Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)

1941-06-14 / 133. szám

3. ZAL/MECVEI UJSÁr 1911. június 14. Küzdelem a „sötétség betegsége“ ellen Ne sajnáljuk a gyermekektől a napfényt Nem régen fedezték fel, hosszú kísérlete­zés és többszörös tisztítás és álkristályosír íás után a D 3 vitamint, a modert} orvostur- domány egyik csodáját. Valóban a csodával határos, liogy ennek a gyógyszernek már szá­zadgrammnyi egyszeri adagolása elég arra, hogy egy csecsemőt éveken at megvédjen az angolkórtól. Mivel az angolkór igen eltcrr jedt betegség, a vezető európai nemzetek költ­séget és fáradtságot nem kímélnek a kiirtá­sára. Németországban évente másfél millió csecsemőt kezelnek angolkór ellen. Elképzel­hetjük, hogy ilyen nagyszabású hadjáratot csak akkor indítanak egy betegség ellen, ha az súlyos károkat okoz a nemzetnek. Ez va­lóban így is van. De nemcsak Németország­ban, hanem nálunk is gyakori ez a beteg­ség, különösen könnyebb formái. Mi tulajdonképen az angolkór? Legismer­tebb tünete a csontok puhasága, hajlékony­sága és ennek következtében az egész csont­rendszer elferdülései. Mivel a csontok szi­lárdságát löké pen a mész és foszforsavas sók adják, úgy látszik, hogy az angolkóros betegnél ilyen sók nem tudnak lerakodni a csontokban. Sőt, még a csontokban már meg­lévő meszet is kivonja a szervezet, hogy egyéb, az életre fontosabb szerveket, pl. a vért és az agyvelőt lássa el mészsókkal. Mert á D-vitamin hiánya, nemcsak a cson­tokból, hanem a vérből és idegrendszerből is kisöpri a mészsókat. Azért az angolkóros vérszegény, sokszor vízfejű, de minden­esetre kedvielen, nem életre való csecsemő, hamar megkap más fertőző betegséget és elpusztul. Ha életben marad, többé-kevésbé nyomorék lesz. Az ilyen gyermeknek egész életében nagy és szögletes feje, alacsony pú­pos termete^ horpadt mellkasa és görbe lá­bai lesznek. Ezek persze csak az angolkór legfej lele­te bb formái. Nálunk csak az enyhébb, a kez­deti tünetek a leggyakrabbak. Ilyen kezdeti tünetek rendesen a koratavaszi hónapokban lépnek f§l, különösen az ősszel született cse­csemőknél. A szülők nem igen ügyeinek arra, hogy gyermekük kedvtelen, már nem nevet, nem játszik, mint azelőtt, sápadt és vérszegény, tarkója izzad és ugyanitt meg­puhul a csont. Különben is' sok baj van vele. Gyakran kap köhögést, bélhurutot. A nyári hónapokban aztán nincs vele baj. Váj­jon miért? Azér.t, mert a napfény hatására a lebarnuló bőrben maga képzi a D-vitamint, ami azután az angolkórt megszünteti. Az angolkór a sötétség betegsége. A pince- lakás, a sötét téli időjárás, a borongás, kő­Gyűjtsük I a gyógynövényt Nemcsak a bevételét, hanem a haza érdekét is szolgáljuk a vadon tér mő gyógynövéuyek begyűjtésével. Mindenki házatája gyógynövény telep, amit ha nem gyűjtünk be gaz, ha begyüjtünk akkor pedig drága közérdekű árut képez. Jelenleg gyűjtendő! Papsajt, útifű, kigyónyelvii fű, szagos müge, bodzavirág, pipacsvirág, pünkös­dirózsaszirom, búzavirág, körisbogár, konyhakömény stb., mely cikkeket állandóan vásárol; „MENTHA“gyógyiiőYény beváltó Zalaegerszeg, Kossuth L. utca 62. Cégt. Pass István, Zalaszentgyörgy. dös éghajlatú országok (Anglia) mind meg­annyi melegágya az angolkórnak. Az angol­kóros pedig melegágya a többi betegségnek, tüdőgyulladásnak, bélhurutnak, amelynek könnyebben áldozatul esik, mint az egész­séges csecsemő. A különben bölcs természet, az anya- és te­héntejből kifelejtette a D-vitamint, így az orvosnak kell beavatkozni a természet bo­szorkánykonyhájába. Feltalálta a D-vitamint és feltalálta a mesterséges napfényt, a kvarc­lámpát, amely teljes mértékben pótolja a napfényt különösen télen, áruikor a csecse­mőnek a legnagyobb szüksége van rá De azért nyáron se sajnáljuk gyermeke­inktől a napfényt. Közben nem szabad el­felejtenünk, hogy csak a lebarnult bőr a D-vitamin keletkező helye. Tehát felöltözve A rendellenes időjárás követ kéz léten az ország legtöbb vidékéről .jelentik, hogy aj szőlő fejlődése két hét óta mondhatni töké­letesen megállóit! A vegetáció helyenkint hát­rább van 2—3 héttel. Hazánk normális éghajlati viszonyai mel­leit (eltekintve a szőlő fekvésétől és fajtá­jától) a június hónap a szőlő virágzásának időszaka. Ilyenkor a szőlőben járni-kelni nem lévén tanácsos^ a sürgős munkákat a virág­zás beállta előtt, a halaszlhatókat pedig an­nak lefolyása után szoktuk elvégezni. Vannak szőlővidékek, ahol a szőlők fek­vésüknél és fajtájuknál fogva korábban fa­kadnak, azonban az elmúlt április és má­jus hónapokban fagykár érte a szőlőket, amely sok helyen rendszertelenül sújtotta a tőkék kihajtóit fiatal, zsenge, termő és meddő hajtását, ezeket a tőkéket beteggé, érzékeny­éé telte, aminek következtében ellenállóké­pességük is egv időre csökkent, kivált a kü­lönböző gombabQlegségekkel szemben. A fagy­kár többé-kevésbé tápanyagveszleséget is je­lentett, mint azt különösen olyan szőlőkben tapasztalhatjuk, ahol az »‘új fakadás«, vagy az úgynevezett »utánpótlás« lassan és igen szegényesen indul meg, a trágya hiánya, te­hát a talaj soványsága miatt. Mindamellett az ép és egészséges tőkéken most már törnek elő hajtások és pedig úgy a meg nem fagyott világos szemek, — rü­gyekből, a termőcsapokon és csercsapokon és a tőkefej minden részén, tehát: a com­bokon, a szarvakon, a nyakon, sőt a föld­alatti gyöktörzsből is. Csakhogy ezek nagyon rendszertelenül tör­nek- elő, tehát vannak a már elég szép ter­mőhaj lások mellett meddő, úgynevezett »faty- lyúhajtások«, sőt a rejlett szemekből elő­törő, egyelőre felismerhelellen tartalommal és erősséggel bíró kis rügyecskék- Ezekre szükségünk lehet az idei termés megmenté­sére, vagy a jövő évi termés biztosítására, tehát a tőke további alakítása céljából. Esze­rint vagy megtarlandók, nevelendők és ok­szerűen kezelendők, vagy egyáltalában nem lévén rájuk szükség, idejében eltávolílandók'. Ez a válogatás fontos munkája a szőlőnek és a'z ilyen fagykár után fokozott mérték­ben, szakszerűen, gondosan és okvetlenül kell végrehajtanunk. Ha ilyen mérvű fagykár nem fokozza a tőkének ezt a rendel lene inásodíakadását, ren­des viszonyok közöli, a válogatás költséges, néha majdnem keresztül vilié Hellen munkájá­tól eltekintünk. Most azonban feltétlenül szük­ségessé válik majd az említőit okoknál fogva. Azokat a szemeket, amelyek a tőkefej olyan idősebb részéből, különösen a 'közepéből tör­nek elő, ahol azokra Tovább már szükségünk mitsem használ a napkúra. Csecsemőknél kü­lönben is óvatosnak kell lenni és a napof- zás helyét és idejét illetően legjobb a házi­orvos utasítását követni. Ivét éves kortól kezdve azonban csak egy kis úszónadrágot, úgynevezett »Spielhose «-t adunk a gyer­mekre, hogy ebben szaladgáljon egész nyá­ron és ősszel, akkor szép csokoládébarna színi csókol rá a nap, de jó erős, egyenes csontot és jó fogat is ajándékoz neki. Ha az angolkór egyszer már kifejlődött, vagyis, ha a csontok már élgörbiülek, akkor a D-vitamin adagolása csak a csontok meg|- szilárdulásához, ferde állapotukban valómeg- rögzí léséhez vezet. További rosszabtedást mindenesetre megakadályoz, sőt a íerdesé- gek egy részét a gyermek az évek folyamán »kinövi«. De csak egy kis részét. Ha az an­golkór után szembetűnő O vagy X láb, ge- rincelferdülés vagy púp marad, azon leg­jobban úgynevezett orthopéd (testegyenesítő) szakorvos tud segíteni, szakszerű tornával, gépekkel, sínekkel és végső esetben operá­cióval. Dr. F. G, nem lesz, még gyenge állapotban csípjük felesleges tápanyag-fogyasztással nagyra nőj- jenek. A vegetáció megund úttá val most fokozott mértékben fognak jelentkezni a »hónaljhaj­tások«, amelyek gondos eltávolítása kötözés alkalmával nagyon fontos. Keresztülviteléről e helyen már megemlékeztünk, hangsúlyozva, hogy nem szabad »kitörni , hanem egy le­vélre kell »visszacsípni« azokat Mindezeket a munkákat, amelyeknek pon­tos keresztülvitelére most nagy gondot kell 1 fordítanunk, nevezzük a szőlő »zöld metszé­sének« és ez rendes viszonyok között is a tavaszi metszés kiegészítő munkája. Azaz : amit tavasszal bármi oknál fogva nem si­került keresztülvinni ollóval, a beérett, ke­mény tőke részeken, azt most he lyre pótoljuk a zsenge, puha állományú hajtások kezelése által, akár elfagyott a szőlő, ;Tkár nem ********************************** Mi minden történik egy óra alatt a világon? Hosszas fáradozás és több millió svéd ko­ronát igénybevevő kétéves munka után a stockholmi központi statisztikai hivatal most tette közzé ama vizsgálatainak eredményét, amelyekkel arra kívánlak feleletet adni, hogy GO percen belül mi történik az egész vilá­gon. A nem mindennapi statisztika termé­szetesen kiterjed a legapróbb részletekre 'is. Ili csak a fontosabb adagok következnek: 4600 ember hal meg, 5400 születik; 198 ezer legkülönfélébb bűncselekményt követnek el, eze’k közül 177000-et meg is büntetnek, 30 millió kg. burgonyát fogyasztanak el az emberek, 25 millió kg. kenyeret, 3,600.000 kg. húst és 8 millió 500000 kg. halat, 100.000 tonna cukrot. Dohányból 180 tonna fogy el egy óra alatt, szénből ezzel szemben csupán 125000 tonna, ásványi olajból 160.000 tonna. Az ipar 7500 auLomobilt és mintegy 2000 tonna papírost gyárt 60 perc alatt, amely utóbbinak legnagyobb része a sajtó számára készülő rotációs papíros. Újságból egyébként óránként 1,700000 példányt állítanak elő a földön, beleszámítva a folyóiratokat is. Ugyan­csak egy óra alatt 57 km-nyi mozgóképhez szükséges filmet használnak fel, végül 1 mil­liárd 200 millió levelet és 115 ezer távira}- tot adnak fel egy óra alatt. Ugyanakkor a világűrben 60 perc alatt a nap 107000 kilométernyi utat lesz meg, a földön 1800 vihar tör ki és 400 ezer me­teorit hull a földre. — o — Na^y gondot kell fordítani a szőlőmunkákra

Next

/
Thumbnails
Contents