Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)
1941-04-12 / 83. szám
10. ZALAMfíGYEI ÚJSÁG 1941. április 12. Nna, még fattyú is ! De erre aztán Lina is szaporán emelgette tarka kötényét a szemeihez és elfakaclt ríva. Keservesen zokogott. Hát tehetek én rula ? Meghökken a vőlegény a szokatlan muzsikára. Megfogja Lina kezét. Mond valamit cigányul. Mire Lina szemein, könnyéin a szivárvány csillogása. Egyet-kettőt hüpög még becsületből, de már megbékéltél! mosolyog. Valami igen szépet mondhatott a vőlegény. Kész az írás végre az anyakönyvben. Csak alá kell még írni. A vőlegény büszkén ragadja meg a tollat és odakanyarítja a nevét, ahová a plébános mutatja. Tudok ám írni. Egerszegen három osztált jártam. Nem többet ? — kérdi a plébános. Nem, kézit csókolom. Nem lehetett. Családfenntartó voltam. Az édesapámmal volt egy kis baj. Az állam kenyérit ette valami szanatóriumban. (Lé volt zárva). A plébános most Linát szólítja fel az aláírásra. Nem mozdul. Rámordul a vőlegény : Na mi lesz ? Azt gondolod, hogy a naccságos plébános urnák nincs más dolga, mint téged strázsálni ? Lina erre se igyekezett. Hanem megint a köténye után, nyúl. Abba zokogja bele : jaj, nem tudok írni. Nem tudsz írni ? — felhördül a vőlegény. Felséges Úristenem, de megversz ezzel a buta cigányfehirnippel ! Hát nem kaphattam volna kulturlányt ? Hát mit tudsz ? Még a Miatyánkot sem tudod talán ? No megállj, lesz majd neked Egerszegen ! Nem viszlek addig a prelátus úr elé, míg meg nem tanulod. Minden este imádkozod velem, amíg meg nem tamdod. Kisül a szemem a nagy Főpap előtt. Te l^uta gecseji, te. Irgyál mán egy keresztet, aztán köszönjük meg a naccságos plébános ur szivességét, ereg este van. Hogy kidícsértek a plébániáról, jó darabig fejembe motoszkált : te buta gecseji. Pedig hát a vőlegény is göcseji volna. — Hm. Hm. Ez az, Szerkesztő Ur ! Lám, ez a mi bajunk. Kultúrát mindenütt emlegetünk, de az a kívánatos egység csak nem akar soha megszületni. Emiatt volt mindig annyi baj nálunk. Koppány úrral mit kellett győzködni, meg a többi széthúzóval ? Veszekedett Imre, Endre nagy kárunkra. Nem tudtunk összemele- gedni a kánokkal. A bizalmatlanságnak megadtuk az árát a tatárjárás idején. Szapolyai uramékbol is az egység fontosságának felismerése hiányzott, azért ért későn a mohácsi csatatérre. Hordtunk érte török jármot. De hát minek idézgetni ? így volt ez mindig nálunk. Lám, a jelen évek is nem erről beszélnek ? Nemzeti egység pártja is rövid életű volt, hogy jöjjön utána a magyar élet pártja. Hát nem tudunk egyet akarni ? Mindenki nagyobb magyar akar lenni a másiknál, de nem lélekben. Ezért kell annyit rettegni a jövő miatt. Még az egyik cigány is keveseli a másikat. Baj ez Szerkesztő Uram. Mikor lesz már egyszer vége ennek a sokfelé húzásnak? Mikor tudunk végre egyet akarni, igazán magyarnak lenni ? Erre a húsvétra, az egységre, a lélek egységére, feltámadására van. szükség, nélkülözhetetlenül. így olvastam az írásos pirostojáson. Fogadja jó szívvel, l egye el emlékbe kedves uram és hirdesse az újságjában : legyünk egyek, lélekben magyarok, hogy egyszer már igazi húsvétet érjünk. Meleg szeretettel köszönti a Nova, 1941. április hó Göcseji Magyar. Értesítés NÉMETH JÓZSEF tüzelő ■ ég épitkezéti anyag kereskedő 1941 április 1-től kezdődően épüH » letfa és metszett áru eladásán n 0 bevezeti. — Kéri a nagyérdemű 3 a N közönség szives pártfogásé * 3 10 Üzlet i Kossuth Lajos utca 62. 10 m a Közszemlén az I942.évi országgyűlési képviselőválasztói névjegyzék-tervezet A polgármester az í 938. évi \iX. t. c- 38. §. 3. bek., valamint a 288200/1938. B. M, számú rendelet 16. §. 2. pontja alapján közhírré teszi, hogy az 1942. évre összeállított országgyűlési képviselői 'névjegyzék tervezetet minden érdekelt folyó hó 15-től 30-;ig bezáróan a városházán lévő irattárban Cl- em. lü. ajtó) naponta reggel 8 órától déli 12 óráig betekintheti és erről Szabó János v. irattárnok jelenlétében másolatot is készíthet. Ugyancsak a fenti idő alatt betekinthető a névjegyzék tervezet a zalaegerszegi kir. járásbíróságnál az ott megállapított hivatalos órák alatt, ahol is arról a megállapított díjak előzetes lefizetése ellenében bárki teljes, vagy részleges másolatot kérhet. A névjegyzék tervezet ellen a közszemlére tétel ideje alatt az 1938. évi NIX. 39. §-a értelmében felszólalással lehet élni a központi választmányhoz. A névjegyzék tervezetbe történt jogosulatlan felvétet miatt bármelyik választó, a kihágás miatt azonban csak maga az érdekelt szólalhat fel. A felszólalást élőszóval, vagy írásban kell a polgármesternél előterjeszteni s azt minden egyes esetben meg kell indokolni. A felszólaló egyúttal mellékelni, illetően bemutatni köteles a felszólalásban előadottak igazolására alkalmas okirati bizonyítékait. A felszólalásokat benyújtásuktól kezdve f. évi május hó 10-ig a városházán lévő irattárban közszemlére teszik, ahol azok a már fent vázoit módon ketekinthetők. A felszólalásokra mindazok, akik érdekelve ’s annak, a közszemlére .tétel ideje alatt írásban észrevételt nyújthatnak be. Az észrevételek benyújtási módja ugyanaz, mint a mái előbb említett felszólalásoké. Keszthelynek és J3alatonfürednek leírása Vály András universitásbeli professzor könyvében: Keszthely. Diszes mező \ áros Szala várni, földes Ura G. Festetich Uraság, aki e’ Várost nevezetesen gyarapittattya, és mostan készülő Kastéllyá- nak ujjab része által, nem kevéssé fogja ki- resiteni, lakosai katolikusok, fekszik az Ország útban Balaton partyán, észak, és nap kelet felől a’ bort bőven termő hegyekhez közel, ,’s szép erdők, és kies ligetek kerítik; nyűgöt, és dél felől pedig a’ Róna szabad térség gazdag mezőket, 5s kövér réteket mutogat. Mind tsinosodását, mind pedig népesedését jelesen öregbit ette e’ Városnak néha G. Festetich Pál, jeles Kastéllyának építtetése, és külömbféle mester embereknek letelepítések által, mellyet mostani birtokosa meg sokkal hathatósabban öregbit. Az említett Kastélyon kivül ékesíti még e’ Várost a’ Szentegyház, mellyben a’ Ifahóti Apátur viseli a’ belső hivatalt. Régi erős épületéi más Szentegyház is vagyon itten, mely a’ Sz. Fp- rentz Szerzetesbéli Atyáké; ’s közel hozzá az Oskola, melly szép nevekedésbe van. A vendégfogadó is diszt ád a’ Városnak, ’s az utazóknak elég alkalmatos szállást. Ha pedig az Uraságnak kastélya egészen fel épül, darab földön nem lészen mása : méllyben gazdag könyvtár is lesz, és a’ köz haszon vételre nyitva fog állani. Ékesíti e’ kastélyt a’ válogatott fákból készült gyümöltsöskert, ha pedig a’ gazdasági Oskola is lel log állíttatni, vajmi nevezetességet fog szerezni e’ Városnak, a’ Hazának pedig nem kevés hasznot. A’ mi e’ Városnak javait illeti, azok mind gazdagok, mind pedig külömbfélék. Eléggé esméretes már a’ Hazában az úgy, nevezett Hévíz fürdő, mellynek külömbféle hasznait, ’s ha vize a’ hozzá folyó hideg víztől elválasztatnék, kétség kivül nagyobb hathatóságát lehetne reményleni: Kő bányája is gazdag, mellyet a’ földes Uraság a’ kő lejtőknek szaporítások ál tal még nagy obb tőkéi- letességre kíván emelni, ’s általa a’ Város is díszesebben építtethetik, melly jó fekvése által nevezetes kereskedő Város lehet idővel. Emlékezetet kivan még az Uraságnak köz hasznú igyekezete, a’ ki jó sajkákat, és vitorlás nagy hajót is építtetett, Triesztből hozatott munkások által, hogy a* sót*, ’s egyebet, könnyebben, ’s kevesebb költséggel lehessen Keszthelybe szállítani. Határja gazdag termésű, bora elég terem, levegője egészséges, fája van, vadászattya szép, hala bőven; szóval Keszthely Város kedves, és jó lakást szolgáltat lakosainak. Füred. Magyar falu Szala \ ármegyében, birtokosai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Balaton tavához közel, Palatznak szomszédságában, Veszpréntől két mérföldnyire. Szoléi meglehetősek, erdejéből fája tűzre, és épületre, malma helyben, vagyonnyáinak eladására jó rnódgya, réttyei jók, szántó fölgyei termők első osztálybéli. Füredi savanyuviz. Szala Vármegyében, földes Ura a’ Religyiói Kintstár, fekszik Fürednek szomszédságában, Balaton taxa partyán. Nevezetes e’ kútfő nem tsak Magyar ; hanem még külső országokban is, mind pedig külömbféle orvosló hathatósságaira nézve, mint hogy esztendőről esztendőre szaporodnak az azzal élő Uraságok; a’ Vendégfogadók, és más megkix-ántató alkalmatosságok is azokBUNDÁK rendelésre mértékűién legolcsóbban Ifj. Laky Sándor az {ácsmesternél készülnek Alakításokat^ á 11 a I o k. Zalaegerszeg, Bethlen Gábor-utca 5.
