIRDETMÉNY Zalaegerszeg megyei város szeretetháza részére folyó évi május 1-től számítandó 1 évi időtartamra szükséges : 1) hús, zsír és hentesárú, 2) kenyér és zsemlye, 3) tej szállítására és 4) borbélymunkákra területileg korlátozott nyilv ános v ersenv tárgyalást hirdetek. A hús, zsír és hentesárú, valamint a kenyérre és zsemlyére tett ajánlatban az érvényben lévő egységárakból adandó százalékos árengedmény tüntetendő fel. A tejre vonatkozó ajánlat a zsírtartalom megjelölése mellett ugyancsak a százalékos árengedmény feltüntetésével, míg a borbélymunkákra vonatkozó ajánlat havi átalánvösz- szegben adandó meg. Felhívom az érdekelteket, hogy ajánlatukat »Ajánlat az 5189/1941. számú versenytárgyalási hirdetményre« felírással, lezárt bo- i’ítékban folyó hó 20. napjának déli 12 órájáig adják be a polgármesteri hivatal iktatójába. A versenytárgyalási eljárásra a közszállítási szabályzat rendelkezései a mérvadók, de fenntartom magamnak azt a jogot, hogy a beérkezett ajánlatok közül árra váló tekintet nélkül szabadon választok. A szállítási feltételekre nézve a szeretetház. gondnoka ad felvilágosítást. Zalaegerszeg, 1941. április 10. Polgármester. Újságolvasáshoz nélkülözhetetlen az Ä. T. I. zsebatlasz. Ára 50 fillér. Kapható a Zrínyi könyvkereskedésben. ********************************** Nagyobb mennyiségű faragott és fűrészelt épűletfa el ad Érdeklődni lehet a Nemzeti Hitelintézetnél Zalaegerszeg
