Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)

1941-05-31 / 123. szám

2. ZALAMEGtfEI ÚJSÁG 1941. május 31. Üzenet lfarasdra Magyarország még viszont vogja látni Muraközt Hogy Muraköz népe sohasem kívánt Jugo­szláviához csatlakozni, sőt, hogy az elcsa- tolás utáni időkben is rendíthetetlenül ma­gyar maradt és hitt a visszatérésben, ar­ról tanúskodik a »Medjimjurske Novine« c Csáktornyán megjelent horvát lapnak egyik 1921. márciusi szánná is, amely a követke­zőivel írta: »Két éve múlott már, hogy a mi kis Muraközünk a nagy Jugoszláviához tar­tozik. A lefolyt két év próbaidő volt, amely alatt beláthatta a muraközi nép, mit jelent úgy történelmi, mint .gazdasági tekintetben Jugoszláviához tartozni és nem Magyaror­szághoz, amelyet a trianoni béke úgyszól­ván halálra ítélt. MqsI osztoznia kellene sor­sában Muraköznek is: viselnie kellene a rop­A Máv a pünkösdi ünnepek alatt új vona­tokat állít forgalomba, hogy a szabadságra tutazó közönségnek ne kelljen sok időt elvesz­tegetnie. Május 31-én. szombaton: Budapest Déli pályaudvar indul 13.50-kor, Nagykanizsára érkezik 2046-kor. Budapest Déli pályaudvarról indul 13.20-kor, Tapolcára érkezik 18.10-kor. Június 1-én, pünkösdvusárnap: Budapest Déli pályaudvarról indul gyors 720-kor, Nagykanizsára érkezik 11.22-kor. Budapest Keleti pályaudvarról indul sebes 840-kor, Tapolcára érkezik 12.11-kor. Buda­pest Déli pályaudvarról indul 13.50-kor, Nagy­Már a világháború előtti időkben teleha- zudozták Nyugatot a csehek azzál, hogy a felsőmagyarországi lótoknak más kívánságuk nincs, minthogy felszabaduljanak a »magyar járom« alól és örökre egyesülhessenek »cseh testvéreikkel«- Párhuzamosan haladlak a.cse­hekkel a hazugságokban a gzerbek, akik meg arról meséltek, hogy az összes délszlávok egy államban akarnak 'egyesülni. A béke- tárgyalásokon ezeknek az alapján vonták meg az új országhatárokat. Egészen természetes, hogy a csehek és szerbek is tudtak külön­féle ígéretekkel, pénzzel híveket szerezni azokból az országrészekből, amelyekre sze­met vetettek. A nyugati tótok között akadtak szép szómban hazaárulók, akik a’ Magyaror­szágtól való elszakadás érdekében dolgoza­tuk s Horvátországban és a szlovén vidé­ken is termett jónéhány egyén az SHS ki­rályság megalakítása ügyében. És sem a ló­tok, sem a horvátok és szlovének nem vették észre, hogy a »'felszabadító« cseh, illetően szerb testvérek velük nem testvériségben él|ni, Iranern rajtuk egyszerűen uralkodni akartak. Az idők folyamán azonban keservesen ta­pasztalták, hogy mi a felszabadítók igazi szándéka, de a helyzeten változtatni nem tudtak. Azt mondtuk: »nyugati lótok«. Igen, ezt ki kell hangsúlyozni, meri a csehek az ő ve­lük való hosszabb barátkozás révén találták ki a »csehszlovákizmust«, a cseh-tót tiszta egységei, aminél nagyobb hazugságot afig ter­melt ki a politikai bölcseség. Igaz, szláv a cseh is, a lói is, épcnúgy, mint a délszlá­| pánt terheket... És mégis, milyen kevés ember vem Muraközben, aki belátja, hogy mi­lyen nagy szerencse érte szőkébb bú­záját\ hogy Jugoszláviához csatolták. Mégis sokan azt hangoztatják: lesz még másként is! Magyarország még viszont fogja látni Muraközt.« Hát ennek a magyarellenes újságnak min­denben igaza volt. Elismerte, hogy Mura­köznek nem kell Jugoszlávia és megjósolta, hogy Magyarország még látni fogja Muraközt. Megjegyezhetik ezt maguknak a varazsdi szomszédok, akik azt mondják, hogy Mura­közben csak 23 magyar család van .. kanizsára érkezik 2046-kor. Budapest Déli pályaudvarról indul 13-20 kor, Tapolcára ér­kezik 18.10-kor, Zalaegerszegre érkezik 20.37- kor. Nagykanizsáról indul 1345-kor, Budapest Déli pályaudvarra érkezik 20 14-kor. Június 2-án, pünkösdhétfőn: Nagykanizsáról jgyors indul 1900-kor, Bu­dapest Déli pu. érkezik. 2322-kor. Tapol­cáról sebes indul 1745-kor, Budapest Keleti pályaudvarra érkezik 2125-kor. Nagykanizsá­ról indul 1345-kor, Budapest Déli pálya­udvarra érkezik 20.14-kor. Nagykanizsáról in­dul 15 50-kor, Budapest Déli pályaudvarra ér­kezik 22-25-kor. vok. Ámde vannak nyelvi különbségek. Mind­egyik szláv-lnajlásnak megvan a piaga saját­ságos, külön nyelve, amit a rókonok nem is igen értenek s amelyhez mindegyik nagyon ragaszkodik. A nyugati (irodalmi, cseh)-tói nyelvileg különbözik iá keleti (abaúj-sáros- zempléni, vagy mint mondani szokás: kas­sai) tóttól. Megtörténi eset. 1919. tavaszán a kassai zsupáni tanácsos (alispán), árvamegyei szár­mazású, tehát nyugati lót szólt a Kassa tő- szomszédságában fekvő KaSisaújfalu tótjaihoz ékes nyugati tót nyelven. Amikor beszédét befejezte, odament hozzá a községbíró és kérte, ismételje meg amit mondott, tót nyel­ven is, mert ők csehül nem értenek­Másik: Kassa melleit fekszik Felsőtőkés. Onnan származó tót fiú iskoláinak elvégzése Nagy raktárt tartunk fűszer, rövidárú, cse mege és üvegárukból. Figyelmes kiszolgálás. Szolid cég. Némethy István vegyesárúkereskedé9e, Alsólendva. Állandó úri otthont nyújtok magánosoknak vagy nyugdíjas há­zaspárnak berendezett lakással, ellátással falun. Kirándulásokra a'kalmas hegyes vidék. Cim: a kiadóhivatalban. után Árvába került tanítónak. Húsz évig ott működött s a kassai tót niellett igen jóli beszélt nyugatiasán. Trianon után visszake­rült szülőfalujába. Beszélgetett magyarul is, tótul is. Pár nap múlva egy éjjel nagyobb számban gyűllek össze ablaka álalt Lót legé­nyek, akik magyar és »kassai« tót nyelven énekeltek s közben be-bekia|báltak: menj. vissza Csehországba. A nyugati tótok meg akarták ölni a kas­sai tót nyelvet, legyen csak nyugati; a cse­hek meg az egész tótól él akarták csehesí- leíii. A cseh pénzen megvásárolt tótok emi­att többször éles harcba keveredlek a cseh »testvérekkel«. A csehszlovákizmusnak nemi egv híve hangoztatta pár év múlva, 'hogy: amíg a cseh főnévnek csak 4 esete van, a tóinak pedig 7, addig a cseh és tót nem egy! A keleti tótokat leginkább az keserítette el, hogy a csehek a nyugati lótok ösztönzésére tiltották meg, bog}' keleti lót nyelven köny­vek, újságok jelenjenek meg. Pár évvél ez­előtt megtörtént a két tót népnek külön elne­vezése. A nyugati szlovák, a keleti szloyják. A keleti tótnak sohasem kellett a cseh, sőt nyugati testvére sem. Sáros és Felsőzemplén tótjainak fáj is nagyon, hogy szlovákoknak kell lenniök, holott szlovjákok. Ilyenféle szláv egységesítő törekvések je­lentkeztek a derék vend néppé! szemben is, amikor az SHS királyságot Jugoszláviára for­málták át. Erről szól a Zalamegyei Újság 1921. má­jus 29-i számának »Panaszkodnak a vendek« című cikke írja pedig ez a következőket: Prekmurjében a laibachi tanügyi főható­ság rendeletére megtiltották a vend katekiz­mus használatát s helyette szlovén nyelvűt vezetlek be az iskolákba. Mi lehet ennek az intézkedésnek az oka ? Bizom’ára az, — mondja a íNovine« —, hogy Laibach bebizonyítsa a világnak, hogy Prekmurjéban nem vendek, hanem szlové­nek laknak. A párisi legfőbb areopág előtt ugyanis a magyarok azon a jogcímen kér­ték a Vendvidékét, hogy’ lakosai vendek, akik­nek a szlovénekhez sepimi közük. Az entente azonban — Ivorosec információi alapján — mégis szlovéneknek minősítette őket s éz alapon engedte, hogy a vendek állal lakott területet délszláv csapatok szálljak meg. Igen ám — mondja a Novine —, de ez­zel a ténykedésével Laibach is a magyarok álláspontjára helyezkedett, mert mi szükség volna a káté kicserélésére, Iia a vendek szlo­vének volnának ? Ezzel teljesen világos lett a külföld előtt is, hogy milyen alapon »ítélt« az entente. Szerencse még. hogy a Vendvidék határai nincsenek végérvényesen megállapít­va (ezt a Slovenoe című lap is — szlovén lap — hirdeti) s majd rövidesen el fogj dőlni, hogy vendek-e, avagy szlovének a ven­dek ! 1 | i A magyar kormány’ szívesen megénged’te a vend káté használatát az iskolákban. A vend nyelvet senki se üldözte, iot bizonyos jogokat élvezett. »Nem szabad tehát elveszí­teni azt a sok jót, amit Magyarország nyúj­tott a vendeknek! Jugoszláviának pedig az lenne a kötelessége, hogy újabb jókról gon­doskodjék, — írja a lap. h[. NŐI SZÖVETEK és fehérnemű anyagok kitűnő minőségben kaphatók. Schütz Áruház. Hogyan akarták a testvérek egymást megfojtani Vendek-e a vendek vagy szlovének? Pünkösdi vonatjáratok Zalába és Zalából

Next

/
Thumbnails
Contents