Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)

1941-06-07 / 128. szám

ZÁLAMEGYEI ÚJSÁG 3. 1941. június 7. ismét felszabadította. i 738-től 1789. szep­tember 30-ig ismét török kézen volt a vár, amikor Laudon tábornok felszabadította, de azt 1792-ben a kedvezőtlen külügyi helyzet miatt il. Lipót kénytelen volt a töröknek át­engedni. A törökök 1867-ig uralták Belgrá- dot, amikor a nagyhatalmak a szerbeknek ítél­ték oda és 1882-ben Milán fejedelem az ön­álló Szerbia királyává proklamálhatta magát. Azóta volt Belgrád a szerb királyok és Szer­bia. 1919. óta pedig Jugoszlávia székhelye egészen a most bekövetkezett pusztulásig. Fontos szerepet játszó magyar végvár volt Gaíambóc is, aminek históriáját Arany János: Ilozgonnyiné című költeményéből ismerjük. Rozgonyi István felesége Szentgyörgyi Cecília férfias bátorsággal küzdött a várat megszállva tartó törökök ellen 1428-ban, amikor a ké­mén) küzdelem során maga Zsigmond király is majdnem odapusztult. Gaíambóc aztán nagy szerepet játszott továbbra is, mert a török a vár megrongált falait helyreállíttatva, on­nan állandóan fenyegette Magyarország aldu- nai részeit. Még egyszer sikerült ugyan a ret­tentő erejű Kinizsi Pálnak, az alviclék orszá­Egy idő óta a nemzetközi sajtóban elter­jedt az a hír, hogy egy délamerikai rákku­tató beoltotta magát a rákdaganattal, amely­nek következtében meghalt. Ez a hír, amelyet annakidején a német lapok bizonyos fenntar­tással közöltek, arra a megállapítási'a vezette professzor Aider német rákkutatót, hogy ilyen átvitel csak abban az esetben lehetsé­ges, ha az illető, akin a kísérletet végre­hajtják, ugyanolyan öröklési szimptómákat mutat fel, mint akitől a rákot átvitték vagy legalább is nagyon hasonló öröklési hajlammal bír. Nagy általánosságban azonban a rákda­A nyári időszak beálltával nem tartjuk ér- i dektélennek, ha egy kis ismertetést adunk a leggyakoribb mérges növényekről, amelyek- J nek ma is sok áldozata van. A mák. A mák a legfontosabb orvosi növények közé tartozik, mert éretlen korában olyan nevezetes gyógyszereket szolgáltat, mint az ópium és morfium. Az éretlen máknak és az ópiumnak fájdalomcsillapító és altató hatasa van. E hatás ismerete ősrégi időkre vezet­hető vissza. Az ópium lényegében nem más, mint beszáradt növényi tejnedv. Épen ezért nem nevezhetjük egységes kémiai testnek. Több, mint a fele fehérjéből, gyantából, méz- gából áll. Ha az ópiumot tovább elemez­zük, azt vesszük észre, hogy igen fontosak a benne lévő alkoloidak, amelyek közül ez- időszerint 25 ismeretes. Az ópiumban talál­ható nevezetesebb alkaloidák a morfium, a gos kapitányának az 1483-iki hadjárat során a v árat a tőj üktől v isszaszerezni, de aztán Nán­dorfehérvárnak 1521-ben bekövetkezett el­vesztése után Gaíambóc is végképen elve­szett Magyarországra nézve. Most már csak romjaiban állnak a Duna hulláma fölé vad- regényes szikláinkon emelkedő várfalak. A sziklák odúiban az Alföldön olykor ijesztő sokaságban fellépő és az állatokra nézve ve­szedelmes kolumbácsi legyek tanyáznak, akik e v ártól kapták elnevezésüket. (Gaíambóc : szerbül Ivulumbac.) Nevezetes történelmi szerepet játszó ma­gyar végvár volt Szerbiában: Vég-Szendrő (Semendria) is, amejy Belgrád közelében, a Moravának a Dunába torlódásánál fekszik. 1440-ben itt verte meg Hunyadi János Izsák pasát, II. Murad szultán vezérét. 1459-ben török kézre került, 1789-ben az osztrákok foglalták el. 1807-ben Cserny György szerb felkelő vezér e várban esett orvgyilkosság áldozatául. 1867-ben a vár a szerbeké lett, de a szultáni ferman szerint, amely a várat birtokukba juttatta, a szerb zászló mellett a török lobogót is ki kellett tűzniük. A régi magyar végvárak most újra bele­kerültek a történelem sodrába. Belgrád, a régi büszke Nándorfehérvár, romokban he­vei’. Hogy ki fogja ismét felépíteni és kinek jut végső birtokul, — azt nemsokára eldön­tik azok a hatalmak,’ akiknek győzelmétől függ Európa békéje és jövendő fejlődése. ganat az embereknél nem átvihető. Auler professzor továbbá visszautasította azt az Ame­rikából származó állítást, hogy a paradicsom élvezete előidézi a rákbetegséget. Ez a fel­tevés teljesen alaptalan, amint ezt a tudo­mányos német rákkutatás egyöntetűen meg­állapítja. Érdekes azonban Auler professzor figyelmeztetése a túlzott magaslati napfény élvezete ellen. Kutatásai szerint ugyanis a napozásra érzékeny egyének, vagyis akiknek bőre könnyen vörös és gyúladásos lesz, erő­sebben hajlanak a rákos megbetegedésre, mint a kevésbé érzékeny bőrűek. 1 narkotin, maacein, papaverin és kodein. Az ópiumnak igen sok fajtája van. Legjobban i kereskedelmi központok szerint osztályozhat­juk. így megkülönböztetünk: szmrinai, egyip­tomi, perzsiai, kínai, indiai, ópiumokat. Az ópiumnyerés majdnem mindenütt egyformán történik. Először az éretlen mákfejeket be­vagdossák. A vágások helyén kiszivárog a tejnedv, amely eleinte fehér színű, majd 6— 8 óra múlva megszárad és megbámul, ké­sőbb vörösbarna lesz. Ezt azután tompa élű késsel leszedik. Az így összegyűjtött nyers ópiumot lepényekbe vagy kalácsokba gyúr­ják és árnyékos helyen száradni hagyják. Az ópiumot óriási mennyiségben nyerik. Ezt on­nan is láthatjuk, hogy a békebeli Törökor­szágban évenként több, mint 400 ezer kg. ópiumot termeltek. Az. ópium és a morfium mérges anyagok. Egy, négy hetesnél fiata­labb gyermekre egy milligramm ópium ha­lálos hatású lehet. Mindkét alkaloidához mint sok más méreghez, igen hamar hozzászokik Igmándiviz lil'i t4i] életmentő az emberi szervezet. így fejlődhetett ki a moríimizmus és az ópiumélvezés. Általános megfigyelés az, hogy az ősemberhez köze­lebb álló emberfajok (malájok) sokkal na­gyobb adagokat elviselnek baj nélkül, mint az európai ember. Az előbb említettük az opiumelv ezőket. Ezek olyan erős szervezetű emberek, akik már nagyobb ópium adago­kat is elviselnek minden baj nélkül. Az ópiumélvezők lehetnek ópiumvev ők és ópium­szívók. Az ópiumvevők . pilulák alakjában, rendszerint teában fogyasztják el az adag­jukat. Az ópiumszívók nem a tiszta ópiu­mot, hanem annak a fekete kivonatát, a csau- dut fogyasztják el. Ezt kis gömb alakba gyúr­va pipába teszik és meggyujtják. A nadragulya. A nadragulya a burgonyafélék családjába tartozik. Egyes helyeken farkascseresznyének is nevezik, mert a termése félgömb alakú, fénylő, fekete bogyó, bíborvörös nedvvel. A nadragulya jó magasra ,(két méterre is) megnövő, erős szárú, terebélyesen ágas nö­vény, amely hazánk hegyes vidékein, főleg az erdők tisztásain és mélyebb vöjgyekben gyakran található. A levelei hosszúkás to- jásdadok, épszélűek, a dohányra emlékezte­tők, alsó lapjuk erei mirigyes szőrökkel van­nak borítva, ezért zsíros tapintatúak. A nad­ragulya három fontos alkaloidát tartalmaz, úgymint az atropint, a hyoseyamint és a sko- polamint. A legmérgesebb orvosi növények közé tartozik. Linné Károly is Atroposról, a párkák egyikéről, aki az élet fonalát elvágja, Atropa belladának nevezte el. Leggyakrabban gyermekek mérgezik meg magukat édes bo­gyóival, de a mi tótjainknál az a veszedelmes szokás divatozik, hogy a pálinkába részegítő hatása miatt nadragulyát tesznek. Regi írá­sokban olvashatjuk, hogy a szintén tót lakos­ságú Békéscsabán már 1791-ben elharapózott a szokás, hogy a lakodalmi ételekbe nad­ragulyát tettek, hogy a vendégek minél job­ban »megbolonduljanak«. De szándékos mér­gezési eseteket is találunk. Egy asszony pél­dául 11 hónapon keresztül olyan feketekávét adott férjének, amelyben egy kevés bella- dona gyökérforrázat volt. A mérgezés tünetei főleg látási zavarokban mutatkoztak, a férj nem tudott olvasni, nem tudta pénzét meg­számolni. Később foglalkozásával is fel kel­lett hagyni és elmebajosnak nyilvánították mindaddig, amíg a betegség igazi okára rá GyUjtsIlk a gyógynövényt Nemcsak a bevételét, hanem a haza érdekét is szolgáljuk a vadon ter­mő gyógynövéuyek begyűjtésével. Mindenki házatája gyógynövény telep, amit ha nem gyűjtünk be gaz, ha begyűjtünk akkor pedig drága közérdekű árut képez. Jelenleg gyűjtendő! Papsajt, útifű, kigyónyelvti fű, szagos müge, bodzavirág, pipacsvirág, pünkös­dirózsaszirom, búzavirág, kőrisbogár, konyhakömény stb., mely cikkeket állandóan vásárol: „MENTHA“gyógysiövénybeváltó Zalaegerszeg, Kossuth L. utca 62. Cégt. Pass István, Zalasxentgyőrgy. Rákbetegségre hajlamos a nap Iránt túlzottan érzékenybőrü ember Mérges növények és növényi mérgek

Next

/
Thumbnails
Contents