Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)
1941-06-14 / 133. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG 3. 1941. június 14. Abban az időben tartóztatták le Schrantz lalsólendvai fényképészt azon a címen, hogy Muraközben a Magyarországhoz való" csatlakozás ügyében agitál. (Schrantz hosszú éveken át Zalaegerszegen lakott. Mindenki ismerte. A múlt évben rokonai látogatására Budapestre utazott., ahol rövidesen meghalt). Letartóztatták még Tóth, hercegi uradalmi ellenőrt és a hercegi uradalom mezőőrét, akiket Zágrábba. viLlek, továbbá Balkányi afsó- lendvai könyvkereskedői is elhurcolták. Július 11-én arról adott hírt a Zalamegyei Újság, hogy a szerbek nem levesebbet akartak csinálni, mint a' zalabaksaj főszolgabí- rát akarták elfogni. Levelet 'írtak Vizkelety Árpád dr. zatabaksai főszolgabírónak egy gyilkossági ügyben való érintkezés ürügye alatt. A cél az volt, hogy a főbírót a dep morkáció's vonalra csalják és ölt elfogják- Vizkelety azonban értesült erről és csendőrök kíséretében ment ki a "helyszínre. A csendőri kíséret folytán a szerbek cselvetése meghiúsult. Megállapítható volt azonban, hogy a szerbek katonaságot tollak előre a de le k 1 íve k 1 ám oga t ás ár a. Bolla József 1789. esztendőben Mohácsról Kanizsára sót vitetni parancsoltalván, egyik ökre hazatérte után másodnapra elveszett. Egészséges korában megért 50 forintot, mert társát (30 forintért adta c'L gazdája. • A szepetki elülj áróság meg "így vélekedett: (Mikor) Császár János a magunk szénáját a T. katonaság számára (Kis) Komáromba vitte volna, a szentpéteruri nicZőn a nagy sárok- ban... egyik lova óh mindjárt elveszett. Maguk a szentpéteruriak is 55 forintokra becsülték. , Nemmi újság nincs a nap aiau — irta meg háromezer évvel ezelőtt a bölcs Salamon. Tehát manapság sem igen akad. Hanem mind ezek a mai dolgok, már régi keletűek. Készültség idején minden mozdíthatót megmozdítanak. Világos, hogy háborús készültség idején is megmozdítják a szükséges dolgokat: azaz a lovakat, szekereket slb. Az utolsó török háborúban is így történt- Ez pedig nem is olyan régen volt: mindössze is nyakában vagyon«. így vélekedett 1789. október 22-én a látszólag megértő galsai elöljáróság. Azonban volt valóban megértő elöljáróság is. így a felsőbagodi. Ez Balog János elhullóit lovát 31, Takács György elpusztult ökrét. pedig 40 forintra értékelte. Az istvándi elöljáróság meg azt írja, hogy A tapolcai elöljáróság Sülé Györgynek a sziszeid útban elhullott ökrét meg épen GO forintra értékelte. így aztán szépen meg is tudjuk, hogy menynyi kár érte gazdáinkat, összesen 175 faluból 378 jobbágy gazda kárát jelentették így: Elpusztult az egerszegi járásból 70, 26, 2296, (az első szám a lovak, a második az ökrök számát, a harmadik a forint értéket jelenti), a lövői járásból 109, 1, 2983, a ka- pornaki járásból 41, 28, 1901, a szántói járásból 28, 35, 1836, a tapolcai járástól 63, 19, 1827, összesen 311 ló, 109 ökör .pusztult el 10843 forint értékben. —ÜV ~ 152 esztendővel ezelőtt. v XA katonaságnak akkor sem volt elegendő szállító eszköze, tehát — szerezlek onnan, ahol volt — a jobbágyoktól. A jobbágyok szállították a katonaság után a szükséges holmikat, főleg az élelmiszert az emberek és állatok részére. Búzát, rozsot, lisztet, sót, továbbá zabol, szénát és szalmát. A zalai jobbágyok akkor Horválországba szállítottak. Sziszek volt a főhely, ahova a fogatok mentek. Persze e szállítások közben sok baj, megpróbáltatás és kár érte a jobbágyokat. Sok jobbágynak lova, ökre hullott el a megerőltető fuvarozásban. Azonban a kincstár akkor is gavallér volt — akárcsak tavaly. Olyan nagy árakat fizetett, vagy legalább is helyezett kilátásba az elszenvedett károkért, aminőt szegény jobbágy azelőtt nem is álmodottLegyen akármilyen egyszerű is a nő,| mégis természeténél fogva ki akar tűnni és sokkal több ruházat kell neki, mint a férfinek. Ezt nemcsak a férfiak fogják elhinni, hanem miaguk a nők is be fogják látni, nem azt azonban, hogy a mai korlátozó rendeletek között nekik is meg kell elégedhiök sokCsak szappant kaphatnék kai egyszerűbb ruházkodással. Alkalmunk volt több hölggyel beszélgetést folytatnunk abból az alkalomból, hogy a kormány újabb szigorító rendelkezéseket léptetett életbe és most már nemcsak a cukrot, cipőt és egyebet adják jegyre, hanem minden közszükségleti cikkel is úgynevezett bevásárlási könyvre lehet csak kapnikorlátlan mennyiségben Ezekről a. károkról és azok megbecsüléséről szép kis összeírás található a zalaegerszegi megyei levéltárban e cím alatt: A török háborúk alatt elpusztult állatok összeírása. Az egész összeírást 1790-ik esztendőben készítették. Még pedig egy szoigabíró és az illető falu bírája és esküdtjei. Minden faluiról, illetően minden egyes elhullott állatról külön-külön vettek fel jegyzőkönyvet A becslők egy-egy elhullott állatot átlagosan 25 forintra értékeltek. De ettől persze nagy eltérések is voltak. Sőt nagyon is! így például a szűkkeblű eszteregnyei elüljáróság Németh Lászlónak a körösi fuvarozásban elhullott lovát mindössze 12 forintra becsülte. Kardos Mihály ukki lakos, 1788. szeptemberében »Eő fölsége hadi népe után zab alá Varasára vitetni parancsol látván« visszajövet lova elpusztulL. A meg nem értő ukki elüljáróság szintén csak 12 forintra értékelt. A hanyi elüljáróság azonban még furcsábban, mondhatnám hanyagabbul járt el. Mert a saját falujabelijének, Nagy Péternek, a körösi útról haza jövet elpusztult lovát .csak 8 azaz nyolc forintra értékelte 1790- október Amikor beszélgetésünket megkezdtük, azt hittük, hogy legtöbben azon íqgnak panaszkodni, hogy a női ruhaneműeket is korlátozott számban lehet kapni. Nem úgy történt. Legtöbb asszony azon panaszkodott, hogy most már nem tud korlátlan mennyiségű szappanhoz jutniEnnél meg kell egy pillanatra államink, mert megdől az az első mondat, amit leszögeztünk, hogy a mai nők "is csak' azon törekszenek, hogy ruházatukban kitűnjenek a többi hők között. Ennek következtében sürgősen revízió alá kell vennünk első mondatbeli megállapításunkat és azt leszögezzük, hogy a "mai idők a ma asszonyait is megváltoztatták. Rájöttek arra, hogy puccos ruha ílélkül mégmeg lehet az ember, de nem tiszta ruha nélkül és így válik érthetővé az az általános kívánság, hogy bár a szappant ne korlátozták volna. Megnyugtathatjuk ezeket az asszonyokat, hogyha vásárlási könyvecskére is kapják' ezentúl a szappant, azonban ez néni azt jelenti, hogy nem fognak kapni annyit, ameny- nyi kell, sőt, ezentúl az eloszlás arányod sább lesz, mert bizony megtörtént nem is olyan regen, hogy a tehetősebbek összevásároltak mindent, úgy, hogy a szegényebbeknek nem jutott semmi, mert azoknak nem volt pénzük nagy mennyiségben vásárolni. A női divat alakítói már eddig is nagy panasszal voltak, hogy nem csináltatnak az asszonyok elég selyemruhát. És valóban így is van ez. A korlátozásokkal mindenki százszor is meggondolja, hogy milyen ruhát vegyen magának és a luxusöltözéknek számító selyemholmit nem igen vették. Most, hogy a ruhaneműt is csak vásárlási könyvecskére lehet kapni, még kevesebb selyem ruha fqg elkelni, mert most meg inkább azon lesznek, hogy csak a legszükségesebbeket vegyék meg. Mert megtörténhetik az, hogy valaki vett magának selyemruhát, és utána nem tud majd venni szövetet, mert egyszerre két ruhát nem lehet kiszolgáltatni. 28-án. A gógánfai Tóth László meg hogyan járt! 1788-ban Türjéről Varasára ' vitt búzát. »Az egyik ökre a terh vonyásban úgy megromlott, hogy itthon... kéntelenittetett a tűrjed mészárosnak 20 forénlért elvesztegetni«. Holott azelőtt 44-et értA galsai Béres István 1789- esztendőben Ukkról Csáktornyára szénát vívón, egy lova annyira elromlott, hogy aztán többé rajta nem dolgozhatott, hanem kénlelenéíletelt a Tzigányoknak elvesztegetni 6 fórén ton. Vélte pedig 21 foréntokon és így 15 forénlokig károkat vallott. Az újonnan szerzett lova árát interesre (kölcsön) vette fel és most Szinte halljuk egyes asszony ajkairól, hogy »nem kapok elegendő ezt, vagy amazt,nem tudom peifdben tartani magamat, a hazamat.« Ez nem áll. Mert egyszerű eszközökkel lehet csinosan és tisztán élni, akár az öltözködésről legyen szó, akár pedig a lakás tisztántartásáról. Mert itt érvényesül igazán az a nagyszerű magyar közmondás, amelyet már az elemiben a szívünkbe véstek, hogy a foltos és tiszta ruha nem szégyen, de szégyen a piszkos ruha. Azért senki sem fog* megróni* amiért egyszerűen, sőt szegényesen vagyunk öltözve és a lakásunk sem egy 'luxus lakás, de igenis azért meg* fognak róni, hogyha nem vagyunk rendesen felöltözve, vagy pedig lakásunk rendetlen. Tehát a korlátozó rendelkezés nem lehet ok a rendetlenségre, sőt, ösztökélő kell, hogy legyen arra, hogy egyszerű eszközökkel is megtartsuk azt a méltóságot, amit az asz- szonyi hatalommal az Úristen nekünk adott. Háborús kártérítés A korlátozó rendeletek és a nők A korlátozó rendelkezés nem ok a rendetlenségre
