Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)

1941-05-17 / 112. szám

4. ZALA MEG VEI U.JSÁr 1941 május 17. link lyukai a padláson a 'torony fal ban még láthatók. A szentély boltozata valószínűleg éré deli és a liajó mai mennyezetével egy magasságba esik. Ablakai is még eredeti he­lyükön vannak, a külső tämpillérek és íal- .vastagítások azonban későbbi javításból ered­nek. Az egész templomnak művészettörténeti szempontból legfontosabb része a faragott keretű kapu és a torony alatti kis tornác déli falába illesztetett dombormű. A kapu kerete északitáliai formáknak na­gyon távoli, vidékiesen eltorzított visszfényét mutatja. Ezek a stílusformák a 12. század második felében és a Í3. század legelején az Alpokon át felfelé szivárogtak és mind Ausztriában, mind Bajorországban több he­lyen provinciális változatban jelentkeznek. A szabálytalan téglalap alakú kőlapra egész laposan kifaragott dombormű nyilvánvalóan a kapu feletti ívmező részére készült. A mé­retek összehasonlításából azonban az lűnik ki, hogy a félkör alakú relief a kapu mai ív- mezőjébe nem illik bele. Mivel a dombormű is befejezel lennek látszik (például a kőlap­ból nincs is kivágva), legvalószínűbb az0 hogy az építkezés és a kőfaragó munka valami miatt félbemaradt. A ynunkát kőfaragó nél­kül kellett folytatni, ezért a már meglévő fa­ragott részeket úgyahogy beleillesztették sok­szor nem is a nekik szánt helyre. Az ívmező-dombormű tárgya igen érdekes- Középen Isten báránya áll, tőle jobbra pri­mitív madár, amelyben Szent János evan­gélista sasmadár szimbólumát kell látnunk, balra pedig ragadozó, amely Szent Márk evangélista oroszlánja lehet- Gesztusa nem támadás, hanem festői mintakép félre értett másolása. Egykorú festményeken ugyanis az evangélista szimbólumok írásszalagot tarta­nak hasonló beállításban. A szobrászok a .test- állást lemásolták, de a testeit szalagot nem faragták már ki, vagy legfeljebb festéssel je­lezték, amely persze idővel lekopott. Egészen hasonló Isten báránya ívmezőt, támadó-ágas­kodó oroszlánnal és siasmadárrál a karintiai St. Veit an der Glanban találunk. Isten báránya az ókeresztény és kora kö­zépkori időkben a mennyei megdicsőült Krisz­tust jelképezte, amint őt a 'Szent János evan­gélista a Jelenségek Könyvében a győzelmes Bárány látomásában leírta. A Jelenésekből erednek az apokalyptikus mennyei Krisztus rendes kísérői, az evan­gélista szimbólumok is. A szenlmihálylai ív­mező is tehát voUakép ilyen leegyszerűsített, jelképes megdicsőült Krisztus kompozíciót, úgynevezett »Maiesbas Domini -t ábrázol. Az Isten báránya ívmezők csak Szász-, Ba­jor-, Svábországban és a magyar Dunántúlon fordulnak elő nagyobb 'számmal. A szent- mihályfai farag vány keletkezését a templom­inál együtt a stílusformák alapján a 13. szá­zad elejére tehetjük és a magyar csoport­nak egyik legelső, nem lehetetlen, hogy leg­régibb tagja, amely mind sajátos keretelé­sének ötletét, mind az Isten báránya motí­vumot távol nyugatról kapta. Ez .utóbbi va­lószínűen innen, vagy legalább is erről a nyugati határvidékről terjedhetett el a ma­gyar művészetben és innen juthatott el a híres jáki templom déli kapujára is. (A szentmibályfai Isten báránya dombor­mű eredetével a Katolikus ^Történészek Beg- num című könyvének 1941. évi kötetében megjelenő Isten báránya« című tanulmányom fog bővebbén foglalkozni)­Bogijai) Tamás ár. ÉRTESÍTÉS. Tisztelettel értesítem kedves ven­dégeimet és vevőimet, hogy telefont sze­reltettem fel. Telefonom száma : 378. Szí­ves megkeresést kér BŐDEY GYULA vendéglős és sörkereskedő, Za­laegerszeg. Érdekes adatok a balatoni hajózásról Széchenyi István gróf »Balatoni gőzhajó­zás« című lelkes kis művén kívül, amelyet ismerünk, a régi híres adatok javát talán leginkább az a hosszú tanulmány is­merteti, amelyet Gonda Béta kiváló szakér­tőnk — akkor kereskedelemügyi miniszté­riumi osztálytanácsos — írL több mint 40 év­vel ezelőtt »A magyar hajózás címmel. Ki­merítően ismerteti a történelmi fejlődést, az­után hazánk vízi útjait, a Balatont is. Mindebből bennünket most az érdekel, ami a balatoni hajózásról szól. Kifejti, hogy na­gyobb hajó 1760 táján közlekedett először a ‘Balatonon. Gróf Festetics holland hajó|- ácsokkal tengeri hajók mintájára építtetett nagyobb vitorláshajót. De ennek a »kimul- távah szünetelt a balatoni hajózás, amíg Szé­chenyi a maga hatalmas munkásságát ki nem terjesztette a Balatonra. »Balatoni gőzhajó- zás« című röpirata, amely 1846 április 2-án jelent meg, indította meg a szívós küzdel­met s ennek eredménye a Kisfaludy-gőzös lett. A kerekes fatestéi hajó Óbudán és 40 lóerejű gépe Jolin Fenn gépészmérnök terve szerint Greewichben készült. Sajnos, ez a 80 ezer forintba került liajó 40 évig úszkált a nagy magyar tavon. Korhadt lateste helyett 1869-ben az újpesti hajógyár vastestet csi­lláit 31.000 forintért, de 1887-ben az is ki vé­nült és kél év múlva szétszedték, hogy mint ócskavas tűnjék et. Maga a gözliajózási tár­saság is feloszlott. Két évig semmiféle gőzhajó nem járt a Balatonon, csak a kompok és az agilis Ste- lania-egylet vitorláshajói bonyolították le a közlekedést. A Délivaspálya társaság, a Ben­cés-rend pannonhalmi főapátsága és gróf Es­terházy Mihály (hárman külön-külön) pró­bálkoztak és végre Baross miniszter 1888. október elsején Esterliázynak és érdektársai­nak adta meg az engedélyt. Esterházy, And- rássy Géza és Károlyi László grófokkal, va­lamin! Szarvassy Sándorral megalakította a Balatontavi Gözliajózási Részvénytársaságot. Az első kerekes liajó 1889 júniusára ké- szülL el Hartmann József újpesti gyárában, Kelén lett a neve, a Balaton-rege lovagjáról. Siófok, Balatonfüred és Almgdi közt indult meg júliusban a közlekedés. 1890-ben pedig Boglár, Révfülöp és Badacsony közölt is. Megszerezték azuLán a Rohan nevű csavar­gőzöst és még kettőt építettek. Ezért a 80.000 forintos alaptőkét 140000 forintra emelték fel. A Kelént átkeresztelték Baross-ra, az új hajók egyike Kelén és másika Helka nevet kapott. Dr. Perger Ferenc igazgató yezelfe a társaság ügyéit, ma pedig Brunner \ il- mos ny. vasútigazgató a már államivá lett és teljesen modernizált hajóparkot irányítja. A magyar, 'illetve a balatoni hajózás tör­ténetében csakugyan előkelő és díszes szerep jut a Stefánia yadibegy lelnek. Young Rif chard, aki már a hetvenes években hajó­építő telepet és Jbajó kihúzót létesített Bala- latonfüreden, iniciálta a Balatoni \ iforlázó Egylet megalakulását- Ez 1884 január 28-án történt. Miután Stefánia főhercegnő elvállalta a védnökséget, Stefánia yachtegylet lett az új neve. Mint ffyen, 1884 február 4-én tartotta első rendes közgyűlését 40 laggal. Az első versenyt 1884 augusztus 27., 28. és 29-én rendezték. 1885-ben épülL a klub- ház a kitűnő Hauszmann Alajos (a Kúria, a Törvényszék, a Műegyetem építőjének) ter­ve szerint. Miután Young távozott, Ratsey E. M. cowesi hajóépítő telepedett Jie Füreden szakértő mun­kásokkal együtt. Az egylet által saját keze­lésbe vett hajóépítő telepen akkor kezdtek épülni a nagyobb yachtok: á 30 tonnás Alma, gr. Esterházy Mihály­nak, a 18 tonnás Álmom gr, Andrássy Gé­zának, a 16 tonnás Fergeteg gr. Andrássy Sándornak, a 16 tonnás Arám gr- Károlyi Lászlónak, a 18 tonnás Mid gr. Nádasdy Fe­rencnek. a 22 tonnás Gardenia schooner gr.. Esterházy Ferencnek, a 4 es fél tonnás Kis- hamis (már 1889-ben) Ádám Károlynál;. Ez a jó kis yacht később Szabó Imréé lett, Irma néven. , Bemek volt úgy a kényelemre, mint a sportszerű tulajdonságokra nézve Drony Edu- árd Leonore-schoonere, amelyet 1886-ban no- zalolL a Balatonra, 1890-ben az egyletnek ajándékozta a 20 tonnás yachlob 1889-ben sikerüli megszerezni a füredi igaz­gatóságtól a bérbevetL parti területei örök áron és akkor ki is bővítették a ktubházat a tágas lerraszok hozzáépítésével. Ugyancsak 1889-ben épült az egylet Daimler-gépes ben- zinmótorú hajója. Ugyanilyent építtetett gróf Andrássy Gyula és báró Edelsheim Gyulai Lipól 1893-ban és 1894-ben- Már áz utóbbi esztendő versenyében kisebb vitorlások tűn­tek föl. Ilyen divatossá váll hajót gróf And­rássy Géza hozatott Angliából (Csillagom), továbbá gróf Nádasdy Ferenc (Why-Not)- Az­után nálunk is hamar építeni ke'/dlek ilyen 27 láb színvonalú vadítókat. Először báró Inkey IsLván Jolántá-ját, amely könnyen el­hagyta valamennyi vitorlást. Wadson G. L. angol tervező remeke volt a Kishamis, Ádám Károly vadítja, amely 1897-ben reKordos győ­zelmet aratott. Ugyancsak Wadson terve alap­ján épült a Gárda, gróf Esterházy Mihály vadítja. De mindnél különbnek bizonyult a Lehetetlen, gróf Nádasdy Ferenc új vadítja, amely 1898 és 99-ben folyton győzött. Ki­derüli azonban, hogy kirándulásokra, főkép hosszabb utakra nem alkalmas; a magyar hajók erősebbek és kényelmesebbek. 1899-ben már elérte a tagok száma a szá­zai. Az egylet új neve alatt mint Királyi Magyar Yacht Klub tovább fejlesztette a ■vi­torlázó sportol. Helyesen mondotta Gondia Béla, hogy a yaditosok vezetői nemes lel­kesedésükkel követendő példát nyújtanák a Balatonvidék közvetlen érdekeltségeinek olyan intézmények megalkotására, amelyek hivatva lennének a Balaton természetszépségei iránit érdeklődő és üdülni vágyó közönség ezrei­nek találkozóhelyévé tenni. Tábori Kornél. mikádók, prémezett| kabátok, boák molykár elleni megóvása legbiztosabban ifj. LAKI SÁNDOR szűcs m'e s t e r n é 1 Zalaegerszeg, Bethlen Gábor u. 5. ■BBÉeSS™*™* ■■■■ Mi újság az élelmiszerpiacon? Budapest, április 17. A budapesti jiagyvá­sárié le pen pénteken reggel a forgalom kö­zepes volt. A zöldség- és főzelékféltik pia­cán a kereslet megélénkült s ezért több cikk ára emelkedett- Drágult az Idei kelkáposzta (40—65), az idei leveles kalarábé (8—-46), a fejessaláta (4—13), a sóska (26—50), a pa­raj (10—10), az uborka (ISO—260). Olcsób­ban a hójiaposrelek csomóját (2—14), a spár­gái (20—160), a csiperkegombái _(20 -340) és a szeklűgombál árusították. A tisztított karfiol ára (2)1, a lök (5) és a paradicsom (10) pengő volt. A gyümölcsfélék piacán a sárgabélű narancs (liö-—-1361 és a cseresz­nye (400—450) olcsóbban ypll kapható, a nemesalmát (140—250) és a vörösbélü na­rancsot (125—165) drágábban jegyezték- A piac újdonsága az egres és sárgadinnye volt. Az előbbinek kilója 1.40, az előbbinek ki­lója pedig 8—12 pengő volt. A baromfipia­con csak a tisztítóit csirke (400—-450) és a tisztított pulyka (200—300) drágult néhány fillérrel. A többi baromfifaj la áltagosan 10 fillérrel olcsóbban voll kapható

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents