Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)

1941-04-05 / 78. szám

1941. április 5. ZALAMEGYE í ÚJSÁG 5. 4 Szép húsvéti aján­dékokat, kegytárgyakat, illatszereket, fotó cikkeket SÜMEGEN legolcsóbban a Szent Terézia Kegy tár kereskedés­ben sierezheti be. (Kossuth Lajos u. 555.) Cégt.: Tuboly Lajos a Baross szövetség tagja. bükköny szénában 6 kg. emészthető igazi fe­hérje található. Ha ezt a két tényt összefüg­gésbe hozzuk a termésmennyiséggel, akkor a következő eredményre jutunk : Jó beállási!, 4 éves, átlagminőségű lucernás katasztrális holdankénti átlagos szénatermése évenként 35 métermázsa, ami tehát annyit jelent, hogy a lucernás kát. holdanként 4.2 mázsa emészt­hető fehérjét termel. Ezzel szemben az egy­nyári zabosbükköny 4 évi szénatermésátla­gát évenként legalább 20 mázsára véve, éven­ként csak 1.2—1.6 mázsa emészthető fehér­jét nyerünk. A lucerna tehát csaknem négy­szer annyi fehérjét termel, mint a, zabos­bükköny ugyanolyan nagyságú területen. így a zabosbükköny igen drága takarmány. A legújabb Köztelek Zsebnaptárban Kemenesy szerint a lucerna évenként és holdanként kö­rülbelül 151 pengővel jövedelmez többet a .zabosbükkönynél. A fejlődésben lévő növendékállatainknál a fehérjedús lucerna etetése szinte elengedhe­tetlen. Igen jó tulajdonsága a lucernának to­vábbá a szárazságtűrés. Ugyanis hosszú gyö­kérzeténél fogva a szárazságra hajló éghajlat ■és talajokon is biztos termést ad. Újabban mindjobban elterjed a kalapácsos őrlőgépen nyert lucernaliszt, amely még a korpánál is több tápanyagot tartalmaz. Ha a lucerna zölden való etetését a za­bosbükkönyével összehasonlítjuk, megállapít­hatjuk, hogy a lucerna zölden való etetése is előnyösebb a zabosbükkönyénél. £ Á lucerna van tehát hivatva, hogy a ma­gyar. gazda állattenyésztésének gyorsabb ütemű lendületet és fejlődést adjon. Ha ele­gendő lucernás áll a gazda rendelkezésére, akkor lassan el fog tűnni az a szomorú kép, amelyet akkor látunk, amikor a távoli lege­lőkről éhesen, fáradtan tér haza az állat. Ha van elegendő lucernásunk, akkoj* az éhesen hazatért állatnak néhány villa zöld lucernát adunk s ezzel fejlődését és húsállapotát meg­javíthatjuk. A lucernatermesztés kiterjeszté­sével szemben a gazdák leginkább azt az ellenvetést szokták tenni, hogy azzal csökken piaci növényeik területe, vagyis a könnyen tárolható, bármikor pénzzé változtatható ga­bonafélék mennyisége. Ez a hátrány azonban csak látszólagos, mert, ha a lucerna termesz­tését megkíséreltük, termesztését elsajátítot­tuk, a lucernásaink területét pedig fokozato­san évről-évre növeltük, akkor személyes ta­pasztala tahikból is rá fogunk jönni arra, hogy gabonaféléink területe csökkent, de jövedel­münk fokozottabb .mértékben növekedett. * Hogyha lucernát akarunk termeszteni, le­gyünk tekintettel arra, hogy a lucerna nem egy éves, hanem több éves növény, ezért a talaját jól válasszuk meg, lehetőleg trágyá­zott kapás, répa, vagy kukorica után ves­sük, mert így nem gyomosoilik el, mintha ga­bona után vetnénk. A lucernának szánt terü­letet az elővetemény után tárcsázzuk meg, 'hogy így a gyommagvak még az Ősszel ki­keljenek. Azután a talajnak őszi mélyszántást adunk. Az így felszántott talaj a sok téli nedvessé­get magába engedi. Tavasszal első munkánk a simítás, majd a fogasolás. Ezzel azt érjük el, hogy a talaj egyenletesen szárad a vetés­hez, másrészt a már kelő, zsenge gyomokat tönkretesszük. Ez azért fontos, hogy jó mag­ágyat kapjunk. A lucerna a hideg iránt nem nagyon ér­zékeny, ezért korán el lehet vetni és ilyen­kor még a talajban sok a nedv esség és köny- nyen kikel. A lucernát gabonasor távolságra vetjük, vetőmagszükséglete kát. holdanként körülbe­lül 16 kg., két—három centiméter mélyen kerüljön le a mag, mert, ha mélyebbre ke­rül, nem tud kikelni, vetés után néha a föl­det meg kell hengerezni, mert a magot ta­karó réteg nagyon laza, v agy túlságosan szik­kadt. Sokat vitatott kérdés, hogy a lucernát védő növénnyel vagy védőnövény nélkül vessük. Hogyha a lucernát védőnövénnyel vetjük, a tavasz folyamán nem bír megerősödni, majd a védőnövény lekerülése után kisül, kiritkul és rendszerint felveri a gaz. Ellenben, hogy­ha tisztán vetettük, jobban fejlődik, nem tud úgy elgyomosodni cs így sokkal nagyobb lesz a termésünk. A lucernamag beszerzésénél ügyeljünk arra, hogy tiszta fehérbárcás, ólom­zárolt, arankamentes mezőhegyes!, vagy, Fleischmann-íéle magot vegyünk és ne rőSsz magért adjunk pénzt. így elejét v ehetjük an­nak, hogy a földünk elgyomosodjék. A lucernát kikelés után, amikor már 6—8 levele van, könnyű fogassal megfogasoljuk, így levegőt kap, ami által jobban fejlődik. A lucerna tennését nagymértékben fokoz­hatjuk kát. holdanként 150—200 kg. szuper­foszfát műtrágyával. Gaes Lajos. — o — Közeledik a huvét, a locsolás, a pirostojás ideje Még dermesztő a szél, amely végigsöpör utcáinkon, de az autó nyomán már nagy por kavarog, néha a nap szépen és barátságo­san sütöget, ha épen nem is melegít. Nem tudjuk, a tavasz milyen időt hoz húsvétra, de az bizonyos, hogy a lányok most is pi­ros tojással fogják meghálálni gavallérjaik széptevését : a locsolást. Mindenképen okos és előrelátó dolog, hát, ha gondolkozunk azon, hog van is készítsünk piros tojásokat, meg ké­keket, szép színes mintájúakat, amelyek ked­ves emlékei lesznek a locsolásnak. Hogyan is készül a piros tojás ? Boltban árulják ? Igen, ott is, de a legkedvesebb mégis az, amit magunk készítünk. Elő csak azokkal a kiválogatott, szép tojá­sokká!. Hogy is festjük azokat? A lege'gvsze- rűbb, ha vöröshagyma levében megfőzzük őket és másnap reggelig benne hagyjuk. Ecset­tel, vagy tollal egyszerű, népies mintát fes­tünk rá, viasszal bekenjük a tojásokat és ez ad nekik szép hármasságot. (Hirnes tojás). Ha festéket veszünk, ami körülbelül 10 to­jás megfestéséhez elegendő, akkor a festé­ket forró vízben feloldjuk, ecetet vegyítve hozzá és a már megfőtt tojásokat megfii- rösztjük az oldatban. Majd szalonnával át­kenjük őket. Figurás alakokat, ha sötét alapot akarunk nekik, akkor először ki kell vágnunk és vi­asszal a tojásra ragasztanunk. Amint a tojás az oldatból kikerült és a festék megszáradt már i’ajta, a viaszt óvatosan leszedjük a ki­vágott papírmintával együtt és így a figu­rális rajz a tojáson testetlenül, világosan ma­rad. A lehúzóképeknek (matricáknak) a tojásra ragasztása már körülményesebb. A képecs- kéket — ügyelve arra, hogy a tojásra a kép majd a nyomott oldalával kerüljön — a meg­főtt, megszárított tojással nedves vászonru­hába becsavarjuk és szorosan megkötjük. (A tojás nem törik el a szoros kötéstől). A be­csavart tojást félliter forró sós vízbe (két evőkanál só) tesszük, s 2—3 perc múlva, amikor kivettük a vízből, eltávolítjük a vá­szonruhát. A ruhát és a sós vizet a többi tojás festéséhez azután tovább használhatjuk. Kis hirek a nagyvilágból Karthágói, római és arab ásatási leietek Algírban. Az Algírban végrehajtott ásatások során értékes leletekre bukkantak. így több. bek között 150 karthagói ólompénz és mint­egy 1500 darab római bronzérme került fel­színre egy remekművű bronzkehelyben. A ke­hely és a benne talált bronzpénzek Nagy Konstantin idejéből származnak. Azonkív ül 2 művésziesen faragott márványoszlopot is fel­tártak egy hajdani arab temető helyén. A csontiágyuiás eredményes, új gyógy­módja. Hamilton angol orvostanár az osteo­malacia néven ismert csontlágyulás gyógyí­tása terén feltűnést keltő eredményeket ért el. A kezelés különleges, kalciumtartalmú gyógyszerkészítménnyel történik. Bombay, a niásfélmüliós város. Az indiai népszámlálás most közzétett eredményei kü­lönösen a városi lakosság természetes sza­porodását tükrözik vissza. A lélekszám nagy­mérvű emelkedését a szociális haladásnak és a gazdasági fellendülésnek tulajdonítják. Bom­bay lakossága 1,161.385 főről 1,486.9(1 főre emelkedett az elmúlt tíz év alatt. A lélek­szám emelkedése a falvakban is szembe­szökő. Megtalálták Cervantes jegyzeteit. Egy mad­ridi levéltár rendezése során vastag jegyzet- kötegre bukkantak, amelyről az első szem- pillantásra megállapítható volt, hogy az Cer- vantesnek, a »Don Quijote« halhatatlan szer­kőjének feljegyzéseit tartalmazza. Az elsár­gult lapok újabb világosságot v etnek arra az alkotói vívódásra, amely végül is egy remek­mű kialakulásához vezetett. Néhány lapon a lepantói tengeri csata részletes leírását kap­juk. A nagy spanyol író tudvalévőén részt- vett és súlyosan meg is sebesült a tengeri; ütközetben. Évszázadokkal megelőzte korát. Egy avig- noni levéltárban értékes ősnyomtatványra bukkantak, amely a jelek szerint Alain de Lille skolasztikus bölcselő értekezését tartal­Régi jólbevezetett biztositó intézet keres megbizható és agilis m vs sa iá i in s fougynokot Zalaegerszeg és környékére Akik eddig biztosítással nem foglalkoz­tak, azokat megfelelő kiképzésben része­sítjük. Ajánlatokat kérjük a kiadóhivatalba ,,Á Mandé alkalmasás11 jeligére beküldeni. tWWWWWWWWWWWWWVWW

Next

/
Thumbnails
Contents