Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)
1941-06-07 / 128. szám
ZÁLAMEGYEI ÚJSÁG 3. 1941. június 7. ismét felszabadította. i 738-től 1789. szeptember 30-ig ismét török kézen volt a vár, amikor Laudon tábornok felszabadította, de azt 1792-ben a kedvezőtlen külügyi helyzet miatt il. Lipót kénytelen volt a töröknek átengedni. A törökök 1867-ig uralták Belgrá- dot, amikor a nagyhatalmak a szerbeknek ítélték oda és 1882-ben Milán fejedelem az önálló Szerbia királyává proklamálhatta magát. Azóta volt Belgrád a szerb királyok és Szerbia. 1919. óta pedig Jugoszlávia székhelye egészen a most bekövetkezett pusztulásig. Fontos szerepet játszó magyar végvár volt Gaíambóc is, aminek históriáját Arany János: Ilozgonnyiné című költeményéből ismerjük. Rozgonyi István felesége Szentgyörgyi Cecília férfias bátorsággal küzdött a várat megszállva tartó törökök ellen 1428-ban, amikor a kémén) küzdelem során maga Zsigmond király is majdnem odapusztult. Gaíambóc aztán nagy szerepet játszott továbbra is, mert a török a vár megrongált falait helyreállíttatva, onnan állandóan fenyegette Magyarország aldu- nai részeit. Még egyszer sikerült ugyan a rettentő erejű Kinizsi Pálnak, az alviclék orszáEgy idő óta a nemzetközi sajtóban elterjedt az a hír, hogy egy délamerikai rákkutató beoltotta magát a rákdaganattal, amelynek következtében meghalt. Ez a hír, amelyet annakidején a német lapok bizonyos fenntartással közöltek, arra a megállapítási'a vezette professzor Aider német rákkutatót, hogy ilyen átvitel csak abban az esetben lehetséges, ha az illető, akin a kísérletet végrehajtják, ugyanolyan öröklési szimptómákat mutat fel, mint akitől a rákot átvitték vagy legalább is nagyon hasonló öröklési hajlammal bír. Nagy általánosságban azonban a rákdaA nyári időszak beálltával nem tartjuk ér- i dektélennek, ha egy kis ismertetést adunk a leggyakoribb mérges növényekről, amelyek- J nek ma is sok áldozata van. A mák. A mák a legfontosabb orvosi növények közé tartozik, mert éretlen korában olyan nevezetes gyógyszereket szolgáltat, mint az ópium és morfium. Az éretlen máknak és az ópiumnak fájdalomcsillapító és altató hatasa van. E hatás ismerete ősrégi időkre vezethető vissza. Az ópium lényegében nem más, mint beszáradt növényi tejnedv. Épen ezért nem nevezhetjük egységes kémiai testnek. Több, mint a fele fehérjéből, gyantából, méz- gából áll. Ha az ópiumot tovább elemezzük, azt vesszük észre, hogy igen fontosak a benne lévő alkoloidak, amelyek közül ez- időszerint 25 ismeretes. Az ópiumban található nevezetesebb alkaloidák a morfium, a gos kapitányának az 1483-iki hadjárat során a v árat a tőj üktől v isszaszerezni, de aztán Nándorfehérvárnak 1521-ben bekövetkezett elvesztése után Gaíambóc is végképen elveszett Magyarországra nézve. Most már csak romjaiban állnak a Duna hulláma fölé vad- regényes szikláinkon emelkedő várfalak. A sziklák odúiban az Alföldön olykor ijesztő sokaságban fellépő és az állatokra nézve veszedelmes kolumbácsi legyek tanyáznak, akik e v ártól kapták elnevezésüket. (Gaíambóc : szerbül Ivulumbac.) Nevezetes történelmi szerepet játszó magyar végvár volt Szerbiában: Vég-Szendrő (Semendria) is, amejy Belgrád közelében, a Moravának a Dunába torlódásánál fekszik. 1440-ben itt verte meg Hunyadi János Izsák pasát, II. Murad szultán vezérét. 1459-ben török kézre került, 1789-ben az osztrákok foglalták el. 1807-ben Cserny György szerb felkelő vezér e várban esett orvgyilkosság áldozatául. 1867-ben a vár a szerbeké lett, de a szultáni ferman szerint, amely a várat birtokukba juttatta, a szerb zászló mellett a török lobogót is ki kellett tűzniük. A régi magyar végvárak most újra belekerültek a történelem sodrába. Belgrád, a régi büszke Nándorfehérvár, romokban hevei’. Hogy ki fogja ismét felépíteni és kinek jut végső birtokul, — azt nemsokára eldöntik azok a hatalmak,’ akiknek győzelmétől függ Európa békéje és jövendő fejlődése. ganat az embereknél nem átvihető. Auler professzor továbbá visszautasította azt az Amerikából származó állítást, hogy a paradicsom élvezete előidézi a rákbetegséget. Ez a feltevés teljesen alaptalan, amint ezt a tudományos német rákkutatás egyöntetűen megállapítja. Érdekes azonban Auler professzor figyelmeztetése a túlzott magaslati napfény élvezete ellen. Kutatásai szerint ugyanis a napozásra érzékeny egyének, vagyis akiknek bőre könnyen vörös és gyúladásos lesz, erősebben hajlanak a rákos megbetegedésre, mint a kevésbé érzékeny bőrűek. 1 narkotin, maacein, papaverin és kodein. Az ópiumnak igen sok fajtája van. Legjobban i kereskedelmi központok szerint osztályozhatjuk. így megkülönböztetünk: szmrinai, egyiptomi, perzsiai, kínai, indiai, ópiumokat. Az ópiumnyerés majdnem mindenütt egyformán történik. Először az éretlen mákfejeket bevagdossák. A vágások helyén kiszivárog a tejnedv, amely eleinte fehér színű, majd 6— 8 óra múlva megszárad és megbámul, később vörösbarna lesz. Ezt azután tompa élű késsel leszedik. Az így összegyűjtött nyers ópiumot lepényekbe vagy kalácsokba gyúrják és árnyékos helyen száradni hagyják. Az ópiumot óriási mennyiségben nyerik. Ezt onnan is láthatjuk, hogy a békebeli Törökországban évenként több, mint 400 ezer kg. ópiumot termeltek. Az. ópium és a morfium mérges anyagok. Egy, négy hetesnél fiatalabb gyermekre egy milligramm ópium halálos hatású lehet. Mindkét alkaloidához mint sok más méreghez, igen hamar hozzászokik Igmándiviz lil'i t4i] életmentő az emberi szervezet. így fejlődhetett ki a moríimizmus és az ópiumélvezés. Általános megfigyelés az, hogy az ősemberhez közelebb álló emberfajok (malájok) sokkal nagyobb adagokat elviselnek baj nélkül, mint az európai ember. Az előbb említettük az opiumelv ezőket. Ezek olyan erős szervezetű emberek, akik már nagyobb ópium adagokat is elviselnek minden baj nélkül. Az ópiumélvezők lehetnek ópiumvev ők és ópiumszívók. Az ópiumvevők . pilulák alakjában, rendszerint teában fogyasztják el az adagjukat. Az ópiumszívók nem a tiszta ópiumot, hanem annak a fekete kivonatát, a csau- dut fogyasztják el. Ezt kis gömb alakba gyúrva pipába teszik és meggyujtják. A nadragulya. A nadragulya a burgonyafélék családjába tartozik. Egyes helyeken farkascseresznyének is nevezik, mert a termése félgömb alakú, fénylő, fekete bogyó, bíborvörös nedvvel. A nadragulya jó magasra ,(két méterre is) megnövő, erős szárú, terebélyesen ágas növény, amely hazánk hegyes vidékein, főleg az erdők tisztásain és mélyebb vöjgyekben gyakran található. A levelei hosszúkás to- jásdadok, épszélűek, a dohányra emlékeztetők, alsó lapjuk erei mirigyes szőrökkel vannak borítva, ezért zsíros tapintatúak. A nadragulya három fontos alkaloidát tartalmaz, úgymint az atropint, a hyoseyamint és a sko- polamint. A legmérgesebb orvosi növények közé tartozik. Linné Károly is Atroposról, a párkák egyikéről, aki az élet fonalát elvágja, Atropa belladának nevezte el. Leggyakrabban gyermekek mérgezik meg magukat édes bogyóival, de a mi tótjainknál az a veszedelmes szokás divatozik, hogy a pálinkába részegítő hatása miatt nadragulyát tesznek. Regi írásokban olvashatjuk, hogy a szintén tót lakosságú Békéscsabán már 1791-ben elharapózott a szokás, hogy a lakodalmi ételekbe nadragulyát tettek, hogy a vendégek minél jobban »megbolonduljanak«. De szándékos mérgezési eseteket is találunk. Egy asszony például 11 hónapon keresztül olyan feketekávét adott férjének, amelyben egy kevés bella- dona gyökérforrázat volt. A mérgezés tünetei főleg látási zavarokban mutatkoztak, a férj nem tudott olvasni, nem tudta pénzét megszámolni. Később foglalkozásával is fel kellett hagyni és elmebajosnak nyilvánították mindaddig, amíg a betegség igazi okára rá GyUjtsIlk a gyógynövényt Nemcsak a bevételét, hanem a haza érdekét is szolgáljuk a vadon termő gyógynövéuyek begyűjtésével. Mindenki házatája gyógynövény telep, amit ha nem gyűjtünk be gaz, ha begyűjtünk akkor pedig drága közérdekű árut képez. Jelenleg gyűjtendő! Papsajt, útifű, kigyónyelvti fű, szagos müge, bodzavirág, pipacsvirág, pünkösdirózsaszirom, búzavirág, kőrisbogár, konyhakömény stb., mely cikkeket állandóan vásárol: „MENTHA“gyógysiövénybeváltó Zalaegerszeg, Kossuth L. utca 62. Cégt. Pass István, Zalasxentgyőrgy. Rákbetegségre hajlamos a nap Iránt túlzottan érzékenybőrü ember Mérges növények és növényi mérgek
