Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)
1941-04-12 / 83. szám
1941. április 12. ZALAMEGYEI ÚJSÁG hoz képest megszaporittattak. Roppant nagy épületet építtetnek itten Károlyi Tanátsos Gludovátz, és Tit. Horváth Uraságok, mely ha a' mint már kevés hij ja van,. egészen el készül, az egész vidéknek mint egy ujj tekintete fog szolgáltatni; a’ savanyu őzzel élő Táraságoknak pedig kivántt jó alkalmatosságokat. A’ kút fo az előtt ledezetien vala, de már most márványkővel van körül véve, :s felül levő vas rostelyozattyan lehet belőlle a’ savanyú vizet meríteni : körülötte pedig a* kő oszlopokon ki\ül, alkalmatos ülések készíttettek, tovább egy néhány lépéssel van hasonló zár alatt a’ másik kútfő, melly a’ mostani Füredi üoctornak allatasa szerent sok vasat foglal magában, a mellett pedig a’ fürdő szobák. A’ külömbféle Úri vendégek számokra készült épületeken kivid pedig killyebb sétáló helyek is vágynak, s nem tsak a* betegeknek : hanem a magok mulat- tatása végett, nyárban ide utazni szokott Hiúságoknak is kellemetes mulatási helyet szolgáltat. E' kútfőnek tulajdonságairól lásd, (a) Almanach von Ungarn. Rendtartásairól pepiig Királyi Tanátsos Sámuel Doctor, és Profesz- szor tárnak munkáját e’ tzim alatt : A borbély i tanításoknak Ildik darabja Pesten. I < á-r. Tihamér püspök élete A B. N. M. E. I. száztíz év óta .gyarapítja a magvar irodalmat szellem és nyelv szempontjából értékes kiadv ányaiv al. Az idén ezt a hivatását egyesítette nagynevű egykori elnökének, boldogemlékű Tóth Tihamér püspöknek életrajza megírásával.. Két évi állandó adatgyűjtés által egykori osztálytársai, ismerősei, hívei megfigyeléseit és emlékeit is íel- j etr v ezt ék. A megboldogulthoz intézett sokszáz levél tanúságát is megszólaltatták a munkában, a hiv atalos okiratok és i ihamer püspök eddig ismeretlen naplórészleteinek legtöbbjét is idézik. így a könyv a lehelő legnagyobb történeti hitelesség mellett egy közvetlen, valószerű és bensőséges életnek a képét rajzolja meg : mint készül elő nagyszülők tehetsegei és adottságai utján egy nagy isteni hivatás. A kortarsak szavai es irasai minden okfejtésnél meggyőzőbben igazolják azt, hogy Tihamér püspök élete valóban a ra- gvogóan tiszta és példás keresztény elet mintája. Minden pillanatát az Isten jelenlétében végzett munka boldogsága és derűje hatja át. Isten is sok külső jellel mutatta meg a világnak, hogy kedves előtte ez az élet. Magyar író még nem érte el ezer év óta azt, amit ő : könyvei életében tizenhét, most pedig már húsznál több nyelven jelennek meg újabb és újabb kiadósokban negyvennél több külföldi kiadóvállalatnál. Egyedül ez a páratlan szeretet, amellyel az egész világon szavait fogadják, maga is mutatja, hogy benne az Ur Krisztus közelében eltöltött eszményi szép és lelkesítő élet példáját látta meg mindenki. Az életrajzhoz Glattfelder Gyula dr. Csanádi püspök, Tihamér püspök tanulmányi felügyelője, majd az egyetem tanára, írt bevezetőt. A munka függeléke időrendi áttekintést ad Tihamér püspök irodalmi és szószéki munkájáról, könyveiről, rádióbeszédeiről. A könyv adatai : Tihamér püspök élete, ahogyan kortársai látták. Sokszáz levél, hiteles közlés és okirat alapján, a B. N. Magyar Egyházirodalmi Iskola megbízásából írta Za- kar András. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. Megjelenik húsvét után. Olvassa mindennap a Zala megye'? Újságot. Husvétvárás Székelyföldön Egy magyar vidéken sem várják olyan reményteljes készülődéssel Húsvét napját, mint Székel) földön. A téli szűkölködés idejének, a böjti hetek szigorúságának ekkor a vége, ez az ünnep új tavaszt, új reményeket, új életet fakaszt a szívekben. Ilúsvét örömére, a feltámadás jelképe gyanánt, friss tojásokat piros színűre festenek, amelyeket régi, kedves hagyományok szerint fogyasztanak el. De nem lenne teljes az ünnep öröme, ha ősi módon felrajzolt, úgynevezett «írott» 'formákkal nem díszítenék a piros tojást. Hiszen ezek ajándéknak készülnek és az egyszerű népiélek meg akarja jelölni e szeretettel adott tojást a maga beszédes kézvonásával, jelentős képeivel. A székely szűkszavú, de beszél helyette az »írott« kép, amelybe érzéseit művészetté alakítva tárja fel. Élénk képzelete, érzékeny vallási, szerelmi érzelmei mind-mind megmutatkozik e díszes alkotásokon, amelyek a pirostojás héjáról fehéren ragyognak elő. Az írott tojásokhoz már jóelőre kiválogatják a legszebbeket, az ügyes asszonynép pedig örömmel cifrázza ki azokat. Rendszerint forró viaszt csorgatnák vonalas irányban a tojás héjára, majd kifőzik piros festékben, azután leolvasztják róla a viaszt. így a rajz fehéren bukkan elő. Ha más színnel is akarják még díszíteni, újból megfőzik, de úgy, hogy csak a kív ánt felület marad a festék számára szabadon, a többit viasszal borítják be. E második szín rendszerint sárga vagy fekete. A v iaszkoláshoz mulatságos, kezdetleges kis szerszámot készítenek az asszonyok. Cipőzsinór végén lév ő rézcsöv ecskét törött ágba erő- sitik s ebből csurog a langyos viasz, amelyet melegen tart a réz. így rajzolja (írja) tulipános, szíves, kalászos, rózsás .mintáit az író asszony. Minden gazdasági kornak megvan a maga termelési iránya. A világháborút követő időben kifogytak a készletek. Nem nézték azt, hogy milyen az előállított termék minősége, a fontos az volt, hogy mielőbb legyen elegendő mennyiség. A nagyobb tömeg előállítás volt a gazdálkodás célja, amit a több- termelés irányával iparkodtunk elérni. Olv nagy volt a propaganda, hogy még külön lapja is volt ennek az iránynak, amely a több- termelés szolgálatában állott. Nagy gazdasági eredményei vannak ennek a háború utáni kornak. A növénynemesítők arra törekedtek, hogy minél bővebben termő növényfcleségc- ket állítsanak elő. Az á Haltenyésztők a termelés terén értek el oly eredményeket, amelyek világviszonylatban is rekordnak számítottak. Gondoljunk csak vissza a marton vásári Auguszta tehénre, amely naponta 60 liter tejet adott. Már a többtermelés korában voltak közgazdák, akik féltek a visszahatástól. Mi lesz akkor, ha elárasztják a világpiacot a nagy termésekkel ? Re is következett tíz éven belül. Oly árzuhanások lepték meg a gazdákat, amely ellen nem, volt védekezés. De mégis volt valami. A magyar éghajlat és talaj a termésben okszerű gazdálkodás mellett oly minőséget adott, amit nem lehet más ország gazdájának megközelíteni se. A magyar minőség termésre javítás miatt szüksége volt a külföldnek. Igen ám, de a magyar termést a többterméssel gyengébb minőségűvé tették. Ellensúlyozására felv etődött a második termelési irány, amit minőségtermelés néven ismerünk. Növénynemesítőink, állattenyésztőink egv - aránt hozzá alkalmazkodtak és az eredmény nem is maradt el a második év tized végén. 11. Húsvétvárás lázában ég a fiatalság. A gyermekek izgalmas örömmel gondolnak arra a napra, amikor bőséges pirostojással megrakodva térnek haza, s boldogan tanulgatják a húsvéti »rigmust«. De legnehezebb várakozással a fiatalok néznek húsvét ünnepe elé. Itt is szokásos az öntözködés ; legények, fiúk, zsályavízzel, vagy rózsav ízzel öntik nyakon a lányokat, amit azok hangos visongással boldogan fogadnak. Némelyek virágbokrétába mártva hintik a »szagos vizet«. Köszöntőt is mondanak. Általánosan ismert köszöntés egész Székelyföldön : --*■ Jó reggelt, jó reggelt, kedves liiioms/ál. Megöntözlek rózsavízzel, hogy ne hervadozzál. Kerek erdőn jártam, piros tojást láttam. Bárány húzta rengő kocsin, mindjárt odaszállítani. Nesze hát rózsavíz gyöngyöm, gyöngyvirágom, Hol a tojás, páros tojás, tarisznyámba várom. Az a legény a legboldogabb, aki több írott tojást gyűjtött össze. Azonban néha kiadósaid» locsolással is megtréfálják a lányokat a legények. A kút vályújához cipelve adják ki a részükre szánt húsvéti locsolás vízadagját. De még egy lány sem haragudott meg az öntözés ilyen formája miatt, bármilyen sok vizet is kapnak, hiszen csak kedveskedést, szeretetet látnak benne. Ellenben annál nagyobb szégyen nincs egy lányra nézve, ha Húsvét hétfője elmúlik anélkül, hogy meglocsol- ták volna. Van mit hallani a többi boldog megöntözött lánytól, sokáig nem is mozdulhat ki a csúfoló dók miatt. Na, de szerencsére ilyen eset ritkán, elvétve akad. Majd Iáin ok tizen-tizenöten összefogózva, énekszóval járják be a falut. A legények szintén csoportosan ostorpattogtatva haladnak. Kov aszna vidékén erdőlő-szánkóba kötelet fognak fenyőággal feldíszítik, csengőt kötnek reá és húzzák hangos énekszóval körül az utcán. I.gy ünnepli reményteljes felszabadulással Erdély ifjúsága a v irágbaborult Ilúsvét ünnepét. Újhelyi Anna. Ma az ország nagy többsége minőséget állít elő terményben és állatban egyaránt. Ha sokan, messze is állnak a céltői. de törekszenek arra, hogy előbb-utóbb célba jussanak. Ma a háborús gazdálkodás korszakát éljük. Ismét a többtermelésen lenne a hangsúly. de oly tapasztalataink vannak már, hogy a többtermelési irányt, mint egyedül célra vezetőt senki se meri ajánlani. Mi lenne, ha hirtelen beütne a béke ? A nagy termésünkkel piac nélkül maradhatnánk, különösen akkor, ha a tengelyre nyomást tudnánk gyakorolni. A mostani kor a termelés új irányáthozta felszínre, amely irányt követve a gazda mindenkor otthon találja magát a világpiacon is. Ez az irány a tervgazdálkodás. Háborús világban semmiből sincs felesleg. De azt lépten-nyomon tapasztaljuk, hogy; egyes cikkekből nagyobb a hiány, mint a másik-, búi. Amilyen kár az, ha valamiből túltermelésünk van, még nagyobb hiba, ha valamiből hiánnyal kell küzdenünk. Azt kell termelnünk, amire szükségünk van. Egyes cikkek termelését apasztanunk kell, hogy olyan árúkat állíthassunk elő helyettük, amelyeket nehéz vagy egyáltalában nem lehet beszereznünk. Nem lehet kapásból termelnünk azt, ami eszünkbe jut, amihez értünk, hanem számolni kell a nagy életterek hiányával és szükségleteivel és a termelést oly széles körre kiszabott terv alapján kell beállítanunk, hogy minél kevesebb cikkben kelljen szükséget ereznünk. A gazda, ha okszerűen akarja gazdaságát kezelni, üzemtervet készít. Kiszámítja azt, hogy mire van szüksége és elsősorban azt állítja elő. Megmaradó területén oly értékekei állít elő, amelyeket biztosan piacra tud vinni é jó árt kap értük. A gazda terv nélkül A tervgazdálkodás Irta: PörneczI József, m. kir. gazdasági tanácsos
