Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)

1941-05-29 / 121. szám

2. ZALAMEG^EI ÚJSÁG 1911. m:\ius 29. Az első hősi Ünnepség Csáktornyán A világháború hősi halói iái emlékének ez- j idén már áldozhatott Csáktornya 'is, a Zri- ! aiviek városa, amelynek lakosságát magyar- hűségében nem 'tudta megingatni a két év­tizednél hosszabb ideig tartó 'Szerb uralom. A Hősök ünnepélyét vasárnap délután tar­tol Iák meg a hősi emlékmű előtt, ahol a helyőrség ünnepélyesen felsorakozott. Vitézi Farkas Ödön őrnagy, helyőrségi parancsnok megérkezésekor a honvédzenekar rázendí- , tett a Hiszekegyre. Azután Farkas őrnagy nemzetiszínű szalagokkal ékesített hatalmas koszorút helyezett el az emlékmű talapzatára. Utána Szivoncsik Mariska pompás magyar ruhában a Katolikus Énekkar nevében he­1 lyezelt el némzeliszínű szalagos koszorút. A ! nagy magyar ünnep jelentőségét lelkes, gyújtó beszédben méltatta vitéz Farkas őrnagy. Hangsúlyozta, hogy északon a Kárpátok or­ma, délen pedig az 1918-as határok hirdetik a magyar vitézek hősiességét. Megemléke­zett arról, hogy a hősök emlékművén fel­tüntetett hősök közül néhányan az ő száza­dában, vele együtt harcoltak közösen- A ma­gyar hősök példát szolgáltattak, hogyan kell mindenek fölött szerelni a Magyar Hazát. A hatásos beszéd /után a honvédzenekar elő­adta a Himnuszt, amil a többszer fői szám­láló közönség mély áhítattal énekelt. Az ün­nepélyt a városháza előtt díszmenet zárta be. Megalakult a,Zala vármegyei Állattenyésztő Egyesület A Zalavármegyei Szarvasmarhatenyésztő Egyesület ima közgyűlést tartott Tarányi Fe­renc dr. ny. főispán, felsőházi tag, elnök, ve­zetése mellett. A gyűlés megnyitása és a ta­gok üdvözlése után Ferenczy Zoltán ügy­vezető igazgató az évi beszámolót és a jnúit évi számiadásokat és a költségvetést ismer­tette. Ezeknek elfogadása után az elnök be­jelentette, hogy iaz egyesület' megszűnt, il­letve átalakul Zalamegyei Állattenyésztő Egye­sületté. Megköszönte úgy a maga, mint tiszt- társai nevében a bizalmat s az átalakulás kimondása után kérte az új tisztikar meg­választását. Énnek során közfelkiáltással el­nökké Koller István dr. ny. főszolgabíró, földbirtokost, alelnökké Figura György, vár­megyei m. kir. gazdasági főfelügyelőt vá­lasztották meg s megalakították a választ­mányt, magyobbára a régi tagokból. Kimon­dották, hogy az alkalmazott tisztviselők fi­zetését 8 százalékkal fölemelik. Végül indít­ványokat és több időszerű kérdést tárgyal­tak. — o — Június elején a ipiagyar városok, utcáin évek óla megjelennek a könyvnapi sál rak. ■Ez a három nap a magyar könyvnek, a magyar műveltségnek ünnepe. Annak a meg­hitt közösségnek bizonysága, amelyben a ma­gyar olvasó az íróval és az irodalommal él. Egy nemzet szellemi életének nemcsak az a fokmérője, hogy kiváló tehetségei milyen remekműveket alkotnak és irodalma milyen ■általános színvonalat képvisel, sokkal jelen­tősebb tanúsága a műveltségnek az a kap­csolat, amely az írót és közönségét egymás­hoz fűzi, az a viszony, amelyben az olvasó az irodalommal áll. Az évről-évre megismétlődő, három mat- gyar könyvnap legszebb eredménye: a könyv és az irodalom nálunk nemcsak a kiválasz­tott kevesek magánügye, hanem nemes érte­lemben közügy. Az író nem zárt világban jél s ha dolgozik, nem meddő és üres erő­feszítésre pazarolja képességét: ezeren meg ezeren hallják meg a hangját, olvassák köny­veit, gyönyörködnek abban, amit alkot. A könyv háromnapos ünnepe, ez a szép és nemes kiállítás, a magyar tavasz üde színfoltja. Az idén kétszeresen ünnep, két­szeres jelentősége van. A mnyyar könyv-napokon most vesz­nek először részt a visszatért Er­dély írói, kiadói és könyvkereskedői Azoknak a mesterséges válaszfalaknak a ledöntésében, amelyek a magyarság millióit zárták el az anyaországtól, a legfontosabb előkészítő harcokat az irodalom vívta. A nyelv és szellem egységét soha, semmiféle politikai változásoknak nem sikerült megbontaniok. Az író magyarul és magyarokhoz szólt minden­kor, minden határt lebontva, Ez a hősi mun­ka a magyarság szellemi egységét szolgálta, azt az egységet, amelyet szinte természeti törvényszerűséggel követnie kellett a valósá­gos, politikai egység megvalósulásának. Ebben az esztendőben a könyvnapon a magyarság szellemi harcának legszebb fegy­vertényét ünnepeljük. Az egykor elszakított országrészek irodalma mindig az egység szel- 1 lemében élő lelkek híradása volt. Ez a 'jó- 1 hír most nagyrészt megvalósult s ha lehet, az ország társadalma csak niég fokozottabb örömmel és szeretettel fordul a visszatért Erdély írói felé. S nemcsak feléjük, hanem a magyar könyv felé is, amely több a fel­készültségnél, több műveltségbeli fölényünk igazolásánál: fegyver és jövőnk biztosítéka. Milliókra megy az az összeg, amely a ma­gyar nemzeti társadalom idegen nemzetek irodalmának fejlesztésére s idegen lelkű vál­lalkozások felvirágoztatására áldoz, miközá ben a magyar faj új, hőslelkű írói, költői s művészei hontalan bujdosókként járják a ma­gyar élet sáros és rögös-tövises opszágútjait. Különösen a magyar vidék egészségesebb lel­kű társadalmához szólunk tehátv hogy lelkes akaratával álljon a nemzet »hősi« géniuszá­nak szolgálatába, alkossanak minden község­ben, városban szellemi erőközpontokai, ame­lyek élőszóval s írásban küzdjenek az ide­gen szellemű irodalomnak s különösen a ké­tesértékű, reklámmal agyondícsért könyvek, színdarabok s filmek dömpingje ellen. A magyarságnak ma egy emberként kell oda- állania a saját véréből való vér, a telké­ből való lélek mellé az írók, költők, dráma­írók s művészek mellé, akik munkáikban egy új kor hősi lelkét szólaltatják meg. A kereskedelmi miniszter rendeletié, A magyar könyv hathatósabb terjesztése és népszerűsítése érdekében tartandó Magyar Könyvnapokon várható, nagyobb forgalom kielégítésének lehetővé tétele céljából a ke­reskedelmi miniszter megengedte, hogy a könyvkereskedők üzletei és az ideiglenesen felállítandó utcai könyvárusító sátrak a. Ma­gyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi terület kivételével az ország egész területén folyó évi június hó 4-, 5., és 6. napi­ján, a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi területeken pedig folyó évi június hó 9, 10. és 11. napján este 7 (hét) óráig legyenek nyitvatarthatók. Így tehát Zalaegerszegen is június 4-, 5. és 6-án lesznek a könyvnapok s azon a "Zrínyi könyvkereskedés is igen szép anyaggal vesz részt. Az Unió lakosainak nyolcvan százaléka ellenzi a háborút Newyork, május 29. Wheeler szenátor és a kongresszus másik hét tagja levelet inté­zete Roosevelthez. A Levélben felszólították! Roosevéltet, ismételje meg azokat a megnyug­tató kijelentéseket, hogy semmiféle lépést nem fesz, amely alkalmas lenne arra, hogy az Egyesült Államokat háborúba sodorja. Az amerikai néppel való közvetlen érint­kezés alapján megállapíthatják — írják a le­vélben —, hogy az amerikai népnek több, mint nyolcvan százaléka ellenzi a hadbag Lépésl. Taníiógyütés A veszprémegyházmegyei rom kai. taní­tóé gye s ü le t ha La ton f ü re d-mon os l óra páti-lapot cai alesperesi kerületek tanítói köre évi ren­des közgyűlését 1941. június hó 7-én, szom­baton a badacsonytomaji Hangya nagyter­mében tartja. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2 A múlt gyűlés jegyzőkönyvének felol­vasása. 3- Elnöki előterjesztések, jelentések. 4. A pénztáros jelentése. 5- »Természettani állványom a népiskola szolgálatában«- Előadási és bem iktatót tart Mészáros Jenő bocföldei kántortanító ven­dégtag. 6. »Népdalok és katonadalok a népiskolá­ban és a népiskolán kívül«. Előadást, zon- gorabillentyüs harmonikával bemutatót tart Márkus Dezső balatonarácsi kánfortaníló­Szünet. 7. Az új »Tanterv és Útmutatások« I—V. kötetének ismertetése: Ismerteti Fónay Ti-, bor iskolafelügyelő. 8. »Milyen legyen a 'tanító iskolája évzáró ünnepélyén«. Előadást tart Pák Zoltán akali kántor tani ló 9. Tisztújílás. 10. Indítványok. A gyűlés kezdete fél 9 óra. A gyűlést meg­előzően 8 órakor szentmise. Figyelem ff» Háza elé drótfonatot, konyhájába zománcozott asztaltüzhelyt, fiának vi­lághírű PUCH kerékpárt vegyen. Kapható teljes jótállással O. HORVÁTH IMRE műszaki vaekereekedönél Zalaegerszeg Telefon i 54. A magyar könyv háromnapos ünnepe

Next

/
Thumbnails
Contents