Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)
1941-05-17 / 112. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG 3. 191 i május 17. kivit’, hogy üzeme a viszonyok alapos ismeretében nőm túlméretezett, egy csomó más ipari és kereskedelmi ággal is foglalkozik, meri maga a mygpergeloipár n;jn a toll megélhetési bázist. Ami; az idézeti cikk a löl)]); magvakról ír: a Nvadcsei e.o.nycmag már kői éve nem exportcikk, viszont buli öleli szükség le' e erősen korlátolt, hazánk évi szükséglete alig ÍOOb kg., az almamagol az almamust elöálliió országok : Franciaország és Németország (éuiszlri.a oiy mennyiségben és oly olcsón állítják elő. hogy az évek sora óla mindig imporláljuk; a Ló Így makk és bükkmakk pedig átlag minden 7—10 évben terem csak. Erre berendezkedni egy új. üzemnek ma kockázatos. Nagyon szerény, de épen a világháború utáni évek változatos tapasztalatain alapuló véleményem az, hogy egy újabb mag pergetőgyár alapíiása az alapító tőke részére kockázatos vállfllkozás, ti verseny miatt nyereséget nem ígér, ellenben szükségtelenül drágítja majd az ország erdőgazdaságának fenntartása és fejlesztése céljából fontos mag vajait. Mert hiszen nemcsak a két körmendi gyár vásárolja a tobozt Délvasmegye fenyőtoboz termő vidékein és egész Zalában, hanem yi kőszegi is idejár vásárolni, mivel szükség- leiéi a kevés kőszegkörnyéki i'enyoerdő nem fedezi. Beleértve a visszatért Muraközt is: alapos verseny áll fenn máris a bevásárlók közölt és ez a verseny haj tolta fel az idei erdeifenyő lobozárakat a kezdeti 12 pengőről 20 pengőre mázsánkinl. amivel szemben a normális ár más években ö—8 pengő. A nagyobb verseny által előálló áremelkedés- bői nem a szedőnek, hanem az úgynevezett elsőkéznek lesz haszna, a falusi terménykereskedőnek; kára lesz azonban a fogyasztónak, az erdőgazdának. Mindenesetre legkevesebbét a mag pergelő fog rajta keresni, mert drágábban fog venni és esetleg még olcsóbban eladni. Egészen bizonyos továbbá, hogy Erdély és a Uvárpátalja fenyőerdős vidékein a 'legrövidebb időn belül az ott már működő magán- uradalmi és államerdészeti magpergelőív mellett egy-egy kereskedelmi magpergető üzem fog megindulni. Ezt indokolja a toboznak igen magas szállítási díja az ottani termelési helyektől a dunántúli magpergető üzemekig. Ha ezek a vállalkozások kisebb keretekben is fognak megindulni, egészen bizonyos, hogy az ottani erdőgazdaságokat lény őrnagyuk lúd iazok fogják ellátni. Mindenesetre indokom labb azokon a vidékeken, .ahol l^jreskedelmi üzem ebben a pillanatban még nincsen, ilyen üzem felállítása, mint itt nyugaton, ahol egy vármegye területén három nagyobb kereskedelmi és három magánuradalmi üzem dolgozik máris. De ír az idézett cikk az üres tobozról, mint gyújtaléfcanyágról is. Azok az idők, amikor egy zsákot 20 fillérért adtak, már csak a mesékben élnek. Aminthogy a mondák körébe tartoznak azok az idők is, amikor az üres többit Becsbe, Pestre szállították... Becs — általában Németország — nem vesz feji már üres tobozt fűtési célokra, meri azt bevinni nem engedik, a pesti fuvart pedig el nem bírja. Mázsája ma ill a gyáraknál 5 pengő, ehhez pestig körülbelül 300 pengő fuvar járulna. Ki. ad — még Pesten is — 10—12 pengőt egg mázsa üres tobozért, ' amikor ezért az árért két mázsa szenet kap ? Az egyik körmendi üzem megpróbálkozott még az 50 filléres időkben, amikor 2—250 pengő volt az üres toboz mázsája, hogy azt Szombathelyen bevezesse. A kísérlet csúfos kudarcba tűit. Ez a reális kilátás az »üres tobozt« illetően. > Meg kell jegyeznem, hogy ezeket a soro TELI llZIfASZiSEeUI BESZERZÉSE négy esetleg hat havi hitelre is emzeti Hitelintézet Rt. zalaegerszegi fiókjánál-Plébánia épület- Telefon 102. kai nem esetleges vita felidézése céljából írtam. Aki pénzét befektetni óhajtja, annak joga van azt bármibe befektetni. Aki azonban vagy nem a saját pénzéi kívánja kockáztatni, vagy pedig közületiektől egy alapítandó vállalat részére bármi kedvezményi óhajt igénybevennj, annak nagyon szerény véleményem szerint kötelessége minden körülményt, amely az alapítandó vállalat jövedelmezőségére nézve Lbefoly ássál bír, nemcsak magának alaposan ismernie, hanem azt azokkal is ismertetni, akiket a vállalat ha mint érdekelteket, bevonni kíván Eső, árvíz, talajvíz mindenütt Úgy az elmúlt esztendőben, mint idén is, hatalmas árvíz és" talajvizek rettenetes károkat okozták országszerte. Több. mint félmillió kalaszlrális holdat öntött el az ár s ez a nagy terület, mondhatnánk már egy évre kiesett a termelésből. Az ár visszahúzódott ugyan a folyók medrébe, de a talaj .teljesen átázott, mezőgazdasági művelésre hosszú időre alkalmatlanná váll- Ott sincsenek rózsásabb állapotok, ahol. az árvíz megkímélte a vidékei, meri ez a tavasz oly csapadékdús voll, amire nem voll, már példa hosszú esztendők óla. Az álázott, nedves földeken néni tudták a lalajmunkálalokat idejében elvégezni a .gazdák. megkéstek a vetésekkel, összetorlódott minden tavaszi munka s mfg ma is sok helyen vannak gazdák, akik összelett kezekkel kénytelenek arra várni, hogy a talajvíz elpárologjon. A rengeteg eső káros hatása azonban nemcsak ebben nyilvánul meg. hanem a talaj táperejéL is csökkenti, kimossa a növényi tápanyagokat és így az ősszel elszórt műtrágya term ésfokozó hatása sem bontakozhat ik ki teljes egészében. A szuperfoszfát műtrágya azonban még nedves esztendőkben is teljes mértékben hat, mert a szuperfoszfát vízben könnyen oldódó foszfor- savát a növény gyök érzete gyorsan felszívja és hasznosítja, ha a növényzet a sok víztől nem pusziul ki. Az első esztendőben visz- szamaradó foszforsav a következő évben fogja termésünkéi emelni. A szeritmihályfai templom Zalaegerszegtől alig 7 k more esik a kis Szentmihályfa község, amelynek a falun kívül nyugatra, mintegy fele úton Bődé felé álló temploma az Árp.ád-kori építészeinek érdekes és aránylag igen jó állapotban megmaradt emléke. A templomot a Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye 1937. évi 5—0. számában részletesen ismertette. Mivel a folyóirat csak keveseknek hozzáférhető és az ott elmondottakat további, újabb kutatásaim; részben módosították, illetve kiegészítették, Lalán érdemes lesz a templomra vonatkozó tudnivalókat röviden összefoglalni. Szentmihályfa községnek Mihály arkangyal tiszteletére szentelt templomáról a XV. század elején beszélnek az oklevelek- (Csánki D. Magyarország történeti földrajza. IIÍ. 109.) A templom védőszentje ma is Szent Mihály és körülötte terült el a rygi Szentmihályfa község, amely Zala megye legrégebben, 11. József rendeletére készíteti térképének tanúsága szerint még 1784-ben is megvolt. A mai falu akkor Alsó-Szentmihálvfa nevel viselte. A templom ócska középkori szokás szerint kelétéit, anyaga tégla, ami ennek a vidéknek a fa mellett jóformán egyedüli építőanyaga. A lobbi, hasonló falusi templomok közül azonban ^ kiválik avval, hogy kőből faragott díszítő részéi is vannak és alapozásához, a föld színével egyvonalhan ma is látható hatalmas terméskőlapokat is használlak. Ezeknek az a hivatásuk is volt. hogy a tetőről le- csurgó vizet felfogják és így megakadályozzák az alapfalak alámosását. Az épület alaprajza igen egyszerű: fél körívvel záródó boltozott szentély, téglalap alakú lapos mennyezetű hajó és vaskos, zömök nyugali torony, amelynek körülbelül egy harmada áll ki a Lemplomliajóbói nyugat felé, nagyobbik, keleti fele pedig a hajóban két pilléren nyugszik. A sekrestye újabb hozzáépítés. Bővebb leírását feleslegesnek tartjuk, hiszen Zalaegerszegről bárkinek elérhető. Az egész épület a román stílusú magyar falusi templomok szokásos típusát mulatja, csak hatalmas tornya és annak a templom hajója felé nyitóit, kórus félét alkotó első emelete jeleni különlegességet. A torony felső emeletén két jellegzetes hármas ikerablakot találunk, amelyeknek oszlopain még három eredeti lábazat látható. Oszlopfejek hiányzanak. Nem lehetetlen, hogy a torony déli falában és északnyugati sarkában fent befalazott két állati ej (kos- vagy muriiafej eredetileg oszlopfőnek készüli és ide volt szánva. A helyi népmonda ezekhez a helyekhez fűződik: a templomot a törökfulás után egy mészáros emeltette hálából, mivel ezen a helyen bújt el és így menekült meg az ellenségtől. A templom hajója e. re deli leg 60—70 cm- rel magasabb leheteti. Az 1923-ban készült porosz süvegbollozat ugyanis a Torony első emeletének a hajóba nyíló ívét metszi. A déli fal nyugali sarkán a vakolat alatt még. ma is kivehető befalazott román ablak ugyancsak jóval magasabban állott, mint a mai ablakok. Az eredeti mennyezet gereudázalá-
