Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)
1941-05-31 / 123. szám
1941. május 31. Z AL AMEG YE I ÚJSÁG 5. * juk, hogy ugyanekkor az 'Egyesüli. Államok csak kétszáz millió Ionnál ludlak termelni. Anglia pedig háromszázötvenegy millió tonna szenei bányászott. Ha régies szólammal aka runk élni, megállapíthatjuk, hogy Németország lett a szénszállítás koronázatlan királya. Ha gyémántokkal nem is rendelkezik fölös mennyiségben, viszont övé a fekete gyémánt. Az egész európai barnaszénter melé.s kilencven százaléka, az európai kő- széntermelésnek pedig hetven százaléka Németország kezében van. Bármilyen nagy is a háború következtében a belországi szénfelhasználás, még mindig bőségesen jut a termelésből külföldi szállításra. Így Németország nemcsak a háború tartamára lett Európa legnagyobb szénszállítója, hanem az lesz azután is, amikor már végleg elsimultak a küzdelmek hullámai. A legtöbb európai országnak ugyanis nincsen szene. Különösen nélkülözi azt Olaszország, Svédország és Görögország. 'Franciaj- országnak szénszükséglete közel négy vei? százalékát külföldi behozatal révén kell fedeznie. De azokban az országokban som oly egyszerű a helyzet, amelyek egyébként elégséges belföldi szénkészleltel rendelkeznek. Különös dolog, de így van, hogy meg azokban az országokban is, ahol bőségesen akad szén, hiányoznak épen azok a jobb minőségek, amelyek a magasabb ipari igények kielégítésére alkalmasak. Különösen feltűnő jelenség ez azokban a délkeleteurópai államokban, amelyek töméntelenül sok barnaszén teleppel bírnak^ ellenben csak igen kis ineny- nyiségben áll kőszén rendelkezésükre s eme korlátozott mennyiségek is minőségileg nem a legjobbak. Hasonló a helyzet Belgiumban és Hollandiában, gmelyek pedig Európa szén- termelésében ai második, illetőleg a harmadik helyet foglalják el. A kiválóbb minőségű szén tekintetében ezek az államok is nagyobb behozatalra szorulnak. Németország tehát az egész Európa természetes szénellátója. Ezek a kétségtelen gazdasági adottságok Megállapíthatjuk mindezen felül még azt is, hogy7 Németország úgy minőség, mint meny- nyiség tekintetében, kielégítheti akár a legkényesebb és legfel fokozottabb igényeket is. Minden van ott, amire csak az iparnak szüksége lehet. Kőszén, barnaszén, brikett és koksz egyaránt. így az egyik legértékesebb anyag, a szén birtokában Németország már most is felkészülhet a békegazdaságra. A fekete gyémánt egyelőre még a háborút táplálja, de eljön majd az az idő, amikor ugyanazzal a készséggel szolgálhatja a totális béke építő munkáját is. Különös reménységet nyújt erre a széntudósok és szénszakémberek ama ígérete, hogy Németország belátható időn belül a mostani négyszázmilliós széntermelési rekordtejjesítménijyel szemben nemsokára négyszázötven millió tonna szenet fog termelni. — A NOTRE DAME ZÁRDA IGAZGATÓSÁGA közli| hogy a rajz- és kézimunka kiállítás ma délután 4 érától vasárnap és hétfőn megtekinthető. Június 8>án iskolai hangverseny. HÖLGYEK ÉS URAK ! Kísérjék figyelemmel TÖTH GYULA kirakataitPiros-pünkösd El lehet-e felejteni azt a pünkösdöt, amely életünkben egyszer volt a miénk, a bérmálás pünkösdjét ? Azt a templomot, amelyet miattunk virágoztak fel és díszítettek a hosszú piros szőnyegek. Miattunk csillogott az ódon templom tornyán a megcsillanó aranyos napsugár. Miattunk volt díszben a város, a katonaság és a rendőrkapitány. Szüléinknek mi adtunk több gondol, munkát az új ruha, cipő, fátyol megszerzésére. Miattam és miattunk. Ahol minden gyermek egyforma az Ur előtt, akik halvány vagy kipirult arccal várják a jnros pünkösd napjának a felvirradását. Piros pünkösd. A tizenkét apostol, akikre az Ur rábízta az ige hirdetését. Az igehirdetés pünkösdi ünnepén, amikor ágyúk, tankok, zuhanóbombázok halált hozó gépeinek a hírei mellett ülünk, gondolunk-e arra egy pillanatra, hogy volt egy nap az életünkben, ami a miénk volt egészen- A bérmálás napja. A piros pünkösd ünnepe. Pünkösd a tavasz legszebb ünnepe. A természet legcsodálatosabb tökéletessége, erdőkön és mezőkön, amelyek szólalan hirdetői az Isteni Ige titkainak. Figyeltük-e a természet szerenádját, hogy miről zeng a mezei pacsirta, miről dúdol az erdei szellő és mitől oly vérpiros a fakadó rózsa és mitől oly fehér és kék la liliom. E hangtalan és szerény hirdetői a virágoknak, amelyeket ily dús pompa fed, árui vél mi, emberek sohasem tudnánk az Urat köszönteni. Pedig a rózsa vérpiros szirma talán feleletet tudna adni az örökkévalóságról, a halhatatlanság1 ról és az Istenről. Az igehirdetés örök titkai ők. Nekünk pedig hirdeti vaz ^igazságot, a boldogságot, amely ezen a napon tüzes nyelvek alakjában reánk szállottMi, gyermekek pedig elmerültünk a szép új ruhánkban, a püspök arany süvegében, a bérmaajándékokban és saját ünnepi lázunkban. Csak egyet feledtünk, a lényeget: a Szentleiket. Dr. lloclongi Jenöné. Alsólendván Vukán Lajos vasúti vendéglőjében mindenkor meleg konyha, frissen csapolt sörök, badacsonyi borok és tiszta vendégszobák várják a magyar testvéreket! Pont: melyért érdemes részt venni a jótékonycélú m. kir. állami sorsjáték húzásán . . . mert egy egész sorsjegy ára csak 3 P, félsorsjegy pedig 1*50 P. Ilyen olcsó sorsjegy nincs mert nyereményei 40.000 P, 20.000 P, (0 000 P, két szer 5 000 P, négyszer 2.500 P, hatszor 2000 P, huszonkilencszer 1.000 P stb. összesen 24.000 nyeremény. mert húzása már a közeljövőben: június 5 én esedékes, tehát az eredményt a közeljövőben élvezheti Jubilál a zálogház Most van háromszáz éve annak, hogy Pauville nevű farneia vállalkozó 1641-ben Pá- risban a világ első zálogházát megnyitotta. Az ötlet azonban nem sajátja volt. Hogy úgy mondjuk, a mindenféle apró-cseprő ingóságnak csekély kölcsön ellenében való zálogba- v-ételét néhány évvel még előbb egy Tvek Sámuel nevű örmény találta föl. Isten tudja, hogy mennyi csavargás után vetődött eLTvek a francia fővárosba. Állítóan a 'török nagyvezér kincstárnoka volt Konstantinápoly bah és egy szép napon sok arannyal és ékszerrel megszökött. Sikerült neki eljutnia Párisba^ ahol azonban a Palais Royal kártyabarlangjában elvesztette kincseinek javarészét. Any- nyi esze volt azután, hogy a megmaradt holmit pénzre váltotta fel és azután éjszakánként újból megjelent a Raíais Rovatban. Azonban már nem játszott, hanem megfigyelte, hogy melyik kártyásnak fiiéin kedvez a szerencse. Ha látta, hogy valaki teljesen elvesztette a pénzét, mögéje lépett és suttogó hangon kölcsönt ajánlott „fel és biztosítékként valami tárgyat kért az illetőtől. Később nemcsak a Palais Royalban, hanem egyéb lebujókban is űzte ezL a kölcsönadási mesterségei. Aki két-három nap alatt nem váltotta ki zálogtárgyát, 'az elvesztette azt. mert az örmény eladta a zálogot- A zálogtárgyakat állandóan a zsebeiben hordta. Mikor aztán az üzlet annyira forgalmas lett, hogy a zálogtárgyak sokasága nem fért már a zsebeibe, öszvért vásárolt, annak hátára zsákot rakott és abban cipelte végig a városon a zálogokat. Idővel nem érte be azzal, hogy a zálogtárgyakat egyszerűen eladja, hanem megái lőtt az egyes piacokon és azokat a legtöbbet kínálók között elárverezte. 1641 elején azonban egy éjszaka ismeretlen tettesek Tvek örményt meggyilkolták és kirabolták. Nemsokára azlán Pauville lépett Tvek örő16918 HÖlillHAP 3ŰHIUS 4-5TEKINTSE MEG KIRAKATUNKAT „ZRÍNYI“ KÖNYVESBOLT.
