Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)
1941-04-05 / 78. szám
r4. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1941. április 5. Budapesti Nemzetközi Vásár: május 2—12 Külsejükben pedig bár ösztövér alakúak, de kitartóak és állóerejűek. Sok falu lakosai közinemesek, vagy nemesek voltak, ezért észlelni náluk bizonyos ratartisagot, lebecsülik és megbélyegzik a lustákat, a nemtörődöm- féle egyéneket és a tékozló gondatlanokat. Szegénység és nincstelenség ráveszi a göcseji embert, hogy világgá menjen megkeresni kenyerét. Elkerülnek Amerikába, az ország különféle megyéibe, Budapestre. Mindezen helyeken, ha lehet, állami szolgálatba állnak, mint csendőrök, vagy szolgálatba állnak és elszegődnek ; soknak sikerül jobb vidékre, vagy jobb helyre elházasodni,^ illetve férjhez menni. De ezek mellett az élelmes egyének mellett mind többről lehet hallani olyanokról is, akik valamikor ezelőtt 10, 20, 30 évvel jobb napokat láttak, azonban az úrhatnámság, a pazarlás, vagy a nagylábon élés, sokszor az erkölcsi fogyatékosság szélére juttatta őket. Ezek között akárhány olyan is található, akinek egykor viszonyalogan elég- szép vagyonkája volt, vagy épen jómódú emberként szerepelt. Történt azután velük, hogy akik egykor másokat lenéztek mint napszámost, vagy zsellért, most ők jutottak ebbe a sorba. Épen Lórántháza felé tartok kies-pázsitos réten és hús erdőn keresztül. Rábukkanok egy 72 éves örög emberre, Tóth Károlyra. Elmondja, hogy kanász a hivatala. Most is abban az ügyben járt, hogy csak valamivel is jobb állást találjon. Kapott egy napi szabadságot, s akkor eljött Oroklánba, hogy itt is érdeklődjék hely iránt. A községek nehezen fizetnek, az uradalmaknál is kevés a bér; elmondja, hogy 72 éves létére még mindig más és más hely után kell keresgélnie. Nyugdíjról, pihenésről szó sincs. A kegyelemkenyértől pedig mindenki irtózkodik. Szentlisz- lói születés. Volt már elszegődve Szentpéter- földén, Szentbalázson, Fakoson, Kálócfán, most Gizella majorban, Gutorfölde mellett terelgeti a jószágot. Megsajnáltam szegény embert ! Sokan [cözülük jobb sorsra érdemesek ! S mégis mennyit győzködik, hogy csak valahogy a mindennapit megkereshesse. A panasz ugyan mindig ajkukon van, de a türelem és áldozatosság már fűszerezi panaszukat. — Egyik nap Lickó határában járok. Az §gyik határba vezető űt (Tárnok felé) olyan meredek, az augusztusi zápor után oly síkok és sáros, hogy szmte képtelenség azon menni, illetve szekérrel fölkaptatni. Itt látom, hogy szekér nélkül, csak igába fogva hajtják a teheneket a dűlőre szántás végett, mert az eke az heteken keresztül kint marad a szántóföldön, hisz annak hazahozása is már és kiszállítása valósággal kínzás lenne a szegény állatoknak. Míg ezen a rossz úton fölkocog a szegény pára, jobban kifárad, mint a szántásban. A vándor-utazó pedig gondolja magában : ilyen helyen még ingyen sem kellene akár 50 hold föld se ! A lickói ember pedig szidja a rossz időt, no meg természetesen panasza mindig oda lyukad ki : fizetjük kérem a sok adót, de bizony az utakat csak nem javítják ! P. Takács Ince O. F. M- (Folytatjuk. Budapestről jelentik : Ma már a fegyverek zaja között sem hallgatnak a múzsák és a háborúban is tovább folyik a mindennapi élet. Vonatkozik ez iparra és kereskedelemre egyaránt. Az ipar sokkal többet kénytelen produkálni nyersanyagokban és árúcikkekben is —, mint rendes viszonyok között, sőt, hallatlan erőfeszítésre ösztökélik a kereskedelmet, amelynek nemcsak hivatása, hanem kötelessége is a szükségletek kielégítéséről gondoskodni. Megnagyobbodott ipar és felfokozott kereskedelem eredménye, hogy — például — a lipcsei vásár után a bécsi tavaszi Messe is jóval forgalmasabb és jóval nagyobb volt, mint az eddigiek és nagy sikerre számíthat a most készülődő milánói vásár is. Mindezek után egészen természetes, hogy ugyancsak nagyszabású siker elé néz az idei Budapesti Nemzetközi \ ásár. Május 2-án kezdődik a magyar iparnak ez a nagy demonstrációja, amelyre még a ’tavalyinál is jóval több kiállító jelentkezett s amely iránt még a tavalyi rekordnál is sokkal nagyobb Nálunk minden gazda a fősúlyt a gabona- termesztésre helyezi, pedig, hogyha papírt és ceruzát veszünk a kezünkbe és kiszámítjuk, hogy érdemes-e takarmánynövényeket termeszteni és azt állataink útján értékesíteni, arra a megállapításra jutunk, hogy takarmánynövények termesztésével sokkal nagyobb jövedelmet érünk el, mint a gabonatermesztéssel. a bel- és külföldi közönség érdeklődése. Jellemző erre az érdeklődésre, hogy Budapesten már a magánlakások vendégszobáit is mind összeírták, hogy a vásárra várható tömegeket akadálytalanul, kényelmesen elhelyezhessék. A rendesnél nehezebb közlekedési lehetőségek sem jelentenek sokat, mert a rendesnél hosszabb vonatok, meg egész sereg különvonat áll majd a látogatók rendelkezésére. Nemzetköziségében is fokozódik az idei budapesti vásár jelentősége. Németország, Szlovákia, Olaszország, Japán, Jugoszlávia, Szovjetorosz-Unio, Törökország mind resztvesznek mint kiállítók ezen a vásáron. Magyarországnak közel 200 ipari szakmája sorakozik fel az idei Nemzetközi Vásáron, amelynek területe akkorára bővül, hogv a Városliget nagy részét veszi idénybe. Az utazási es vizumkedvezményeket biztosító vásárigazolványok már minden utazási és menetjegyirodában a közönség rendelkezésére állnak. máról-holnapra ugrásszerűen megváltoztatnunk, hanem csak évről-évre haladva fokozhatjuk takarmánytermesztésünket. Állataik takarmányozására a gazdák általában a következő takarmánynövényeket termesztik : Tavasszal első növényünk a rozs, utána a bíborhere, lucerna, zabosbükköny, lóhere és a csalamádé. Hogyha állattenyésztésünk fejlődése érdekében takarmányterületünket növelni akarjuk, meg kell fontolnunk, hogy melyik az a takarmánynövény, amelyik a helyi termesztési tényezők között, mint takarmánynövény, elsősorban figyelembe jöhet. Legyen szabad a gazdák figyelmét előre is felhívni arra, hogyha csak mód van rá, ez a takarmány- növény nem lehet más, mint a lucerna. A lucerna kitűnően sarjadzik, gyors fejlő- désű, aminek következtében hazánkban majdnem mindenütt évenként legalább háromszor- ílégyszer kaszálható, vagyis nagytömegű takarmányt ad. Éhez járul továbbá levél és a szár kedvező aránya, amely szerint felerészben levélből, felerészben szárból áll. Nagyszerű tulajdonsága itovábbá a téli fagyállósága. A jól bevált idősebb lucerna 15—20 fok hideget is kibír. A lucerna sokszor 10 évig is kielégítő termést ad. Talaj tekintetében szereti a mélyrétegű vályogtalajt és ebben a meszet. Legértékesebb tulajdonsága a nagy, tápanyagtartalom. Ugyanis a ‘jóminőségű lucernaszéna emészthető fehérjetartalma 12 százalék, míg ezzel szemben a zabosbükköny, szénája körülbelül 6.8 százalék. Ami azt jelenti, hogy 100 kg. lucernaszénában 12 kg. emészthető fehérje van, nűg 100 kg. zabosA gazdálkodás menetét azonban nem lehet HUSVETRA és HORVATH JENŐ cipő- és divatáruüzletéből Zalaegerszeg. — Plébánia épület. — Telefonszám: 112. Növeljük takarmánynövény területünket
