Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)

1941-05-31 / 123. szám

4. ZAL.* MECVEÍ LJS \r 1911. május 31. — Igen mester, most legjobb egy jó £zí- viar, —- parancsoljon! A francia, utas ekkor már négykézláb ka­paszkodott a vízből kifelé. így érkezett meg 1846 telén Pest alá Hec­tor^ Berlioz, a világhíres francia muzsikus, hogy megtartsa hangversenyét, amely az egész Pest érdeklődését felkeltette. Csak még azt nem ludták, milyen újdonságot fog művei mellett előadni. Amikor Berlioz Pestre megérkezett, már zsebében volt a Rákóczi-induló vázlatkéz- irala, amelyet Bécsből való utazását megelőző éjszaka írt a pesti hangversenyére. Barátja a híres földesúr és délceg kapitány említette neki, ha meg akarja a magyarok ’tetszését nyerni, komponáljon egy darabot valamelyik történelmi eseményünkből. Ezzel elragadja őkel és hazájába visszatérve elmesélheti, ho­gyan éljenezték és tapsolták meg érte. Hector Berlioz megfogadta a tanácsot és a Rákóczi témát választotta művéül. Amíg azon­ban kidolgozást nyert az induló, felejthetet­len és világhírűvé lett zenéje. Berlioznak nem csak a téli idő viszontagságaival kellett meg­birkóznia. Azt tudta már, ha közönséget akar egy idegén művész, lakkor műveit a Nem­zeti Színházban kell előadnia. Ráday gróf, az akkori intendáns, készség­gel rendelkezésére is állt. De az ákkori szín­ház zenekara oly kicsi volt, hogy azzal szim­fóniáját nem tudta előadatni. Végre is a pesti Filharmóniai Társaságtól kapott 12 he­gedűst Berlioz, hogy azokkal a Nemzeti Szín­ház zenekarát kiegészítse. Azonban a »Hon­derű« című újság élénken foglalkozott az­zal, hogy az idegen művész hangversenyén magyar történelmi vonatkozású darabját fogja előadni. A közvélemény pedig zúgott, mo- rajlott, hogy ezt a híres, a magyaroknak oly szent témáját hogy merte feldolgozni Horváth Lázár, a ^Honderű szerkesztője, magán kívül rohant el Berliozhoz. —- Uram! — kiáltotta, — mondjon le er­ről a hangversenyről. Mondjon le és ifiaz- zék el röglön. Tudom, Önnek kínos ez, de még mindig jobb, mint egy csúfos bukás. Berlioz azonban csendesen mosolygód és nem tágított. Végre 'felvirradt a nagy nap. A nézőtéren olt volt egész Pest-Buda. A bukás annyira biztosra vehető volt, hogy a Nemzeti Színház a költséges lámpák he­lyett íaggyugyertyákat égethetett. De íme, mi történik. A faggyugyertyás hangversenytermet eseménnyé avatta Berlioz személye és az örökszép Rákóczi induló első akkordjai. A Honderű Télutó 17. számában olvas­hatjuk, hogy Berlioz Hectort világhírűvé ‘ és halhatatlanná telte a magyar történelemből vett téma, a Rákóczi induló. Hogyan hatott tehát a ^hangverseny? A közönség először nyugodtan hallgatott. A téma zene töredékei megszakítva a. nagy dob halk tompa ágyúdörrenéshez hasonlói ütéseitől. Ebben a. .pillanatban a teremben Legolcsóbb csak a legjobb minőségű áru! Azért vásároljunk csak szaküzletben, Alsólendván Koczuvén László műszaki és vegyeskereskedő szak űzi été ben a legjobb árut kapja kedvező áron Állandóan raktáron: márkás kerékpárok mo­torkerékpárok, varró­gépek, gramofonok stb. hozzávalókkal együtt. Azonkívül mindenféle fűszer, rövidáru és táblaüveg leírhatatlan moraj kezdett forrongani § ab­ban a percben, amikor a felszabadult zene­kar mint valami kézi tusában nekieresztelte iaz oly sokáig visszaLarto.lt fortissimóját, amely megborzongató gyönyörű hangokban tört ki, megrázkódtatta a termet azzal a lelkes vul­kánnal, amely a magyar telkekből tört ki. Ekkora . viharra és sikerre a művész sem számított. Öt is megrázta a magyarokból ki­áradó lelkes érzés, amely Talán előjele volt az 1848-ban zászlóbontó szabadságharcnak­Ilyen hatása voll a Berlioz feldolgozásá­ban megszületett Rákóczi induló halhatatlan örökszép zenéjének. Berlioz nem volt hálátlan a magyarság iránt, aki néki ezt a gyönyörű témát adta. Nevada amerikai államban fekszik Las Vegas, a nyolcezer lakosú arany város. A sá­ros 1870-ben keletkezeti, amikor a “Nevada- hegységben aranyat találtak. Az aranykuta­tással már régóta felhagylak, a város azon­ban még mindmáig megőrizte arany városi jellegét. A játékszenvedély a anull idők em­lékeként nemcsak megmaradt, hanem a la­kosság életelemévé és megél helési forrásává lelt. Amint vaunak mező-, ipar- és bányavá­rosok, úgy Las Vegas a játékkaszinók vá­rosa. A számtalan magán játékbarlangon kí­vül a kis városban nem kevesebb, mint 19 nyilvános városi játékkaszinó működik. Las Vegasban mindenki játszik : nemcsak 540ezer idegen, aki évenkint ide zarándokol szeren­csét próbálni, hanem a város lakossága is, apraja-nagyja egyaránt. Az ügyvédek, orvo­sok és fogorvosok várószobáiban mindenütt játékautornaiak állanak, amelyek a varosnak havonkint legalább 10—10 dőllár jövedelmet biztosítanak. Természetesen a város 46 bárja is el van látva automatákkal. A város a sze­Amióla csak emlékezni tudunk, sohasem játszott még oly nagy szerepet a háborúban a nyersanyag, mint a mostani világháború kialakulása folyamán. "A huszonöt esztendő­vel ezelőtt vívott harcok már az anyaghá- ború jegyében történtek, napjainkban azon­ban még sokkal fontosabb ezek birtoklása, mint valaha. A. totális háború minden téren az összes erők megfeszítését és kiakná­zását követeli, érthető tehát a ver­sengés a bárhol fellelhető nyers­anyagért. Anglia óriási kiterjedésű birtoka/ révén előnyben volt e téren. 'Petróleum, benzin, kiaucsuk, gyapot és a legtöbb más anyag úgyszólván korlátlan mennyiségben álll ren­delkezésére. Ezzel szemben Németország vi­selni voll kénytelen az őt mindentől el­záró békeszerződésnek lenyűgöző gazdasági köve tkezniényeit. Azonban lisztül már a gazdasági látóhatár. A katonai sikerekkel párhuzamosan eszközölt térhódítások kitágították Németország gazdasági lehetőségeit is, ahogy mind újabb és újabb mód nyílt arra, hogy a nyersanyagok fo. kozottabb mértékben és mennyiség­ben a termelés részére felhasználtas­sanak. Ma már sokkal több nyersanyag áll rendel­kezésre, mint eddig, ott pedig, ahol hiány van, sikerült szívós akarattal és nem lankadó tudományos munkával pót anyagokat előállí­tani. A nyersanyag tekintetében azonban Né­metországnak máris van egy fölényes dia­dala, amely rekord teljesítménynek tekinthető az egész gazdasági élet viszonylatában. A Rákóczi induló oil szerepeli minden hang­versenyén, hogy méltó 'k^pel adjon a ma­gyar nép hazaszeretetéről és lángoló leiké­ről. A mű eredeti kézirata Pest város tulaj­dona. Tizenöl évvel később, a szabadságharc szo­morú és gyászos kimenetele után a magyar ifjak egy nagy ezüst koszorút küldtek hálá­juk jeléül az akkor már . idős mesternek'. A mester azorpal válaszolt. A művem — írta — azoknak az érzések­nek köszönheti hatását, amelyeket nemzeti tárgyuk keblünkben ébreszt és azok keblé­ben, akiket életre kell vezetnie. Dr. Hodonyi Jenőné. rencsejálékaulcmala engedélyekből annyi jö­vedelemre tesz szeri, hogy a lakosságnak alig kell adót fizetnie. A város másik jövedelmi forrásúi a gyors- házasságok és gvors-válá ok képezik. A há­zasságkötések átlagos ideje nyolc perc, sür­gős cselben azonban ezt az időt is meg té­liéi rövidíteni. A válások kimondása csupán négy percei vesz igénybe. Ugyanez áll a vá­lásokra is. 1940-ben Las Vegasban ilyen mó­don löbb. mini 20000 házasságot kötöttek. A napi rekord jelenleg 63 házasságkötés. A nagy »kereslet< lebonyolításában .számtalan házassági iroda működik közre- Ezek sem nagyon igényesek. Egyszeri 20 dollárért min­denről gondoskodnak, amire ill a házasság­kötéshez szükség van. Beszerzik és kifizetik a »házassági engedélyt«, autóval várják az állomáson az ifjú párt, kiegyenlítik a há­zasságkötési illetéket. Las Vegas valóban a huszadik század mo­dern Szodomája. — o — A háború eddigi eredményeként Né­metországnak azt a hatalmas sikert könyvelheti el. hogy egyetlen csapás­ra a világ legnagyobb szénszállító államává nő neked ett. Az elmúlt esztendőben Németország négy­száz millió tonna kőszenei és barnaszenet termelt. Óriási teljesítmény ez, ha elgondol­Gyűjtsük a gyógynövényt Nemcsak a bevételét, hanem a haza érdekét is szolgáljuk a vadon tér mő gyógynövéuyek begyűjtésével. Mindenki házatája gyógynövény telep, amit ha nem gyűjtünk be gaz, ha begyújtunk akkor pedig drága közérdekű árut képez. Jelenleg gyűjtendő! Papsajt, útifű, kigyónyelvü fű, szagos müge, bodzavirág, pipacsvirág, pünkös­dirózsaszirom, búzavirág, kőrisbogár, konyhakömény stb., mely cikkeket állandóan vásárol; „MENTHA“gyógpövény beváltó Zalaegerszeg, Kossuth L. utca 62. | Cégt. Pass István, Zalaszentgyörgy. A huszadik század Szodomája Nyolcezer lakosra évi húszezer házasságkötés! A fekete gyémánt

Next

/
Thumbnails
Contents