Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)
1941-06-14 / 133. szám
1941 június 14. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 5. A foglalkozások minden ágában megkívánnak ma már egy bizonyos fokú szakképzettséget, csak kettőnél nem, a gazcíáknál és háziasszonyoknál. Pedig épen ennek a két foglalkozási ágnak a kezében van a nemzeti vagyon legnagyobb része és az ő tudatlanságuk, helytelen gazdálkodásuk hat ki legérzékenyebben a nemzetne. A gazda kezében van legnagyobb anyagi kincsünk: a föld; a háziasszony kezében pedig a legnagyobb erkölcsi kincs, a magyar család, a magyar gyermek s ezekkel a magyar tűzhely nyugalmát biztosító családi jövedelem. Különös ugye az, hogy ha egy iparos rosz- szul készíti el a megrendelt munkát, legfeljebb megcsinálja azt mégegyszer és csak neki és a megrendelőnek van belőle anyagi kára; ha azonban a j?azda szakképzettség nélkül gazdálkodik, eredménytelen termelése kihatással lesz az egész nemzet évi ellátására, a modern nemzetgazdálkodás egyik fő tényezőjére, a kivitelre s az egész lakosságra. Ugyanígy az a háziasszony, áld minden szaktudás nélkül vezeti háztartását, nem tudja, de nem is tudhatja gazdaságosan kihaszi- nálni a családfő által erre a e&lra előteremtett pénzt; vagy nehéz anyagi gondokba zavarja a családot, vagy a gyermekek ellátása érzi meg a tervszerűtlen főzést, kapkodó gazadálkodást, s így a jövő generáció egészsége veszélyeztetve van. Még fokozottabban) érvényesül a tapasztalatlanságnak és a tudatlanságnak a hiánya a csecsemők és betegek gondozásánál, a varrásnál és minden egyéb ilyen házimunkánál. A háziasszonyok szakképzésének kérdésénél elsősorban rá kell mutatnunk . arra, hogy leányaink nevelése nem helyes alapokon nyugszik. A középosztály leánygyermekeit előszeretettel íratja líceumokba, gimnáziumokba. Itt sokszor holt, vagy csak ritkán használt élő nyelveket, magasabb matematikát stb. tanulnak, aminek kevés a gyakorlati jelentősége, mert az élőnyelveket a középiskolák mai oktató rendszere mellett tökéletesen megtanulni alig lehet, annyira pedig semmi esetre sem, hogy ezzel a. nyelvtudással keresse meg az illető a kenyerét. Ugyanakkor pedig a tanulás alatt elmulasztotta a leánygyermek megszerezni azt az alapot, amely minden modem háziasszonynál elengedhetetlen: a naponta ismétlődő házimunkák ismeretét, tudását és szeretetét, amelynek szakszerű végzése adja meg a családi otthon melegét: a rendes ételt, a tiszta lakást, a gondozott férjet és gyermekeket, egyszóval a családi élet harmóniáját. Iskola ulán ezt már egy-kettőre ezt már megtanulni nehezen lehet, úgy pedig, ahogyan kellene és lehetne, már serdülő kortól kezdve egyáltalán nem. Ugyanez a helyzet iparos- és kereskedd- családjaink gyermekeinél, akik rendszerint csak négy középiskolát végeznek, ott sem kaptak a háztartással kapcsolatosan elég sajátos és gyakorlati hasznú oktatást- Ezután pedig már rendesen nem tetszik nekik — a háztartás technikájával, apró gondjaival, kicsinyességeivel foglalkozni. S ha férjhez menÉrtesítés NÉMETH JÓZSEF tüzelő«és építkezési anyaghereskedő H 1941 április 1-től kezdődően épü» letfa és metszett áru e 1 a d á s á t • ■* 0 bevezette. — Kéri a nagyérdemű 3 a közönség szives pártfogását N ttja Fürészpor megrendelhető.== 3 Üzlet i Kossuth Lajos utca 62. 10 0} 00 ' nek, saját kárukon tanulnak meg mindent, ami a mai nehéz gazdasági viszonyok mellett nagy veszteség a nemző Ti vagyon és igen nagy könnyelműség a saját értékeinkre nézve. Még sokkal szomorúbb a helyzet az egyszerű köznép rétegeiben. A fiatal leányokat igen korán (dologra jjpgják, "kisebb testvén reiket gondozzák ama primitív módon, mint anyáiktól látják. Megtanulják főzni — rendszerint rosszul — azt a néhány ételt, amit otthon látnak. Nem is csodálatos, hogy any- nyi közöttük az egyoldalúan táplált, gyomorbajos és koravén. Mit jelentene az a nemzet szempontjából, a jövő generáció általános nívójának emelésénél, ha a nép gyermekeit ezekre az ismeretekre rendszeresen oktatnák! Mi kincs fekszik a magyar anyaföldben, legtöbbször ott körülöttünk, csak le kell hajolni érte! Mi érték forgácsolódik el a rosszul gazdálkodó háziasszonyok kezén! Mennyi hiábavaló munkát végeznek ők sokszor és nem látják szorgalmuk gyümölcsét! Mennyit tehetnénk e téren az egészség védelmének szolgálatával is! A Katolikus Háziasszonyok Országos Szövetsége 30 éve foglalkozik ezekkel a kérdésekkel és egyetlen alkahnaL sem mulaszt el; hogy a háztartás-gazdasági Oktatás eszméjét szolgálja. Főző-, varróLanl'olyamokaL tart fiatal lányok, asszonyok, háztartási alkalmazottak részére. Feleségek és menyasszonyok részére iskolaszerű előadássorozatokat rendez, hogy gyakorlati tanáccsal lássa el a legszebb női hivatás felé induló és azt gyakorló nőket. De társadalmi egyesület soha sem tud általánosan és országrászólóan foglalkozni egy kérdéssel. Nincs módjában — már csak anyagi erők hiányában sem — annyira kiépíteni szerveiig hogy eljussanak a nép minden rétegéhez. Egyébként is — figyelembe véve ennek a kérdésnek a szociális és nemzetgazdasági általános jelentőségét — az álIámnak kell behatóbban foglalkozni a háziasszonyok és háziasszonyjelöltek szakképzésével, s a kérdés tanulmányozása után gyors komoly és rendszeres megértéssel és készséggel állanánk rendelkezésre. Zalai községek Vály András universitásbeli professzor könyvében: Szabár. Magyar falu Szál a Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Rába Hidvéghez nem messze, mellynek liliája; földgye középszerű, rétyf- tyeinek egyrészét a’ viz járja, szőlője, legelője meglehetős. Szctjk. Magyar falu Szál a Vármegyében, - földes Ura Gr- Zichy Uraság,, lakosai katolikusok, fekszik Uelenyéhez közel, mellynek filiája; halárja hegyes nagyobb részént, borait meglehetősen eladliattya. Szalabév. Magyar Mező Város Szala Vármegyében, földes Urai Horváth, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik az országúiban ’s az Uraságnak kastéllyá, és jeles kerltye nevezetesílik, mellyhez nem messze épült a’ Vármegyeháza; postája is van; halárbéli földgye jól termő, ele némelly részét Szala vizének áradása rongállya; szőlő hegye tágas, malma helyben alkalmatos. Sznlapa. Elegyes falu Szala Vármegyében, földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Kis Görbőhöz nem messze, mellynek filiája; halárja középszerű. Szántó. Magyar falu Szala Vármegyében, földes Ura Gr. Festetics Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sümeghez 1 1/2 mértföld- nyire; halárja termékeny, szőleji jók, va- gyonnyai külömbíélék. Szegliget. Vár Szala Vármegyében, fekszik kies helyen, Csobánchoz égy mértföld- nyire. Szegvár. Magyar falu Szala Vármegyében, földes Ura Gál Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kereszlurhoz fél mértföldnyire; halárja középszerű, legelője elég van. Ujságmakulatura papiros eladása A polgármester közhírré teszi, hogy a belföldi hulladékpapírosok közül az új újság- makulatúra papírost (remittendát) kiadóvállalattól, vagy nyomdától csak a Magyar Papírosipari Nyersanyagbeszerző .Korlátolt Felelősségű Társaság és az a kereskedő, vagy az az iparos vásárolhat, akinek erre az ipari anyaggazdálkodás papírosgyártól ipari és papíros feldolgozóipari bizottság együttesen engedélyt ad, a kiadóvállalat és a nyomda pedig az általa termelt új újságmakulatúra papírost csak a fenti Kft-nak, vagy annak adhatja el, akinek való eladására az említett bizottságok — a vevő megnevezésével — engedélyt adnak. E rendelkezésnek be nem tartása kihágás és a Termál ló rendelkezések értelmében büntetést von maga után- u A háziasszony és a szakképzettség
