Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)

1941-05-29 / 121. szám

1941. május 29. ZÄLAMEGYEI ÚJSÁG 3. MiSünJc (te voíc* ^°^osrQ keverjük, lesson* (KÍSPPlIPP % 'vMmS! (^•vl,ént hozzáadjuk a cukrot, tojást, ^ Á33MI&ÍléM^0 citromot és a kevés tejjel elkevert ’HÍÍSiA| krémport. A sütőporral vegyített lisztéi megszitáljuk és felváltva Hoiiávalók: tejjel h ozzá k e ve r j ü k, mig a liszt 12 d*ka vaj ................................................ —.54 és tej elfogyott. Csak annyi tejet « deka cukor.;...........................•'.......... ”24 használjunk, hogy a tészta nehezen '/ i citrom leve és részéit héja............ —.04 siokadva essen a kanálról. A tisz­1 cso mag Dr. Oetker vaniliakrémpor —.12 titott mazsolát a végén könnyedén 45 deka *1^x7^ —.28 keverjük a tésztába. Zsírozott mor­1 csomag Dr. Öetker sütőpor ........... —.12 tstival kihintett formában sütjük. 12 deka mazsola .............................; ■»• •■-•.— ^ ld<5»i«rii receptkönyv.l kívánságra ingyen küld : g . I* Z-- Dr- OETKIR A. Budapest, Vili., Conti ulca 25 0iCwasü © Az idé sodrában Húsz év előtti hírek Muraközből és a Vendvidékről Tandíjmentes helyek a keres­kedelmi középiskolákban A Baross Szövetség Zalaegerszeg és Vi­déke fiók elnöksége közli az érdekeli szülők­kel. Jiogy a m. kir. kereskedelemügyi minisz­ter 58476/L941 sz. rendeletével pályázatot hirdetett a hazai kereskedelmi "fiú középisko­lák I évfolyamában az 1941/42. iskolai évre összesen 60 (hatvan) tandíjmentes helyre. A tandíjmentes helyet elnyerő Ifjak a tan­díj fedezésére szolgáló évi 80 pengőn felül tankönyvek és írószer beszerzésére további évi 180 pengő tanulmányi segélyt kapnak. A tandíjmentes helyekre vagyontalan szü­lők olyan fiúgyermekei pályázhatnak, akik a középiskola, vagy polgári iskola négy osz­tályát az 1910/41. iskolai évben jeles, ille­tően jó eredménnyel végezték és az élő nyel­vekben, valamint a mennyiségtanban jeles, de legalább jó osztályzatot nyerlek. A pályázók pályázati kérvényüket saját, valamint szüleik születési anyakönyvi kivo­natát, a középiskola IV. osztályáról szóló iskolai bizonyítványukat, szüleik vagyoni ál­lapotáról községi bizonyítványt, végül vala­melyik hazai kereskedelmi középiskolába az 1941/42. iskolai évre beiratkozásukat tanúsító okiratot (az iskola igazgatója által kiállított felvételi jegyet) tartoznak csatolni­A kellőén felszerelt pályázati kérvényeket legkésőbb folyó évi július hó 15-ig a keres­kedelem- és közlekedésügyi minisztérium se­gédhivatalában (II- Lánchid-utca 1—3) kell benyújtani. Az elkésve érkezett, vagy kel­lően fel nem szeréit pályázati kérvények fi­gyelembe nem vehetők. MEGHÍVÁS­x\z 1898:XXIII. törvénycikk alapján ala­kult Országos Központi Hitelszövetkezet Zaf- laegerszeg vidéki hitelszövetkezet, mint azt Országos Központi Hitelszövetkezet tagja,. 1941. évi június hó 12-én délelölt 8 órakor,( hia c ár o zá l ké p Le le n ség esetén 1941. évi június hó 22-én délelőtt 11 órakor a Szövetkezel he­lyiségében, Széchenyi-tér 1 rendes közgyűlést tart, amelyre a lagok az alapszabályok 37. §-a értelmében meghívatnak­Napirend: 1. A mull évi űzleteredményről szóló je­lentések tárgyalása. ~2. Zárszámadások megvizsgálása és a fel- menlvény megadása. 3- Mérleg megállapítása. 4. Tiszta jövedelemről való rendelkezés. 5- Az igazgatóság 3 tagjának választása. 6 A felügyelőbizottság — tagjának válasz­tása. 7- Netáni indítványok. 1940. évi január hó 1-én a tagok száma 1650, üzletrészeinek száma pedig 2072 volt, az év folyamán belépett 212 tag 347 üz­letrésszel, kilépett 86 tag 114 üzletrésszel, tehát maradt az 1940. év végén 1776 tag 2305 üzletrésszel. 1941. évi január hó 1-től pedig a közgyűlést megelőző április hó vé­géig belépett 80 tag 82 üzletrésszel, kilépett 72 tag 77 üzletrésszel, marad 1784 tag 2310 üzletrésszel. A felügyelőbizottság által megvizsgált 1940 évi mérleg a szövetkezet helyiségében ldfüg- geszletett és mindenki által meg tekinthetői. Zalaegerszeg, 1911. évi május hó 18-án. Az igazgatóság. A Zalamegyei Újság 1921. január 301 sza­mában írta a következőket: Lendv-ai borzalmak. Alsólendva ismét moz­galmas napokat él. Legújabban a mesterem­berek, kereskedők és orvosok vonták mar gukra a szerb kormány figyelmét. Magyar voltuk régóta szálka volt már a szemében. Alsólendva polgári kormánybiztosa tömege­sen utasítja ki őket, hogy helyettük megbíz­ható krajnaiakat telepíthessenek. A szegény magyar orvosok, kereskedők és iparosok most, télvíz idején lettek hajlékta­lanokká. Élelmük, ruházatuk nincs. Nyomo­rukban még a Novine (Csáktornyái horvát lap), is pártfogásába veszi őket, mondván: »Ugyan mit is vétett pl. Thunhardt (szabó­mester), aki ke zeniünk áfával igyekszik biz­tosítani családjának a mindennapi kenyeret? Szintúgy a többiek is. Békés polgárokat ki­üldözni az állam területéről: elítélendő do­log! Amikor már kezdtünk volna lassan-las- san megbarátkozni az új állapotokkal, ak­kor keltenek újból nyugtalanságot a lakos­ság közt egyes »elemiek«. Egy megszállt te­rület (így!) lakosságával így bánni igazság­talan és tapintatlan cselekedet! Ilyen nyers eljárással sohasem nyerik meg a vend né­pet a jugoszláv állameszmének. Vagy talán erőszakkal albániai állapotokat akarnak ill meghonosítani?« 1921- június 12 i számában olvashatjuk az alábbiakat: Az Eszterházy birtokok fölparcellázása Al- sólendván. A »Novine« kövér betűkkel közli a következő hirdetményt: Mindazok, akik az Alsólendva mellett lévő Eszterházy-féle bir­tokokon le akarnak telepedni, a »Novine« szerkesztőségénél akár személyesen, akár írás­ban jelentkezzenek. Aki írásban jelentkezik, nevét, állását, családja tagjainak szárnál, to­vábbá, hogy mennyi vagyona van, van-e háza vagy nincs: közölje. Ha elegendő szlovén nem jelentkeznék, akkor tengerinellékieket (albánokat, dalmátokat) fognak letelepíteni. Minden letelepülő családtagonként egy eke­alj nyi földet kap. Házát maga tartozik fel­építeni, de ehhez állami segítséget kap. Még pedig tetszése szerint: vagy épületanyagot,) vagy olcsó kamatozású kölcsönt­A Vendvidék és Muraköz jövője. A bel­grádi hatalmasok mostanában sokaL tárgyal­nak arról, hogy Zala megye elszakított ré­szei milyen módon volnának Jugoszlávia szá­mlára biztosíthatók. Tekintetbe véve az ot­tani nép állítólagos kívánságait, arra az ered­ményre jutottak, hogy Muraközt a Vendvi­dékkel egybeforrasztva egy ispánsággá kell alakítani. A határozat ellen Prekmurje máris tiltakozik. Azt mondja, hogy határozzanak bármit is Belgrádban: a vendek mégis csak Vendvidéken maradnak. Önálló közigazgatási kerületet akarnak alkotni, mert átlói félnek, hogy a belgrádi terv megvalósulása esetén a vend nyelv elveszítené saját otthonában is a vezetést. A délszláv himnusz csődje. Hiába min­den ámítás, él még Muraközben és a ven­dekben a magyar hazához váló ragaszkodás! Szép példáját adták ennek május 24-én, ami­kor Jugoszlávia két szentjei:. Cyrillt és M-etho- dot ünnepelte. Mindenhol bálaadó ’istentisz­teletet, hivatalos miséket tartottak és sok- i helyütt felzendült a délszláv himnusz: a »Bo- zse pravde« is. Ámde nem mindenütt. Vol­tak olyan helyek, ahol csak a haj#tónő egye­dül énekelte kénytelen-kelletlen, de a nép mélyen hallgatott. Egy helyen pedig a pap nem engedte, hogy a himnuszt orgonakísé­rettel tanulják a gyermekek- A Vendvidék egyik fontos helyének lakossága pedig mesz- sziről nézte a misét, amelyet a szabadban tartottak; egyiknek házán sem volt kitűzve a délszláv zászló. Ez már fölkeltette az »atya­MAGÜAB KÜÜVIflP JÚNIUS 4-5-6. RENDELÉSÉT IHÁR MOST ADJA LE a zrínyi könyvesboltban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents