Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)
1941-05-17 / 112. szám
1941. május 17. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 5. Levél Göcsejből Mélyen lisztéit Szerkesztő Ur! Álmodtam-e, mondta-e valaki, nem tudom De rémlik, hogy Szerkesztő Uramnak igen szép »rovar-gyűjteménye« van. No, nem mosolygom le ártatlan szenvedélyét. Elvégre mindenkinek van valami bogara! Talán még nekem is ? ! Miért volna Szerkesztő Uram kivétel '? ! Nos rátérek a dologra. Meg akarom örvendeztetni- Gyűjteményét gazdagítani. Néhány göcseji csodabogarat, preparáltam, most elküldöm- Tűzze oda a többi mellé. Áz igazság azonban megkívánja, hogy megjegyezzem, nem épen Göcsej különlegességei ezek a csodabogarak, Máshol: is [f eltalálhatok. Csak, mert a napokban bogarásztam össze őket, és esetleg Szerkesztő Uram gyűjteményéből hiányoznák, hát rövid úton elküldöm a kis csomagol. Fogadja jószívvel a rövid lermészelrajzi leírással együtt. De nehogy valami hasonló ajándékkal akarja viszonozni. Megvallom, a természetem meglehetősen irtózik a bogaraktól. De most már igazán jöjjön a leírás, ugye ? Első számú bogár. így nevezem. Nem jut eszembe a neve. Pedig annak idején a jó Martin tanár úr ugyancsak bogarászott természetrajzi ismereteim körül. Az egyik göcseji falunak szigorúan meghagyta az illetékes hatóság, hogy fecskendőházat, — szak- kifejezéssel élve — tüzollószertárat építsen. Az egész felszerelés egy rozoga, öreg fecskendőből áll. A képviselőtestület el is határozta, hogy a rendelkezésre álló összegből 2500, kettőezerötszáz, pengőből megépítteti a szertárt. Elkészítették a tervet is. Boldogan állapította meg a képviselőtestület, hogy csinos szertár épül. A főbírói hivatalba megküldték a határozatot. Minthogy azonban az alispán úr élénk érdeklődéssel viseltetik a községek ügyei iránt és mindenről akar tudni (így írják elő a rendeletek is), a főbírói hivatal a község határozatát felküldte az al- ispáni hivatalnak további eljárásra. Ott azután eljártak. Ne gondolja ám Szerkesztő Ur, hogy az alispáni hivatalt okolom, mintha, bajom lenne vele. A legkevésbé sem. A csodabogár valahol másutt van begubózva. Elég az hozzá, hogy a község határozatát nem hagyhatták jóvá. Nem hagyhatták jóvá. A miniszteri előírások ugyanis körülményesen meghatározzák, hogy milyennek is kell lenni egy ■ falusi fecskendőháznak ? ! Uram bocsá’ talán még egy hallt is kell beépíteni, esetleg fürdőszobát. No igen! Miért ne legyen rangos?! Szegény képviselőtestület! Most vakarhatod a fejedet. Van kélezeröLszáz pengőd. Ebből futotta a fecskendőházra, de hát a miniszteri rendeletiek mit is kívánnak ? Szót kell fogadni! Nem ellenkeztek. Uj tervet készítettek, új költségvetést. És akkor kisült, hogy a fecskendőház megépítése 18.000 P- nél is többe kerülne. A három-, vagy négyszáz pengős fecskendő csak nem húzódik meg egy szilárd szertárban! Csak megérdemel egy- elegáns villát! No nem ? ! Megsúgom, a végén jó lesz akármilyen félszer, mert pénz nincs, tehát nem építenek. Nem építik meg a 2500 pengős szertárat sem. De ez így helyes, mert elvégre a miniszteri rendeletek ..-. csak tudják, hogy mi kell! És minek mindig a valóságokkal számolni! Második számú bogár. Az örvendetes országgyarapodás kezdetben bizonyos megszorításokat tesz szükségessé. Ilyen megszorítás többek között az ideiglenes határzár. Ez érthető és természetes. Azonban akad e körül is érthetetlen furcsaság. Valaki fontos okból át akart jutni a határzáron. A főbíró igazolványt adhat, azonban érvényessége .attól függ, hőgy az illetékes hadtestparancsnokság lát- tamozza-e. Rendjén lenne, csakhogy a mai közlekedési viszonyok mellett, de meg egyébként is ebbe annyi idő telhetik, hogy a kérvényező, amíg hozzájut az igazolványhoz, ha meg nem is őszül, de mindenesetre jó pár nappal, hogy többet ne mondjak, öregebb lesz. És a kérvényezőnek igen sürgős, fontos oka lehet a beutazásra. Nem volna sok kai egyszerűbb, ha a főbíró által kiállítok igazolvány megfelelne V Mennyi tortúrától megszabadulhatnának a felek! Lehet, hogy az intézkedést azért hozták, mert megfelelő ok van erre. Ezt nem is vitatom. Azonban, a főbíró felelőssége tudatában csak olyan egyéneknek ad igazolványt, akik ellen nem merülhet fel kifogás. A kérelmező felekről ő adhat biztos információi, hiszen ismeri őket. Véleményem szerint ép a főbíró által kiadott igazolvány képezi alapját a hadtest- parancsnokság részéről elnyerhető engedélynek. Akkor miért nem egyszerűsítik az ügy elintézését ? Ha a főbíró részéről merülne fel kétely, akkor intézkedhetnék a parancsnokság. Ez meg szinte csak elutasító lehet a dolog természetéből kifolyóan. Megtörtént, hogy a visszatért területekre beosztott tisztviselők hozzátartozói szereitek volna beutazni, hogy férjeiknek a szükséges holmikat elvigyék. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha a nehezen megszerezhető igazolvány birtokába jutnak. Mennyi bosszúság, kellemetlenség! Mindezt egyszerűen ki lehelne kerülni, csak a közigazgatás olyan fontos képviselőjét, mint a főbírót, némi, a köz javát szolgáló hatalommal kellene felruházni- Egészséges decentralizáció szükségességét nem lehet kétségbevonni. No, még egy egész rövid lermészelrajzi leírást a harmadik csodabogárról. Azt tudja Szerkesztő Uram, hogy erre mifelénk is jártak németek. Azok bizony vásárollak, mert" azoknak pénzük volt, a jó göcsejieknél pedig akadt egynémely eladni való tojás, tej, a korcsmában hidegrázás noha, no meg sörital. A németek az árúnak, a göcsejiek meg a pénznek örültél* nagyon- Aztán hamarosan elmentek a németek, csak a márkájuk, a pénzük maradi itt. Azt mondják: nincs öröm üröm nélkül. A jó göcsejiek is savanyú áb- rázalot öltöttek, amikor a márkát pengőre becserélni akarván azt hallják, hogy tartsák meg a márkát, mert a német hadsereg mindennel el voll látva, vásárlásra semmi szükség nem volt. Most már megnyugodtak a márkától megzavart kedélyek, mert rendelkezés történt, hogy a márkát letétbe kell helyezni, a beváltásról gondoskodás történik. Ebben a csodabogár ott húzza meg magát, Balaton tava. Plattensee, Somogy Vármegyében, Szala és, Somogy Vármegyéknek ha- tárjok között kezdődik, nagyon széles, és kivált hosszan terjedő Ló. Nevezetének eredetében meg nem egyeznek a’ tudósok, sokan Magyar eredetű szónak állittyák, mások ellenben rátz, vagy tót szópak. Hajdan az egész Balaton körül lévő környék, a’ régi Illíriához tartozott. ’s a’ Tatárok is Balatonnak nevezék, és ezek adták által annak élőbbéin nevezetét, rnelly mind a mai napig megtartatott. A’ Görögök közül Ploloméus, és Strábó, a’ Deák írók közül pedig, Méla, és Pilinius nem emlékeznek szorgalmatosán felőle. Piliniusnál Pejzó nevezet árait fordul elő. A’ hires magyar ’történetek írója Tu- rótzi, Palatínus tónak nevezi, erőltetvén a’ régi Balaton nevezetét. Hidvégnél Szala pataka egyesül e’ tóval, holott nagy nádashelyeket foglalván el, úgy látszik, mintha e’ folyóvízből származna, rnelly bellyebb nagyobbra terjedvén annyira növekedik, hogy hidasokon kell rajta által jáitni, 's talán azért neveztetett Hidvégnek, mivel már itt mint egy lehetetlen volna hidat építeni rajta. Sok farkasok lakták e’ környéket, mivel az említeti nádasokban, alkalmatos tanyájok vala; A központi kávéház éjjel 2-ig nyitva ♦ Az étterem az emeleten 12-ig nyitva hogy a nemetek talán már Görögország felé járlak, amikor megjött a hatósági rendelkezés, hogy a német hadsereg elsőrendű felszerelésére, ellátottságára tekintettel márkát senki se fogadjon eh magyarul: senki se akarjon üzletel csinálni, mert könnyen ráfizethet úgy, hogy nyakán marad a márka. Kedves Szerkesztő Uram, nem az első és nemcsak hiszem, de tudom, hogy nem is az utolsó eset, amikor a népünk érdekeit védő rendelkezések akkor érkeznek meg, amikor már sokan megjárták. Valahogyan mozgékonyabbnak kellene lenni az illetékes hatóságoknak. jobban rajta tartani szemüket a nép érdekein és akkor kellő időben jelentkeznének a megnyugtató, felvilágosító rendelkezések. Mennyi felesleges szorongástól szabadulna meg jó népünk és mennyi gyűlölködéstől lennének megkímélve hatóságaink! De mennyi haszontalan propagandának nem nyújtanának akaratlanul tápot. •Szerkesztő Uram! Mondtam, hogy nem göcseji különlegességiek ezek a csodabogarak^ mégis megajándékozni akartam velők- Ajándék lónak pedig.... Én mindeneseire használni akartam csak a nyilvános csomagolással. Megígérem, ha valami rendkívüli remek példányi találok, nem tartom meg azt sem magamnak. Köszönti szeretettel a 1941. május hó Göcseji Miagy ri<r. j kivált midőn Szala, Ormánd vizével egygyé válik, nagyon messze terjed. Vize hol szé- i lesebb, hol keskenyebb helyet foglal, száraz földet is lehet néhol látni a’ vizek között; de a' méllyekhez senki sem közelíthet, kivé vén a’ száraztól benyúló helyeit, a' hol Fonyód és Bogjur fekszenek, ineilyeken kívül még ezek a’ helységek vágynak partván, úgy mint: Helye, Szemes, Szántód; és Fog szabadi puszta. Leg szélesebben terjed a’ Balaton tava Veszprém Vármegyében, a’ hol szélessége mintegy négy mérföld, hossza pedig némellyel*: vélekedése szerént 12. másoké szerént ellenben 17. mérföld. Természeti tulajdonságáról e’ tónak méltó megjegyezni, hogy valamint vize kiváltképen való" úgy a' benne termő halak is igen jó ízűek, mely- lyek között legnevezetesebb a’ Fogas, vagy Eogashal, rnelly mind izére, mind busának keménységére, ’s jóságára nézve más halakat, messze felül haladja; és egyebütt e’ halak neme nem is található- Ritkán szokott egészen befagyni, ha pedig egészen járható, igen szép halászat esik rajta. Ködnyéke kiváltképen termő, mind a' vetésre, mind a’ gyümöltsre, mind pedig a’ szőlő termésre nézve. Nem kevés kárára vagyon ************************************** A ßalatori leírása Vály András universitásbeli professzor könyvében:
